Esztergom és Vidéke, 1997

1997-10-23 / 43. szám

Esztergom és Vidéke 1997. december 23. 5 HAZUNK TAJA Nem fog fájni?! Mire jó a fájdalom? Csupán azért létezik, hogy életünket megkeserítse, vagy van valami értelme is? Furcsán hangzik, de van. A tünet jelentkezése ugyanis felhívja figyelmünket megváltozott külső vagy belső körülményeinkre, s arra, hogy az elszenvedett károsodást mielőbb orvosolni kell. Többféleképpen is csoportosíthatjuk a fájdalmat, de a legegyszerűbb talán, ha heveny és idült fájdalomról beszélünk. A heveny fájdalmat könnyű felismerni, megszüntetése és a kiváltó ok szerinti kezelése egyaránt lehetséges. Gyakran nehéz viszont az idült fájdalom okának a felismerése. Ilyenkor a beteg sokszor már nem is panaszkodik, szinte belefárad a fájdalomba, de az állandó fájdalom kihat viselkedésére, hangulatára Az idült fájdalom csillapítása komplex feladat, s nem mindig egyszerű. A különböző szervekből kiinduló fájdalom sokféle lehet, pl. görcsös, feszülő, szúró jellegű. A legjobban lokalizálható fájdalmat a bőr sérülésekor érezzük. A fájdalom vagy közvetlen idegsérülés következtében jön létre, vagy a szöveti sérülés során felszabaduló anyagok hatnak a receptorokra, illetve ezek közvetlen ingerlése által terjed tovább a fájdalominger az idegrostokon keresztül a központi idegrendszerbe. A fájdalomcsillapítók ezen a bonyolult pályarendszeren több helyen is kifejthetik hatásukat. Egy részük a periférián, az elsődleges szinten hat, más részük a központi idegrendszerben, a gerincvelői szinten vagy az agykéregben gátolja a fájdalmat. Heveny fájdalom csillapítására igen alkalmasak a szalicilátok (pl. Kalmopyrin), az ún. nem szteroid gyulladáscsökkentők (pl. Voltaren, Diclophenac). Az idült fájdalom enyhítése más sokkal bonyolultabb feladat. A fájdalomcsillapítás lehetőségeinek keresése közel egy idős az emberiség történetével. Már Hippokratész is említést tesz a drogok gőzeinek belégzésekor jelentkező fájdalomcsillapító hatásról. Kínában ugyanebben az időben az alkoholt használták e célra. 1200 körül fedezte fel Lullius az étert, az igazi nagy felfedezések azonban a 18-19. századra tehetők. Ekkor vált ismertté pl. a nitrogén-oxidul, az ópium, a kokain, melyek ma is használatosak. Ekkor fedezik fel és dolgozzák ki a helyi és a vezetéses érzéstelenítés gyógyszereit és technikáját Eleinte a fájdalomcsillapítást kizárólag a sebészek alkalmazták, később külön tudományággá nőtte ki magát és anesztézia néven vált ismertté. Az érzéstelenítés elérhető általános anesztéziával, ilyenkor minden ingert kikapcsolnak (a beteg alszik), helyi vagy vezetéses érzéstelenítéssel (ilyenkor a tudat megmarad), vagy a kettő kombinációjával. Természetesen különböző műtéteknél különféle altatási formákat kell alkalmazni. Az általános anesztézia elérhető altatógázokkal, vénás gyógyszerekkel vagy a kettő kombinációjával. Mivel az altatószerek nemcsak az idegpályákon futó ingerületeket gátoljáik, hanem a légzési és keringési rendszerre is hatást gyakorolnak, alkalmazásuk állandó odafigyelést igényel. Az altatásnál alkalmazott gyógyszerek mennyiségét csökkenteni lehet, ha az általános érzéstelenítést helyi vagy vezetéses érzéstelenítéssel egészítik ki. A helyi érzéstelenítés, a szövetek érzéstelenítőszerrel történő átitatása fájdalommentességet biztosít a kívánt területen, csupán az első szúrás fáj, de maga a beavatkozás már nem A vezetéses érzéstelenítésnél nem arra a testtájra adják az injekciót, amelyet érzésteleníteni akarnak, hanem általában a gerinccsatorna vagy egyes idegpályák bizonyos részeire. Ennek több válfaja is van. Az ún. spinális érzéstelenítésnél nemcsak fájdalommentesség, hanem átmeneti mozgáskiesés is fellép. Az epidurális érzéstelenítésnél csak érzéskiesés van, megtartott mozgás mellett. (Ezt az érzéstelenítési formát alkalmazzák például a fájdalommentes szülésnél.) Miért félünk az említett beavatkozásoktól? Félelmeink hátterében általában az ismeretlenség áll. Amíg nem tudjuk, minek vetjük alá magunkat mennyire veszélyes a beavatkozás, milyen szövődményei lehetnek, mennyire fog fájni, addig természetesen félünk. Tovább erősíti a félelmet sokakban az is, hogy inkább hisznek egyes laikusok elbeszélésének, mint az orvosnak. Sokan az orvossal és a „szurival" riogatják gyermekeiket, tovább rontva ezzel a helyzetet. AZ EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS TÍZPARANCSOLATA 1. parancsolat: Kerüljük a zsíros ételeket, bevásárláskor válasszuk a sovány élelmiszereket. Süssünk, főzzünk kevés olajjal, a reggeli kenyerünkre pedig vaj helyett inkább margarin kerüljön. Használjuk a zsírszegény ételkészítés eszközeit: az alufóliát, a teflon bevonatú vagy cserépedényeket, a grillsütőt a mikrohullámú sütőt 2. Minél változatosabban, minél többféle élelmiszerből, többféle módszerrel készítsük ételeinket így nagyobb a valószínűsége annak, hogy minden létfontosságú vitaminhoz, ásványi sóhoz hozzájut a szervezetünk. 3. Kevés sóval főzzünk, s utólag már ne sózzuk az ételt Változatos, kellemes, mértékletes fűszerezéssel alakítsuk ki egy-egy fogás ízét. Használjuk bátran a zöldfűszereket. 4. Hetenként legfeljebb kétszer együnk süteményt, édességet. Ezt is az étkezés befejezéseként és ne helyette! Válasszuk a korszerűbb édességeket, amelyek elsősorban gyümölcsöt, tejet túrót tartalmaznak, kevés cukorral édesítve. Cukor helyett használjunk inkább mézet. 5. Valamilyen formában igyunk meg naponta fél liter sovány tejet. Jelentős kalcium- és foszfortartalma különösen a fejlődő szervezetnek nélkülözhetetlen. Helyettesíthető joghurttal, kefirrel, aludttejjel. 6. Naponta többször is együnk nyers gyümölcsöt és nyers zöldségfélét, mert igen jelentős bennük a C-vitamin és rost mennyisége. Kínáljunk friss gyümölcsöt is reggelire, tízóraira. A hideg ételek mellé adjunk mindig nyers zöldségfélét. Az ebédet, a vacsorát egészítsük ki változatos salátákkal. 7. A naponta asztalunkra kerülő kenyérnek legalább a fele legyen barna. A barna kenyerek gazdagok B-vitaminokban és rostokban. Köretként válasszuk a párolt zöldségféléket, a burgonyát, a barnarizst - a főtt tészta és a fényezett rizs helyett 8. Szomjunk ivóvízzel, ásványvízzel, különféle cukormentes teákkal oltható a legjobban. A szénsavas üdítők, szörpök magas cukortartalma csökkenti az étvágyat, és mivel értékes tápanyagokat nem tartalmaznak, rendszeres fogyasztásuk mindenkinek, de elsősorban a gyerekeknek hátrányos. Alkalmanként válasszuk helyettük a rostos üdítőket 9. Kényelmes, nyugodt körülmények között, naponta négyszer-ötször étkezzünk. Bőségesen reggelizhetünk, ebédelhetünk, de a vacsora soha nem legyen túl gazdag. 10. A korszerű, egészséges táplálkozás egyetlen élelmiszer, étel tilalmát sem jelenti, de amíg egyeseket előnyben részesítünk, másokat ritkábban, csak alkalmanként tegyünk az asztalra Bőségesen, naponta többször is ehetünk zöldség- és főzelékféléket, gyümölcsöt, sovány tejet és tejtermékeket, halat, burgonyát, barnakenyeret. Mérsékelten, tehát kisebb mennyiségben fogyasszuk a sovány húsokat és húskészítményeket, a félzsíros tejtermékeket, a tojást a főtt tésztákat Ritkán és csak kis mennyiségben kerüljön az asztalunkra édesség, mindenféle erősen cukrozott készítmény, zsíros húsok és húskészítmények, a tejszín, a konyhasó, a bor, a sör és a tömény alkoholos italok. (További jótanácsok Bencsik Klára: Ivólevek házilag című könyvében!) FELHÍVÁS Kertbarátok kezdeményezésére Szentgyörgymezőn felállítandó II. világháborús emlékű elkészítéséhez továbbra is várjuk az adományokat. Adományok a következő számlaszámra fizethetők: OTP Fiók Esztergom 11740054-20056230 Befizetési csekk igényelhető a Szentgyörgymezői Olvasókörben, az OTP-ben és Petróczi Gyula szervezőnél. A temetők növényei A sírok növényeinek megválasztásánál vegyük figyelembe azok'élettani igényeit. Nem mindegy, hogy napos vagy árnyékos helyre kerülnek-e, mennyi gondozásban részesülhetnek, tudjuk-e őket rendszeresen öntözni. Ha öntözhetünk, a választék igen nagy. Napos és öntözhető helyen jól mutat a szőnyegszerű vegyes virág. Öntözetlen, napos helyre varjuhájféleség, vasfű, petúnia, porcsinrózsa, bársonyvirág való. Ha kötött, agyagos a talaj, hálásak a folytonnyíló babarózsák, floribundák. Árnyékos helyre borostyán, begónia, sarkantyúka, árnyliliom, bőrlevél ültethető. A bukszus, a thuja, a boróka, a fenyő, a nyírfa, a bokrétafa, a császárfa és a csüngő ágű szomorűfák változatos térhatást nyújtanak. Most a virágzó árvácskák, begóniák, dáliák, muskátlik, rózsák és krizantémok ékességei a temetőnek. Az elhunytak tisztelete, a róluk való megemlékezés egy idős az emberiséggel. A kegyeletes emlékezések estéin a temetők ezernyi gyertyáinak fénye sejtelmes pasztellszínekkel formálja az őszi lombokat és az örökzöld fákat, melyek merengő némasággal virrasztanak szeretteink sírhalmai felett. Klotz József