Esztergom és Vidéke, 1997

1997-10-23 / 43. szám

2 Esztergom és Vidéke 1997. november 20. A postatörténet bélyeg előtti korszakra (1850. május 30-ig) és bélyeges korszakra (1850. június 1-től - az első forgalmi bélyegek bevezetésétől) tagolható. A bélyeg előtti korszak utolsó szakaszát postakocsi-korszaknak is nevezzük, amely 1750-től 1850-ig tartott. A bélyeges korszak kezdete nálunk két szakaszra tagozódik: 1850-67 között az osztrák postaigazgatás, míg az 1867-1918 közötti időszak a magyar posta korszaka volt. Párkány postahivatala 1876 januárjában nyílt meg, azaz a magyar posta időszakában. Az új posta első postamestere 1876-ban Koncz András volt. A hazai és külföldi postatörténeti szakirodalomból a következő adatokat tudhatjuk meg az 1876 előtti időszakról. 1781-ig Párkány utolsó postája Dorogon volt, amely a BudaBécs főpostavonalon volt található. 1781-ben nyitottak meg egy új postavonalat, amely Budáról indult és Dorogon elágazott északra: Kéménd, Zselíz postaállomások felé, majd innen egy további elágazás Verebélyen, Nyitrán, Galgóczon keresztül vezetett északra - egészen Sziléziáig. Ennek másik ága Léván keresztül Selmec- és Besztercebányáig vitt. Ebben az időben - bár az új postavonal Esztergomon és Párkányon haladt keresztül egyik helyen sem volt postaállomás. Párkány vidékén és egyben a mai érsekújvári járásban az első postaállomás Kéménden volt, és ez lett 1781től Párkány utolsó postája. Az esztergomi postát 1802-ben nyitották meg, Párkány új utolsó postája ettől kezdve Esztergom lett. 1842-ben új postavonalat nyitottak, amely Brünnt kötötte össze Érsekújváron és Esztergomon át Budával. Érdekes, hogy Párkány ekkor sem kapott postaállomást, helyette Köbölkúton nyitottak egyet. A bélyeges időszak kezdetén, 1850. december 16-án adták át a forgalomnak a mai Szlovákia területén az első vasútvonalat, amely Váctól meghosszabbítva, Érsekújváron és Pozsonyon át Bécsig vezetett. Az új állomásokon postahivatalokat nyitottak. 1851. szept. 16-án az új Gran-Nánai vasútállomáson az esztergomi királyi városi tanács GRAN-NÁN A néven postahivatalt nyitott. Az új postahivatal nyitásával kapcsolatban a Magyar Országos Levéljában a javaslatot a M.Kir. Földművelési Ipar és Kereskedelmi Minisztériumhoz engedélyezés céljából. A postaigazgatóság 1975. ápr. 12-én terjesztette be kérvényét a minisztériumba. A kérvényben szerepel, hogy Esztergom megye alispánja támogatja a postahivatal létesítését, mivel Párkány község élénk ipara és kereskedelme ezt szükségessé teszi. Ugyancsak az indokok között szerepel, hogy a község postai forgalma igen élénk tárból érdekes adatokat sikerült beszereznem. Ezek szerint Párkány község közönsége kérelmezte a postahivatal felállítását a budapesti királyi postaigazgatóságon. A postaigazgatóság felülvizsgálta az indokokat és ezután felterjesztette kérvény formáés a fenntartási költségeken kívül a postakincstárnak jövedelmi forrást is nyit, továbbá, hogy Párkány község Nána és Esztergom közötti kariol-járatok által nyerheti összekötetéseit, s hogy Párkány közönsége téli időben, kivált az esztergomi szomszédos postahivataltól el van zárva, a nánai postahivatal pedig távol esik. A minisztérium 1875. május 5-én megadta az engedélyt a postahivatal felállítására A postaigazgatóság 1875. december 16-án jelenti a minisztériumnak, hogy „a párknyi postahivatal 1876 évi január hó 1-én életbe fog lépni". (Lásd a mellékelt iratot!) Párkány első postabélyegzője egykörös volt a következő felirattal: ,PÁRKÁNY 13.1.76." - ami a bélyegző kiadásának időpontja A Budapesti Postamúzeumban felkutattam „A M.Kir. Kereskedelmi Minisztérium posta és távirdaszemélyzetének s a posta és távirdahivataloknak cím- és névtárát" - 1896ból, azaz 20 évvel a nyitás után. Ebben a következő adatok találhatók a párkányi postáról: Esztergom vármegye Budapesti posta kerület, I. oszt. - Nem kincstári hivatal - Postamesterség korlátolt nappali szolgálattal. Posta indítása: nappal 7-szer, érkezés: nappal 7-szer, kézbesítés 4-szer; Levélszekrény: 2, kiüríttetett 4szer. (...) Postamester: özv. Istvánfy Kálmánné, szül. Pelczer Hajnalka Kiadó: Jellenek Janka és Majláth Janka A lakók száma a statisztika szerint a 19. század végén Párkányban: 1880-ban: 2141 1890-ben: 2419 1900-ban: 2836 (ebből 2809 magyar, 10 szlovák, 17 egyéb nemzetiségű). A postahivatal a Régiposta közben volt elhelyezve. Az épület ma is megvan. Az Esztergomi Szent István naptár szerint 1914-ben Szabó Antal volt a postamester. Podlupszky Mihály (Párkány és Vidéke) Az elmúlt hónapok vitái után a Parlament elé került a társadalombiztosítási rendszer reformcsomagja. Néhány hét múlva törvényerőre emelkednek a jogszabályok, melyek emberek millióinak döntik el hosszú időre legfontosabb jövedelmi feltételeit. Ajelenlegi nyugdíjrendszer megreformálása elkerülhetetlen. Ennek egyfelől külső, társadalmi és gazdasági, másfelől belső, a nyugdíjrendszer ellentmondásaiban, diszfunkciójában rejlő okai vannak. Az állam teherbíró képessége csökkent, a társadalmi, gazdasági feltételek alapvetően megváltoztak. Ezzel párhuzamosan a nyugdíjasok bizonyos csoportjaiban a szegénység növekedett, a nyugdíjak reálértéke folyamatosan romlott. Az átmenet során a foglalkoztatottság belső arányai is átalakultak, még mindig gyarapodik az aktív korú nem dolgozók száma Ennek következményeként hiába magas a járulékok szintje, a TB-alapokban jelentős a bevételkiesés. A gazdasági helyzet kedvezőtlen alakulása mellett az utóbbi néhány évben az aktívak és a nyugdíjasok közötti arány is jelentősen megváltozott 1990-ben 100 kereső járulékából 57 nyugdíjas ellátását kellett fedezni, míg ez az arány 1995-ben 100:73. A nyugdíjreformról Az egész államháztartási reformkoncepció során, de különösen a nyugdíjreform kapcsán két problémával kell szembenéznünk. Egyfelől szükséges a válságkezelés, másfelől számolni kell az állampolgárok elvárásaival is. Egy 1995-ben készített közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek között legnagyobb arányban azok vannak, akik akár adóemelés árán is többet költenének az egészségügyre, a családi támogatásokra és a nyugdíjrendszerre, míg az adóforintokkal való takarékoskodást a honvédelemmel, a kultúrával és a munkanélküli ellátásokkal kezdenék. A politikai szféra felelőssége és feladata, hogy megtalálja az optimális megoldást a két egymásnak feszülő problémára. A Parlament elé beterjesztett nyugdíjtörvény-csomag alapvető célkitűzése az állami feladatvállalás csökkentése, és ezzel páhuzamosan az öngondoskodás súlyának növelése. Az új nyugdíjrendszer három pillérre épül: az első kettő a kötelező nyugdíj két része: a társadalombiztosítási nyugdíj és a magánnyugdíj. Az előbbi a jelenlegi TB nyugdíjrendszer korszerűsített változata. Ez a biztosítási forma adja a leendő nyugdíj 3/4-ét. A jogosultságot minimum 20 év járulékfizetési idővel lehet megszerezni, a nyugdíjak arányosabbak lesznek a befizetésekkel. A magánnyugdíj biztosítaná a nyugdíj fennmaradó 1/4-ét, természetesen csak azoknak, akik rendelkeznek minimum 15 év szolgálati idővel. A kötelező nyugdíjrendszerből kiesett személyeiének marad az állami járadékrendszer. A hozzátartozói nyugdíjak mértékei is módosulnak, míg a rokkantrendszer reformját egy évre felfüggesztették. A nyugdíjrendszer harmadik pillérét az öngondoskodási formák (non-profit alapon működő önkéntes pénztárak és profitorientált biztosítási rendszerek) alkotják. Fedezetét a munkáltatók és a munkavállalók együttesen biztosítják. A változások 1998-tól kezdve 2009-ig folyamatosan kerülnek bevezetésre. Az új rendszer 2050-2060 körül fog kiteljesedni. Addig a helyzet bonyolult lesz, mivel lesznek olyanok, akik a megreformált felosztó-kirovó rendszerből mennek nyugdíjba, lesznek, akik nem lépnek át a magánynyugdíj rendszerbe, s lesznek, akik a vegyes finanszírozási rendszerből kapnak majd nyugellátást. Általánosságban megállapítható, hogy a reform iránya kedvező helyzetbe fogja hozni a magas jövedelemmel és stabil munkaerő-piaci pozícióval rendelkezőket, míg a jövőben a mainál alacsonyabb ellátást kapnak a kedvezőtlenebb pozíciójú csoportok és a nyugdíjasok. Társadalmi szempontból számolhatunk azzal a hatással, hogy a kötelezően átlépő korosztály azon tagjai, akik jól választanak pénztárat és várhatóan stabil keresőpályát fognak befutni, a vegyes rendszerrel magasabb nyugdíjat fognak kapni, mint a jelenlegi szabályok szerint. A pénztárak közötti különbségekre célszerű lesz odafigyelni, mert a nemzetközi tapasztalatok alapján a kötelezettség-teljesítési ráta akár 30 %-kal különbözhet egymástól. Amennyiben a fordulóév 2009 marad, akkor az aktív népesség egy részének a nyugdíja alacsonyabb lesz, mint a jelenlegi rendszerben lenne. Ha a tervezett indexálási szabályokat fogadja el az Országgyűlés, akkor az ezredforduló után a nyugdíjak növekedése elmarad a bérekétől, de meghaladja az inflációt A következő két évben azonban a nyugdíjak várható emelkedése enyhíteni fogja az elmúlt években elszenvedett értékvesztést.