Esztergom és Vidéke, 1997

1997-10-16 / 42. szám

„IDEGENFORGALMI KONCEPCIONK A FIÓKBAN HEVER!" nyilatkozta lapunknak Csernusné Láposi Elza, a KISB elnöke - a 3.oldalon 1 f ESZTERGOM és YIDEKE 1997. oki. 16. - 42. szám * POLGÁRI HETILAP * Ára: 50 Ft OTEVES A SUZUKI ESZTERGOMI GYARA Több mint 160.000 - 65.200 belföldön, 96.000 külpiacon értékesített - gépkocsi, dinamikus fejlődés, javuló hatékonysáp, nyereséges gazdálkodás ós A mi autónk" töretlen népszerűsege jellemzi a gyártás megindulásának 5. évfordulóját ünneplő Magyar Suzukit. Ebből az alkalomból beszélgettünk DR. BÁNKI FRIGYESsel, a részvénytársaság vezérigazgató-helyettesével. -Arra kérném, vessünk egy pillantást az elmúlt évekre... - Az 1991-ben alapított Magyar Suzuki Rt. 1992 októberében kezdte meg a Swift típusú gépkocsik gyártását a 32 müliárd forintos beruházással épült mintegy 35.000 m -es esztergomi gyárban. Az elmúlt öt évet dinamikus fejlődés jellemezte. Különösen igaz ez az export-értékesítés 1994-es megindulása óta, amit az intenzív beszállítói hálózatfejlesztésnek köszönhető több mint 60 %os hazai, illetve európai hozzáadott érték tett lehetővé. A vállalat 1996ban már 57 milliárdos árbevétel mellett közel egymilliárdos mérleg szerinti eredményt ért el. Mindez megalapozta az 1997-es üzleti elképzeléseket. Az idei esztendő első kilenc havi eredményeit nézve a Magyar Suzuki eddigi működésének talán legsikeresebb évében ünnepelheti ötéves működését: a termelés év végéig várhatóan meghaladja a 63 ezer gépkocsit, az árbevétel a 73 milliárd forintot, a várható nyereség pedig az 1,2 milliárd forintot. E kiemelkedő teljesítményt lényegében változatlan lét(Folytatás a 4. oldalon.) Ipari környezetvédők VI. országos találkozója Az elmúlt héten három napon át városunkban tanácskoztak az ország minden részéből érkezett ipari környezetvédelmi és vízgazdálkodási szakemberek. Dénes Mária Magdolna minisztériumi főtanácsos, a Magyar Hidrológiai Társasági ipari tagozatának elnöke bevezetőjében elmondta: négy évvel ezelőtt Kertváros adott otthont konferenciájuknak, mely igen jól sikerült, s ezért választották újraEsztergomot. Dr. Könözsy László polgármester üdvözölte a Szbadidőközpont színháztermében a résztvevőket, majd városunk szennyezett levegőjéről, víz- és csatornázási programunkról, a hulladékelhelyezés helyzetéről, valamint természeti adottságaink megóvásáról szólt. Dr. Hajós Béla környezetvédelmi államtitkár írásos megnyitóját Rémai János főosztályvezető olvasta fel, majd Rakics Róbert minisztériumi főosztályvezető beszélt a környezetvédelemre vonatkozó európai jogharmonizációról. Az ipari vízgazdálkodásról dr. Kelemen László egyetemi docens tartott előadást. Az ipari üzemek vízminőség-védelme, a talajvízminőség figyelő rendszere, a biztonságos üzemű tisztítás, a vízkezelő technológiák, a vízvédelmi előírások és mindezek jogi szabályozásának változása-mind egy-egy külön témája volt a tanácskozásnak. Az állami vagyonkezelés, a központi környezetvédelmi alap hasznosítása ugyancsak szóba került. A szakemberek nagy érdeklődése kísérte a Zöldház aulájában rendezett műszerkiállítást. Legtöbben a csongrádi MEDIKER cég termékeit nézték, nem véletlenül. Kontroll típusú szennyvízszivattyúikat maguk fejlesztették ki, ezek paraméterei azonosak a nagy világcégek termékeivel, áruk azonban 20-40 %-kal alacsonyabb. Gyártmányaikat szabadalmaztatták, Dél-Magyarországon, valamint Romániában már széles körben használják is. Még ebben a hónapban megnyitják képviseletüket Esztergomban, a Simor János utca 89. szám alatt Nem titkolt szándékuk, hogy mielőbb helyet találjanak maguknak a szlovák, a cseh és a lengyel piacon is. A konferencia vendégei üzemeinkben és múzeumainkban is jártak. (Pálos) IPARI PARK ESZTERGOMBAN Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium kiírására a bíráló bizottság 28 pályázónak ítélte oda a hivatalos minősítést. Köztük megyénkből Esztergom, Oroszlány és Tatabánya részére. A pályázat feltételei között szerepelt, hogy legalább 10 hektáros beépíthető iparterület legyen, továbbá megvalósíthatósági tanulmányt, és hároméves üzleti tervet kellett készíteni. Alapkövetelmény volt, nogy a megyei területfejlesztési tanács is támogassa ezt. -Mit takar az ipari park fogalma? - kérdeztük Bolla Lászlói és Ilesik Ferencet, a minisztérium főtanácsosait. - Az „ipari park" cím tartalmi áttekintése érdekében elégséges a következő kulcs-fogalmakat felidézni: gazdaság, ipar, ipartelep, szerkezetváltás, regionális fejlesztés, tőkebevonás, infrastruktúra, környezettisztaság. A kormány Ipari Park Fejlesztési Célprogramja erre a fogalomkörre épül. A célprogram magába foglalja a tőkebeáramlás elősegítését, mint például a korábbi ipartelep reorganizációját vagy a zöldmezős beruházást. Esztergomban mindkettő adott, hiszen a volt „C" telep vagy a Magyar Suzuki Rt erre jó példa. A Strigonium Idegenforgalmi Befektető Rt. az ipari park minősítéssel már pályázhatja az infrastruktúra beruházásokat, melyre ebben az évben országosan 800 milliót különítettek el. Az ipari parkok fejlesztése azonban egy hosszú távú feladat. Indításánál eleve egy ötéves periódus került meghatározásra, természetesen számolva azzal, hogy ezek a fejlesztések nem érnek véget öt év alatt. A minisztérium 10-15 éves átfu(Foly tatás a 4. oldalon.) Hatékony gazdasági önkormányzatot! A kis- és középvállalkozók, valamint a nagyvállalatok képviselői három éve választották meg az akkor törvényileg létrehozott kamara tisztségviselőit. Azóta a kormányzat rájött arra, hogy - az európai rendszerhez igazodva - a kamaraknak keli átvenniük az egyéni vállalkozói igazolványok kiadásának jogát, legyen az ő feladatuk a cégnyilvántartás, működjenek közre a fogyasztóvédelemben is. Legyen joguk feltárni és kiközösíteni a tisztességtelen vállalkozókat. A most zajló kamarai választások 5 évre szólnak Nem mindegy, hogy milyen lesz az önkormányzatuk, kik vállalnak és kapnak benne tisztséget? Erről beszélgettünk Engelbrecht Józseffel, a megyei kereskedelmi és iparkamara alelnökével. - Mi történt az elmúlt három év alatt? - Az 1994-ben elfogadott kamarai törvény szellemében a megyeszékhelyen és Esztergomban létrehoztuk szolgáltató irodáinkat, nyilvántartásba vettük tagságunkat kereskedelmi, jogi, gazdasági, pénzügyi, adó, hitelés vámügyekben rendszeres tanácsadást nyújtunk. A kereskedelmi okmányok, az ATA Carnet nemzetközi vámokmány kiadása a mi kizárólagos feladatunk lett. A megyei, a települési önkormányzatok gazdaságot érintő rendeleteit véleményezzük, állást foglalunk. A most kibontakozó területfejlesztési programokban részt veszünk. Az egyes szakmai osztályok a kereskedelem, az idegenforgalom és vendéglátás, a szállítás és fuvarozás, az építőipar és építőanyagipar, a gépipar-nehézipar-energia, az élelmiszeripar és könnyűipar, valamint a gazdasági szolgáltatások területén önállóan végezték dolgukat Térségünkben dr. Gaál Károly az idegenforgalom fejlesztéséért a melegvízprogram ismételt felélesztéséért sokat fáradozott De a többi osztályban is megvannak az öntevékeny, tenniakaró vállalkozók. Petho Zoltánné, kamaránk elnöke itt volt minden Pünkösdi Kiállításon és Vásáron, a szakképzési, aminőségbiztosítási és avállalkozói fórumokon. - Ma már nyilvánvaló: a kamarák a megye gazdaságának segítői lehetnek. Hogyan képzelik a jövőt? - Kamaránk elkészítette és tagjaink már megismerhették stratégiánkat hogy mit tartottunk a legfontosabbnak az elkövetkező időben. A szolgál(Folytatás a 4. oldalon.)