Esztergom és Vidéke, 1997

1997-09-25 / 39. szám

8 Esztergom és Vidéke 1997. szeptember 25. * HÁZUNK TÁJA 4 milllllJülllJlll l • mum^ummmmmmmmmmmmommmmmnmmmmmmmmm«mmmmmmm r, - - --•- llmrln | Gyógyír Hogyan születik a gyógyszer? Földünk kutatólaboratóriumaiban a természetben eddig sohasem létezett vegyületek százait állítják elő. Ezt követően kerül sor annak a megállapítására, hogy kísérleti ál­latokban az illető vegyület mutat-e olyan hatást, amelyet a gyógyászat­ban értékesíteni lehetne. E célból megvizsgálják a szer hatását a kí­sérleti állat valamennyi életfunkci­ójára. Ha az állatkísérletben az új vegyület a farmakológiai vizsgála­tok kapcsán ígéretes hatást muta­tott, még mindig nem kerülhet sor a szer embereken végzett kipróbá­lására. Előbb a laboratóriumban még pontosan tisztázzák, hogy mi­lyen adagban okoz a szer mérge­zést, illetőleg kizárják daganatkeltő vagy magzatkárosító hatását. Csak ha e próbákon már átesett új szer, akkor kerülhet sor annak eldöntésére, hogy embergyógyászatban alkal­mazható-e? Szigorú törvények írják elő, hogy melyik egészségügyi intéz­mény milyen speciális előképzett­séggel rendelkező orvosa jogosult arra, hogy - a beteg beleegyezése esetén - emberen próbálja ki az új gyógyszert. Az ezzel foglalkozó or­vosok, a klinikofarmakológusok a beteg embereken végzett ellenőr­zések során nemcsak azt bírálják el, hogy az új szer kifejti-e a várt elő­nyös hatást, hanem azt is, milyen káros mellékhatásai vannak. E vizsgálat feladata az is, hogy pon­tosan elkülönítse a szer gyógyhatá­sát a gyógyszerbe vetett hit hatásá­tól. E célból a valódi gyógyszerrel színben, ízben külalakban azonos, de hatóanyag nélküli szert (place­bót) adnak a betegnek úgy, hogy ne tudja, mikor kapja a valódi gyógy­szer és mikor a placebót. Ezzel a módszerrel lehet elkülöníteni a va­lódi gyógyszerhatást az új gyógy­szerbe vetett bizalom alapján létre­jövő hatástól. Minden olyan szer, amely ismeretlen csatonákon kerül a beteg kezébe, kuruzsló szer még akkor is, ha újsághír hirdeti haté­konyságát. Tehát még orvosnak vagy gyógyszerésznek sincs joga arra, hogy maga készítette gyógy­szert adjon a betegnek, hiszen eh­hez szigorú klinikai bizonylatokra és az egészségügyi hatóságok en­gedélyére van szükség. Az egyetlen kivételek e szigorú törvények alól a gyógyszertárak­ban vagy a gyógynövény szaküzle­tekben kapható gyógyteák. Ezek­kel kapcsolatban nem követelik meg az egészségügyi hatóságok azokat a szigorú vizsgálatokat, amelyek nélkül egy-egy új gyógy­szert bevezetni nem lehet. Igaz vi­szont, hogy a különböző növényi anyagokat tartalmazó gyógyteák hatékonyságát sok évszázados gyakorlat igazolja, akárcsak vi­szonylagos ártalmatlanságukat is. Elkészítésüknél és fogyasztásuk­nál azonban be kell tartani a csoma­goláson feltüntetett előírásokat. (Dr. Szendei Ádám: Gyógyszer a családban c. könyve alapján) Bevált-e Ön, mint Sherlock Holmes? Két ízben is felkértük Önöket, játszanak velünk detektivesdit. Többen is örömmel vették az újsze­rű, játékos kvízt, de szemünkre hányták, hogy a megoldással adó­sak maradtunk. Nos, igyekszünk pótolni mulasztásunkat. A július 24-i feladat megoldásá­ra sokan rájöttek. A felügyelő ter­mészetesen a szakácsnőt tartóztatta le. Egyedül neki volt módja - a konyhaablakon és a nappali szoba ablakán át - észrevétlenül behatol­ni a tett színhelyére. Indítéka is akadt, hiszen az örökség volt a tét. A másik két alkalmazott egymás alibijét igazolta. A felügyelő ugyanis megkérdezte a szobalány­tól, hallotta-e, amint a söfőr eldobta a vödröt. A lány persze igent mon­dott. Az öngyilkosságot több nyom is kizárja. Egyrészt az áldozat balke­zessége, másrészt az aznapi tervei. A pisztolyon különben azért nem volt rajta a szakácsnő ujjlenyoma­ta, mert ő gumikesztyűben volt. A szeptember 11 -i történet meg­oldása még egyszerűbb. Mr. Ru­wass és az ál rendőrtiszt cinkostár­sak voltak. Begyakorolt, többször eljátszott szerepről van tehát szó. A nyereségen osztoztak. A ravaszság a dologban az, hogy amíg e cinkos­ság be nem bizonyítható, Ruwass urat nem lehet elítélni. Hát ennyit a krimikről! Többen felvetették, miért nem közlünk gyakrabban rövid, folyta­tásos krimiket. Hasonlókat Peter East legutóbbi kétrészes mini-kri­mijéhez. Nos, ez kissé kilóg lapunk profiljából, bár néha - főleg a nyári „uborkaszezonban", no meg ter­mészetesen a Tarka-barkában - mi is megengedünk magunknak egy kis „lazítást". Ha krimi ügyben most nem is tudunk biztatót mondani, egy kri­mi-paródia azért itt lapul a fiókunk­ban, várva, mikor ad neki zöld jel­zést a szigorú szerkesztői műhely. wvww ^^wwwwwwwww Az almafánk Gyermekkorom kedvenc étele volt ez az egyszerű édesség, amely a fő étkezés második fogásaként is szere­pelhet, főleg hústartalmú, kiadósabb levesek után. Elkészítése végtelenül egyszerű: Készítsünk sűrű, édes palacsinta­tésztát. Reszeljük bele finom reszelőn egy citron héját, majd tökgyalun fe­jenként 1 db meghámozott, kimago­zott almát. A sűrű, összekevert masszából evőkanállal kis halmokat szaggassunk bele a forró, bő olajba. 3-4 perc múlva fordítsuk meg őket a másik oldalukra, s addig süsünk, míg sötétsárgára nem pirulnak. Az olajból kiszedett fánkocskákat szórjuk meg fahéjas porcukorral. Vigyázzunk, hogy a sütés közben a fánkok szét ne essenek! Az sem ajánlatos, hogy az olajban a fánkok összeérjenek. A maradékot eltehetjük uzsonnára, hiszen hidegen is finom. (Bár, ha ügyesek vagyunk ennek az ételnek az elkészítésében, aligha fog megmarad­ni valami belőle!) KERTBARÁT KALENDÁRIUM Szüreti előkészületek A szőlősgazdák zöme némi szoron­gással készül a szüretre, hiszen ezen múlik, hogy a nagy fáradsággal meg­termelt szőlőből értékes bor szárma­zik-e. Már a szüret előtt 1-2 héttel ajánlatos rendbehozni a használandó edényeket és eszközöket. A szüretelő­kádat és más faedény eket be kell áz­tatni, a darálót és a prést alaposan le kell súrolni trisós forró vízzel, majd leöblíteni hideg vízzel. Fontos a hor­dók előkészítése is. A szakszerű és eredményes borkészítés legfontosabb alapfeltétele a tisztaság. Ezért az üres és rendszeresen kénezett hordókat a szüret előtt újból ki kell mosni és fris­sen lekénezni. Akik kisebb mennyisé­gű bort készítenek, gyakran használ­nak hordó helyett üvegballonokat. Ezeket könnyebb tisztán tartani, ké­nezni sem kell. A készítendő bor minősége nagy­mértékben függ a szüret időpontjának helyes megválasztásától. A korai szü­retnek az a veszélye, hogy a bogyók még nem értek be tökéletesen, ezért kevés a cukortartalmuk. A túlságosan késői szüret mégtöbb kockázattal jár: az őszi eső, az esetleges korai fagy nagy kárt tehet a fürtökben, de nem kisebb a veszélye a seregélyek és a darazsak kártételének sem. Ezen kí­vül a túlérés ideje alatt nő ugyan a bogyók cukortartalma, de ezzel együtt csökken a sav-, és illatanyag­tartalmuk, ami rontja a bor minőségét A szüret optimális időpontját próba­szürettel, a must cukortartalmának megfokolásával határozhatjuk meg. Ha mustunk eléri a 18 cukorfokot, kezdhetjük a szüretet. Ha szőlőnk gyengébb minőségű, ajánlatos a musthoz kb. 1/3 részben minőségi borszőlőt keverni. Jelenleg 40-50 fo­rint közötti áron már neves borvidé­kekről származó borszőlőt kapha­tunk. Az eredmény megéri a befekte­tést. A szüret után is jócskán van mit tennünk, hogy hozzájáruljunk a kelle­mes illatú, egészséges borok létrejöt­téhez. Már az erjedés ideje alatt figye­lemmel kell kísémi a hordókat Ha a zajos erjedés lassan indul meg, akkor ajánlatos a must egy részét fölmelegí­teni, mert az erjedés elhúzódását va­lószínűleg a hideg pince okozza. A tökéletes erjedést segíti elő a fajélesz­tővel való beoltás. Ha üvegedényben erjesztjük a mustot ajánlatos csipetnyi borként is keverni hozzá, különösen, ha a szőlőfürtökön rohadt szemek is vannak. Lehetőleg tartózkodjunk at­tól a gyakorlattól, hogy mustunk cu­korfokát kristálycukor hozzáadásával emeljük. A szüret és a bor - mint ex libris téma (Lippóczy Norbert gyűjteményéből)

Next

/
Thumbnails
Contents