Esztergom és Vidéke, 1997

1997-09-04 / 36. szám

8 ss K-M EREDMENYES TANEVET KÍVÁNUNK MINDEN DIÁKNAK ÉS NEVELŐNEK! es TOKÉ 1997. szept. 4. - 36. szám # POLGÁRI HETILAP * Ára: 50 Ft ? Emléktábla-avatások a Várhegyen Augusztus 18-án a Várhegyen Ma- spn törekedett a békés külpolitikára. gyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter, dr. Kovács György Zoltán, a Megyegyűlés elnöke, dr. Nagy István székesfehérvári polgármester, főpapok és nagyszámú érdeklődő előtt dr. Könözsy László köszöntötte az ünneplőket, majd e szavakkal méltatta Géza fejedelem tetteit: -Itt, Esztergomban, az ősi várfalak között régi adósságunkat törlesztjük azzal, hogy Géza fejedelem halálának 1000. évfordulóján államalapítást előkészítő tevékenységét méltatjuk. Ezzel nemhogy Szent István királyunk érdemeit csökkentenénk, hanem gazdagítjuk azt. Géza fejedelem átgondolt politikája egyenes utat készített államalapításunkhoz. Nem szabad elfeledkeznünk Saroltról sem, aki mint feleség és anya, hősiesen segített férjének és fiának. Itt, az államalapítás tényleges helyszínén, e történelmi kövek ezer év után is őrzik dicső őseink szellemiségét, és most az emlékező utódoknak méltó helyszínt kínálnak az ünneplésre - mondta többek között a szónok. Dr. Paskai László bíboros, prímásérsek táblaavató beszédében az ezer évvel ezelőtti eseményekre így emlékezett: -Géza fejedelem uralkodása jelentős volt az ország életében. A fegyveres hadjáratokat felváltotta a politikai kapcsolatok kiépítése a magyarság és a nyugati szomszédok között. Belpolitikájában megkezdte a központi hatalom létrehozását. TudatoArpád óta ő volt az első uralkodó, aki konszolidációs belső és békés külpolitikájával elérte, hogy itthon és külföldön egyaránt elismerték Magyarország uralkodójának. Amikor most az ősi fejedelmi székhelyen emlékezem Géza fejedelemre, tisztemnél fogva egyházpolitikájára irányul a figyelmem. Az ország vezetésében ennek jelentős szerepe volt nála. Az egész magyarság megtérítését lényegében Géza fejedelem kezdte meg. Előzőleg is voltak az országban misszionáriusok különböző nyugati egyházmegyékből, de a térítés nem kifejezetten szervezett módon, még kevésbé fejedelmi irányítással történt. Géza megkeresztelkedése után 973-ban - misszionáriusokat kért a császártól. Ezzel vette kezdetét Magyarország beilleszkedése az európai államok közé. Többek között ez a tette is hozzájárult ahhoz, hogy országának a békességet biztosította. *** Augusztus 19-én Szent Adalbert tiszteletére vesperást mondtak a B azilikában, ahol lengyel, cseh, német, olasz és magyar püspökök és papok asszintenciájával dr. Paskai László bíboros volt a főcelebráns. Szentbeszédében István nevelőjéről, a 997ben vértanúhalált halt Szent Adalbertről emlékezett: — Adalbert 954 körül, Géza fejedelem meghívására, rövid ideig Esztergomban tartózkodott, növendékének (Folytatás a 3. oldalon) „Lesz még szőlő, lágy kenyér' Az Esztergomi Szent István Napok hoz. Most az európai gazdasági csatkiemelkedő programja volt az augusztus 20-i Új Kenyér Ünnepe a szentgyörgymezői Olvasókörben, ahol sor került a már hagyományos kiállítás megnyitójára is, mely a városrész gazdálkodóinak és háziasszonyainak a munkáját dicséri. Az ünnepség kezdetén az ehingeni testvérváros füvószenekara játszotta el a Himnuszt, majd dr. Könözsy László polgármester tartott ünnepi beszédet. Többek között ezeket mondta: - A tegnapelőtti és a tegnapi magasztos ünnepi helyszínek után ma ide, e meghitt körbe jöttünk össze, Esztergom legősibb városrészébe, Szentgyörgymezőre, amely a királyi várost kezdettől fogva ellátta az életet adó kenyérhez gabonával, na meg jó borral. (...) Azt tartják, aki nem tudja honnan jött, az azt sem tudja, hogy hová tart. Ez a nép tudja. Nagy buzgósággal gyűjtik a régmúlt emlékeit, ápolják a gyökereket. De ez a földműves és iparos nép az újra is mindig fogékony volt. (...) Hét éve, hogy augusztus 20-án összegyűlünk itt, s bizony mindnyájunknak hét szűk esztendőt jelentett ez az időszak gyökeres társadalmi változásokkal, gyötrelmes gazdasági gondokkal. De azért értünk el eredményeket, haladunk a városiasodás felé. És remélem, hogy három év múlva, 2000-ben, államalapításunk 1000. évfordulóját méltóképpen tudjuk majd megünnepelni. (...) Szent királyunk szilárd államot alapított, megszabta utunkat Európálakozás küszöbén a bőrünkön érezzük, hogy milyen nehéz és rögös ez az út, de jövőnk és gyermekeink érdekében végig kell járni. Dicsérőleg nyilatkozott a polgármester a kiállításról, majd átadta az elismerő okleveleket és jutalomtárgyakat a díjazottaknak. AKertbarátok Köre termékkiállításának első három helyezettje Nádler László, Klotz József és Szabó János lett, a Nőldub kézimunka-kiállításának díjait Nagy Gizella, Bokros Istvánné, valamint a Szatmári Irgalmas Nővérek Szeretetotthona nyerte el. A kisállattenyésztők közül Vámos Ferenc, Pásztor Gyula és Bábszki Ferenc került a „dobogóra". Oklevéllel jutalmazták a Díszmadártenyésztők Egyesületének kiállítóit, a környezetvédők kiállítását, valamint Kreivich Gyula festőművészt, akinek tárlata érdekes, új színfoltja volt a kiállításnak. Az ünnepség végén polgármesterünk megszegte az új kenyeret, majd a Molnár Pékség jóvoltából az ünnepség díszvendégei - dr. Wolf Brzoska, az ehingeni delegáció vezetője, dr. Dékány Vilmos püspök, dr. Haller Zoltán országgyűlési képviselő, az önkormányzat tagjai - és a kiállítók is kaptak egy-egy cipót az új lisztből készült finom, fehér kenyérből. Miközben a vendégek megtekintették a színvonalas kiállítást, a vendéglátók kenyérszeletekkel, szőlővel és borral kínálták a jelenlévőket. Sz.B.