Esztergom és Vidéke, 1997

1997-08-20 / 34-35. szám

VIII. VAROS-VJLAG U i&íí '^ércft^GLÚ£ [ ^AUÚ: * Az Esztergomban lévő számos Szent Adalbert-ábrázolás közül mellékletünk hármat mutat be. Címoldalunkon az ún. Káptalani kisebb pecsét (első ismert lenyomata 1285-ből való). Itt felül az elpusztult várhegyi Szent Adalbert Székesegyház 1190 körül készült díszkapujának (Porta Speciosa) rekonstrukciója látható: az íves képmezőben az ország-felajánlás jelenetével, benne Szent István és Adalbert legrégebbi magyarországi ábrázolásával. Lenn: mozaik utánzatú freskó a Bazilika téli kápolnájának mennyezetén. (A Porta Speciosa progran\ja nyomán készült 1932-ben, Lepold Antal megrendelésére Magasi Németh Gábor festette. -Mudrák Attila felvétele.) Az adatközlésért Cséfalvay Pálnak, a Keresztény Múzeum igazgatójának tartozunk köszönettel. Kelet-Közép-Európa szentje: Adalbert (Folytatás az 1. oldalról) A lengyelek számára Wojciech-Adalbert tisztelete nemzeti ügy, a kezdetektől fogva. Ugyanígy a csehek számára is, akik 1038/39-es betörésükkor [a lengyel királyság és érsekség első székhelyéről, Gnieznóból - a szerk.] magukkal ragadják szentjük holttestét, Prágában temetik el újra, de a csoda nem ismétlődik meg, az érseki székhellyé emelésre még három évig várni kell, egészen 1344-ig. A

1 ekünk, magyaroknak, szintén fontos volt Szent Adalbert, de mindig Szent István személyével összefüggésben. Azt mondhatjuk, hogy Adalbert annyiban volt fontos, amennyiben István szempontja ezt megkövetelte. A német birodalomban tisztelete III. Ottó korai halálát követően nem terjedt el, csak akkor kapott új lendületet, amikor a cseh királyok egyben német-római császárokká választattak, így a Luxemburgok, majd a Habsburgok idején. Az aacheni székesegyház új főhajója Szent Adalbert patrociniuma. Az újkorban a német Kelet-Poroszországban terjedt kultusza, ezt ma a lengyelek igyekeznek folytatni, de a vértanúság helye a II. vüágháború utáni államhatár másik oldalára, a königsberg-kalinyingrádi orosz területekre esik Azt mondhatjuk tehát, halálát követően e közép-európai nemzetek mind osztoznak kultuszában, emberi mértékkel nézve szédületes diadalát jutott osztályrészül szentünknek, a jó Istennek elgondolását így szolgálta az ő élete és halála. Miben is látjuk Adalbert kiemelkedő jelentőségét nagyobb történelmi összefüggésben? így fogalmazhatunk: az időzítésben. Jókor született s jókor hall meg. S erről természetesen nem ő tehet. Amikor megszületik, e három ország területén még csak indulóban van a keresztény misszió. Amikor meghal, két új egyháztartománnyal, két új királysággal gyarapodik a keresztény Európa. Püspök és vértanú, akinek császári barátja van, nos: erre van szüksége egy formálódó szuverén országnak, amilyen Lengyelország. Kulcsfontosságú a szerepe ebben a történetben, amely másként zárul, mint a bolgárok hasonló törekvése a kilencedik században, vagy a nagymorváké ugyanazon periódusban Szent Cirillel és Metóddal. Nem is végződött oly dicstelenül, mint az elbai szlávoké, akik nem hajoltak a kereszt édes igájába, ezért pusztulniuk kellett: szászok és lengyelek különkütön, illetve együtt is irtották őket. Ha összehasonlítjuk őt Cirillel és Metóddal, azt mondhatjuk, hogy míg ezek ügye szláv belüggyé vált, Adalbert túlmutat szláv származásán, egyaránt elfogadják őt németek és magyarok is. Ha Cirill és Metód elsősorban az ortodox szlávok szentjeivé válnak Adalbert a katolikus szlávoké, az említett német és magyar vonatkozás mellett.(...) Kelet-Közép-Európának, mint láttuk, valóban közös szentje Adalbert. Egyik kulcsfontosságú szereplője e kornak, s a vele való alaposabb foglalkozás elvezet a többi kulcsfontosságú szereplőhöz. Azontúl viszont, hogy történelmi jelentőségét vizsgáljuk, Szent Adalbertnek aktualitását is szeretnénk kiemelni. Az egyiket II. János Pál pápának 1979. év Pünkösdjén Gnieznoban elmondott beszédjében látjuk, amely megindította a Szolidaritás mozgalmat, majd tíz évvel később ismét olyasmi következett be, amit józan ésszel senki sem tudott elképzelni: vér nélkül győzött mindegyik országban az, ami győzhetett, ami elő volt készítve, mindenesetre a keleti orientációt ismét fölváltotta egy nyugati. A másikat ennek logikus folytatásában láthatjuk: íme, Szent Adalbert halálának és egyben égi születésnapjának ezredik évfordulója alkalmából valóra válhat egy régi álom: a visegrádi országok felvételt nyerhetnek abba az Európai Unióba, amelynek mindig is részeseiként fogták fel magukat. Van valami a millenar izmusban: Amint az első ezredév fordulóján kinyílt a keresztény Nyugat-Európa kapuja és bevett két új királyságot, úgy most, a második ezredév fordulóján ismét úgy tűnik, kinyílik a már sajnos nem keresztény Nyugat-Európa kapuja. Kérdés, hogy társulva ehhez, milyenné tudjuk alakítani együtt ezt a közös Európát. De ez már a jövő feladata. Életra jzához leginkább Píus Engelbert tanulmányát haszanáhain fel; Prágai Szent Adalbert. Püspökiden!, politika és szerzetesség, In: Mons Saé^: <m-1 996, I. Szerk. Takács Imre, Pannonhalma ÍM 25-37. Közép-európai jelentőségére lésd Kelet-Közép-Európa Szentje; Adalbert (Vojtech - Wojríech . - Béta), szerk. Somorjai Ádám (METEM-Könyvek 5.) Budapest 1994.: ...

: 1997. június 3-án IL János Pál pápa ismét Gnieznőbah ünnepelt, ezúttal $ Szent Adalbert halálának ezredik évfordulója alkalmából, ez alkalomból jelen volt hét közép-európai állam elnöke. Május 21 -22-én Esztergomban konferenciát rendeztek Szent Adalbert halálának 1000. évfordulója alkalmából. (Tüdósítás: május 29-ei számunkban.) Az előadások külön kötetben fognak megjelenni, - e kiadvány szerkesztőinek mondunk köszönetet a mellékletünk számára válogatott előadás-részletek első közlésének lehetőségéért. A itt publikált cikkek történész-szerzői: Somorjai Ádám bencés szerzetes, a vatikáni államtitkárság munkatársa; dr. Gerics József az ELTE és a Pázmány Péter Egyetem tanára; dr. Érszegi Géza az Országos Levéltár főlevéltárosa. -