Esztergom és Vidéke, 1997

1997-08-07 / 32-33. szám

4 Esztergom és Vidéke 1997. szeptember 11. A Szentgyörgymezei Katolikus Olvasókör története 1903-1917 között 1903 január első napjaiban megtar­tott közgyűlésen ünnepelték a Kör 10 éves évfordulóját. Az ünnepi beszédet Perger Lajos elnök mondta, melyben beszámolt a megalakulástól eltelt 10 évben végzett munkáról. A vezetőség és a választmány arra az elhatározásra jutott: mindent el kell követni, hogy mielőbb saját házat szerezzenek. Már január 25-én a há­zalap javára táncmulatsággal egybe­kötött színielőadást rendeztek. Előad­ták a „Parasztkisasszony" c. színida­rabot, melynek szereplői: Miklóssy György, Móczik Erzsike, Fritz Ciliké, Zibrinyi Lajos, Erős Ilonka, Mitter Ferenc, Barus Rozika, Erős István, Bélai Boriska voltak. 1904-ben és 1905-ben hasonló célú előadást ren­deztek. Végre 1905-ben az összegyűlt pénzből sikerült megvásárolni Szabó Ferenc kertjét. Puer Károly főegyház­megyei karkáplán fáradtságot nem kí­mélve kereste fel a főpapokat, az ipa­rosokat, a kereskedőket, hogy úgy pénzbeli, mint természetbeli adomá­nyokat nyerjen meg az építkezés aka­dálytalan lebonyolítására. A hálás vá­lasztmány később a megépült ház Andrássy utcai homlokzatán már­ványtáblán örökítette meg érdemeit. Sajnos, ez a márványtábla a II. világ­háború után eltűnt. Az 1910-es esztendőben már meg­történhetett a telek kimérése, és elké­szült a tervrajz is. Az építkezéshez a lelkes tagok sorra jelentkeztek kocsis, kézi és gyalogmunkálatok végzésére. A kör előirányzott építkezési költsége 19.285 Korona volt, melyből 11.428 Koronát gyűjtésből, míg a különböze­tet kölcsönből fedezték. A kölcsönt néhány év alatt vissza is fizették. Október 16-án megtörtént az új Ol­vasókör felszentelése, amit Brühl Jó­zsef prelátus kanonok celebrált. Az­nap este előadták a „Titok" című nép­színművet is, majd táncmulatság kö­vetkezett. Az Olvasókör vezetősége mindent elkövetett, hogy tagjai részére min­den tekintetben otthonossá tegye az ott tartózkodást. Megrendezték a Népakadémiai előadásokat. Befeje­zését jólsikerült záró estéllyel tették emlékezetessé. A Kör helyiségei már szűknek bi­zonyultak, ezért hozzáépítettek egy előtermet. 1912-ben italmérési enge­délyt is szereztek a Körnek. A vezetőség 1913-ban egy színda­rabbal egybekötött díszelőadást ren­dezett dr. Csernoch János hercegprí­más tiszteletére, aki jóakaratú érdek­lődéssel viseltetett az Olvasókör munkája iránt. A magas vendég sze­mélyes megjelenésével, számos kísé­rőjével tisztelte meg a díszelőadást. Megemlékeztek Hagara Antal kántor­tanító 50 éves tanítói jubileumáról. A Kör tagjai minden évben testületileg vettek részt a Honvéd Temetőben ren­dezett március 15-i ünnepségen és ko­szorúzáson. A Kör dalárdája több al­kalommal szerepelt itt. A Széchenyi térről indult menethez az Iskola téren (ma Klapka tér) csatlakoztak. 1915. január 13-án az Olvasókör­ben megalakult a Gazdák Biztosító Szövetkezete. Megígérték, hogy a tűzbiztosítás 10 %-át a jégkárbiztosí­tás 5 %-át jótékony célra fordítják. Közben kitört az első világháború. A Kör ifjúságának jó része a harctere­ken szolgált. Szomorúság, gond ütöt­te föl fejét. Az áhított béke nem akart bekopogni. Itthon aggódtak a harcte­reken lévőkért, siratták halottaikat, ápolták sebesültjeiket. Ebben az idő­ben nehezebb az élet. A Hatóság egyes élelmiszereknek, különösen a lisztnek elosztását Szentgyörgyme­zőn az Olvasókör vezetőségére bízta. Sok munka, gond, kellemetlenség járt ezzel, de a közügy érdekében meg kellett tenni. De így a Kör bizonyos jövedelemhez is jutott. A vérzivataros idő nem volt alkal­mas a 25 éves évforduló megünnep­lésére, pedig szép eredményekről szá­molhattak volna be. A hagyományos Szent György napi búcsút megtartották ugyan, de az esti vigasság elmaradt. (Folyt, köv.) Bélay Iván Egy pici üröm... Örömmel láttam a freskókról szóló írásaim megjelenését Az örömbe egy pici üröm is vegyült: sajnos nem elég körültekintően jártam el, amikor Királyfalvi úr nevét leírtam. A Magyar Életrajzi Lexikon Királyfalvi-Kraft Károlyt ír, én is így írtam, erre támaszkod­tam. Reagált a cikkre a festőmű­vész fia és jelezte, hogy nevükben nem szerepel kötőjel. Más. A második részben a kéz­iratban jól szerepelt, de a nyomta­tott szövegben elírás történt a res­taurátor festőművész nevét illető­en. Helyesen Boromissza Péter és nem Bornemissza Péter. Sajnálom, hogy a cikkből kima­radt éppen az a freskó, amelyet restauráltak, másrészt a hat freskó címe, illetve a közöltek képaláírá­sa. A bal oldali kép címe: Szt. Be­nedek két tanítványával, Placi­dusszal és Maurusszal. A kép a világháború alatt elpusztult A jobb oldali kép: Szt. István megalapítja a Szt. Márton hegyén, Pannonhalmán a bencés apátsá­got. Ha sikerül összegyűjteni a meg­felelő összeget, akkor ezt a képet kívánják legközelebb restaurálni. Bányai Mátyás Egy jubileumi mise A közhasználatban van egy szókapcsolat, egyszerűbb is, népszerűbb j is: „aranymise", amely éppen itt Esztergomban nem tartozik a ritkaságok j közé. Ám az egyszerűbb változatot azért nem használtuk a címben, mert j aki ezt a misét mondta, nem csupán az idő - ötven év - csendes, j folyamatos elteltével érte el ezt a kitüntető lépcsőfokot a Hit hirdetésében i vezető úton. Galambos Ferenc aranymisés lazarista missziós pap, pápai trónálló, ; maga is így beszél az aranymise jellegéről: - Az aranyhoz többféle fogalom, cselekvés, érzelem fűződik. Sok-sok i küzdelem, vágy, néha vér, erőszak, szenvedés, lemondás... Tegyük hozzá, az előbbiek kísérői szinte kényszerűen társulnak vele: i veríték és könny. De mindezeken úrrá lesz a lélek, a tűrő áldozat. Ezért j nevezzük az 50 évet szolgált papot, aki ezt a szentmisét bemutatja: j aranymisés áldozópapnak, hiszen a legmagasabb kitüntetések jelzőjévé ; (és anyagává) is vált az arany. Ebben az értelemben érte el Galambos Ferenc lazarista missziós pap | ezt a „nemes-fém-korszakot", 1947-től 1997-ig, az Úr szolgálatában. Pappászentelése után a Lazarista szerzetben akarta teljesíteni hivatását. | Ám az 1956-os népfelkelés, a forradalom utáni hazugságok nehéz meg- i próbáitatások elé állították. Alaptalan vádak, elítélésére alkalmatlan rá- j galmak miatt nem gyakorolhatta küldetését. Egy szigetelő-gyártó üzem- i ben mínusz 10-15 fokos hidegben, majd egy másik gumi-előállító gyár- i ban az ellenkező véglet: 40-45 fokos hőségben áll helyt munkatársaival ; együtt. Azok ismerik, tudják, hogy kicsoda. Hallgatnak rá. És ő - a tilalom ellenére - miséz, kis otthonában, munkatársai házában, : lakásban. Majd végre-tíz év elteltével-valamelyest feloldódik a béklyó I és Esztergomba kerül. A feloszlatott rend természetesen nem szerveződhetett újra. Ezért is, csupán mint beosztott pap folytathatta itt, Esztergomban több i évtizeden át lelkipásztori küldetését. A Belvárosi Plébánia körzetébe j tartozó, de a város bármelyik részében lakó katolikus hívők lelki ellátásán fáradozott. Kiváló hitszónok. Beszédei élményszámba mennek. Isten és a hívők szolgálatában fáradhatatlan munkás. A hívek imádsága kíséri az aranymisés lelkipásztort, hogy még sok i éven át teljesíthesse hivatását! z.f. í Az InterSzezon ISTVÁN NAPI UNNEPSEG arculatteive E SZ Tt RGOM fO MOTÍVUMAI

Next

/
Thumbnails
Contents