Esztergom és Vidéke, 1997

1997-07-24 / 30-31. szám

TARKA - B A R K A Még a Rákosi-rendszerben történt ez az eset. A Dorogi Szénbányáknak nagyméretű, de egyszerű kivitelezésű üdülője volt Balatonfenyvesen. Itt nyaraltak nyáron - kéthetes turnusokban - a dorogi gyerekek, de jutott hely mindig a környékbeli úttörőknek, így az esztergomiaknak is. A tábor vezetését, a gyerekek felügyeletét is zömmel dorogi és esztergomi tanárok látták el. Míg a gyerekeknek önfeledt nyaralás volt az itt tartózkodás, nekünk, tanároknak bizony felelősségteljes munka, de sokunknak egyben az egyetlen lehetőség, hogy néhány hetet a Balatonnál töltsünk. Persze a tanár-diák viszony ilyenkor nyáron mindig sokkal oldottabb volt, mint iskolaidőben. Sok vidámság, tréfa jellemezte együttlétünket, és mi, tanárok is rengeteget ugrattuk egymást is. Sok tréfának magam is kezdeményezője voltam, ennek azonban, amit most el akarok mesélni, csupán külső szemlélője. Az ugratás célpontja tulajdonképpen egyik vidéki kollégánk volt, aki előző este panaszkodott, hogy milyen rossz itt nekünk nőktől elzártan élnünk, milyen kár, Kérek egy sztorit! Gerőnével" a Balatonon - aki elmeséli: Török József 99 hogy a nevelők között egyetlen nő sincs. Nos a kérdéses napon éppen csendes pihenő volt, amikor jött a riasztás: Gerő Ernő felesége érkezik a táborba ellenőrizni az itteni állapotokat A gyerekeket hagytuk pihenni, mi azonban sebtiben rendet raktunk szobáinkban, megborotválkoztunk, s a fürdőnadrág vagy klott-gatya helyett elfogadhatóbb öltözékbe bújtunk. Be is állított hamarosan egy nő, ronda, férfias alkat, szőrös lábakkal, hatalmas szemüveggel, s mint a nagy államférfi felesége mutatkozott be. Sután csetlett-botlott magassarkú cipőjében, s faggatott minket, hogyan vagyunk megelégedve az ellátással. Többségünk hamarosan átlátott a szitán, rájöttünk, egyik fiatal kollégánk öltözött be „Gerőnének". A tréfa kedvéért azonban vettük a lapot, s még alá is játszottunk a kiválóan színészkedő kollégának. Én magam javasoltam, hogy tegyünk fel egy lemezt, s kérjük fel táncolni az elvtársnőt Vidéki barátunkat - akinél még nem esett le a tantusz - rávettük, vigye táncba a „hölgyet". Azt is megsúgtuk neki, udvaroljon egy kicsit szerezzen egy kis protekciót számunkra, hogy jobb legyen az ellátásunk. Barátunk, aki mindig éhes maradt az étkezések végén, örömmel vállalta a feladatot Magához szorította Gerőnét s nem tudom, mit súgott a fülébe, de az kacéran kacarászva reagált rá. Mi ekkor már majd'megpukkadtunk a visszafojtott röhögéstől. Mikor a zeneszám végén leültek asztalunkhoz, a „nagyasszony" így szólt: - Kedves elvtársam, maga olyan hevesen udvarol nekem, hogyha ezt a férjem megtudná, maga egykettőre a Markó utcában találná magát. JULIUS - SZENT JAKAB HAVA Július 2.: Sarlós Boldogasszony Szűz Máriának Szent Erzsébetnél történt látogatásáról emlékezik meg e napon az egyház. S mivel őseink az aratás kezdetét kötötték hozzá, lett az ünnep neve ,JSarlós Boldogasszony", az aratás munkáját megkönnyítő munkaeszközről, a sarlóról. Szegeden, Tápén, Nagykörűn a templomokban fodormentát szenteltek a régiek a ,JAtogatás" napján. Sok helyen aratókoszorút fonnak, nemcsak dísznek szánva, hanem hálaadásul a jó termésért. A szentgyörgymezői Olvasókörben ma is látható még 10 db mennyezetre felfüggesztett aratókoszorú, melyek a régi aratásokra emlékeztetnek. (Örvendetes tény, hogy a szalmafonás nemes hagyományát a tehetséges, országosan elismert fiatal Kecskeméti Katalin folytatja, és tudását sokaknak átadja.) Július 11.: Szent Benedek a nyugati szerzetesség atyja és a bencés regulák megalkotója. Szerzetesei igen nagy szerepet játszottak népünk életében is, hiszen a hazánkba telepített bencések tanították meg kalandozó őseinket a földművelésre. Jelmondatuk: „Ora et labor a\" Július 15.: Az apostolok napja „Oszlanak a zivatarok, javul az idő" - jósolja a néphit erre a napra. Régen ezen a napon történt az új kenyér megáldása, melyből a papnak és a koldusoknak is ajándékoztak, egy darabot pedig eltettek szántásig. Július 20.: Illés az ószövetség egyik legnagyobb prófétája. Életét a királyok második könyve örökítette meg. Innen tudjuk, hogy a király bálvány imádása miatt évekig nem esett eső, de az ő könyörgésére megeredt. Illés napja a csomóbontogató szelek, viharok ideje. Ha vihar volt azt tartották, hogy Jllés hordókat gurigái, csatázik:." Július 22.: Mária Magdolna A kislányok haját e napon rövidre vágták, hogy jól nőjön. Ha ilyenkor esik, rossz lesz a dió- és mogyoró termés. (Ez annyiban lehet igaz, hogy az esős idő kedvez a gombabetegségeknek.) Július 25.: az idősebb Jakab apostol ünnepe. O volt a Boanerges, azaz a ,Mennydörgésfia", aki heves természetével nyerte el ezt a melléknevet ház vagyonkezelője, aki - miután a pápát elfogták és halálra ítélték szétosztotta az egyház vagyonát a szegények között. Ha ilyenkor esik, jó bortermést jósolnak. Lőrinc-nap táján már többnyire túlérett a dinnye. Azt mondják rá: beleesett a Lőrinc, vagyis hogy ,jörinces". Augusztus 15.: Nagyboldogasszony Ez a nap Mária mennybemenetelének napja, fontos egyházi ünnep. Ezen a napon arra emlékezünk, hogy első szent királyunk, István a Boldogasszony oltalmába ajánlotta hazánkat. Az augusztus 15 és szeptember 8 közötti időszak az ún. kétasszony köze. Nagyon sok helyen ekkor szedik gyógyításra az orvosfüveket. A Jeles napok, népszokások JÚLIUS - AUGUSZTUS Ő az első vértanú az apostolok között. Heródes Agrippa végeztette ki a húsvéti ünnepek alkalmával. Zarándokok, utasok, gyógynövény- és fűszerkereskedők védőszentje. A szép idő e napon jól gyümölcstermést jósol. Július 26.: Szent Anna a Boldogságos Szűz Mária édesanyja. Életéről egy XI. századi irat az ún. Jakab-féle ősevangélium számol be. Ünnepe már az V. századtól elterjedt az egyházban. A szülőanyák, a hajósok és bányászok védőszentje. Anna napján jól jön az eső, mert ha ekkor megázik a kukorica, bő lesz a termés. AUGUSZTUS - KISASSZONY HAVA Augusztus 10.: Lőrinc II. Sixtus pápa diakónusa, az egynéphit szerint a Nagyboldogasszony és a Kisboldogasszony ünnepe között gyűjtött tojások sokáig elállnak. Augusztus 20.: Szent István király emléknapja Ezen a napon első királyunkat, Istvánt ünnepeljük. Épen maradt Szent Jobbja ma is figyelmeztet bennünket kettős feladatunkra: imádkozzál, és dolgozzáll Szent István hitetés hazát adott nekünk, bölcs előrelátással a földi és az égi haza eszméjét ültette el a népben. Ünnepe az aratás vége s egyben az új kenyér napja is. Augusztus 24.: Bertalan Bertalan apostol először Itáliában, majd Keleten és Örményországban hirdette az evangéliumot. Ott lett vértanú, elevenen megnyúzták és keresztre feszítették. Michelangelo örökítette meg a Sixtusi kápolna Utolsó ítélet festményén. Egyik keBarátunk megszeppenve hebegett valamit, mire a „hölgy" így folytatta: -Neféljen, nem tudja meg. Viszont maga most vonuljon vissza a szobájába, és írjon egy részletes, hosszá beszámolót az itteni állapotokról és az óhajaikról. Szegény késő estig körmölte a jelentést - míg mi a strandon élveztük a vizet és a napsütést - és kimerülten tette le azt a vacsoránál az újból női ruhába öltözött kolléga elé. - Ez rendjén lenne - mondta ő éles hangon, átlapozva az 5-6 oldalnyi kézirást-ífe hát le is kellene gépelnie. Fogjon hozzá, kérem! - Majd sokat sejtetően hozzátette: -Nem leszek hálátlan! De addigra már megesett rajta a szívünk. Elnevettük magunkat lelepleztük „Gerőnét", aki alig tudott megmenekülni a bősz lovag haragja elől. Végül - takarodó után - jó pár liter borunkba került mire kiengeszteltük hiszékeny barátunkat. De még évek múlva is harsány kacajra fakadtunk, ha valaki elkiáltotta magát „Vigyázat, jön Gerőné!" zében kést a másikban tulajdon bőrét tartja. Amilyen az idő ezen a napon, állítólag olyan lesz az ősz. **• Befejezésül - ráadásként augusztus hónaphoz - egy kis népi csillagászat: Az augusztus eleji éjszakák egének bársonyos kupoláján szinte izzani látszanak a csillagok. A látszólag mozdulatlanul álló égitesteken kívül gyakran látunk átsuhanni az égen fényes nyomot hagyó hullócsillagokat. Augusztusban ez gyakoribb jelenség, mint máskor. A népnyelv hulló csillagoknak nevezi azokat a fénytüneményeket, amelyek hirtelen felvillanva szántanak át az égen. Ma már tudjuk, hogy ezek meteorok. E meteorok nem egyebek kicsiny, szilárd testeknél, amelyek a földi légkör sűrűbb részébe érve felizzanak és elégnek. Ha véletlenül nagyobb tömegű - egy-két tonnás meteor ütközik össze bolygónkkal, akkor az nem ég el, csak felmelegedni tud a légkörön áthaladva, s így szilárd anyaga lejut a földre. Az ilyen testeket meteoriteknek nevezzük. Ezek széthúlló égitestek maradványai. (Földünk augusztus 9 és 14. között halad át azon a hatalmas meteor-rajon, amely a Perseus csillagképben szokott feltűnni, s melyet ezért Perseida meteor-rajnak is neveznek.) A hullócsillagok feltűnése ősidők óta foglalkoztatta a népek fantáziáját Jsmét meghalt valaki, leesett a csillaga" - mondta a babonás ember. Egyik népdalunkban pedig e sorok hallhatók: ,£ehullott a csillagom, elhagyott a galambom". A csillaghullás és az emberhalál közötti kapcsolat (a veszendő lélek metaforája) olvasható Tompa Mihály alábbi soraiban is: ,,... midőn csillagfutást látsz, tudd, egy halandó élte lobban el" Klotz József