Esztergom és Vidéke, 1997

1997-07-10 / 28-29. szám

TESTVÉRVAROSUNK, BAMBERG ELETE - ahogy riporterünk látta: a 3. oldalon SíSSSiííSiSí ESZTERGOM es VIDÉKE 1997. júl. 10. -28-29. szám * POLGÁRI HETILAP Ara: 100 Ft EGYÜTT — EUROPABAN Körkérdés Herbert Lauer bambergl főpolgármesterhez, dr. Könözsy László esztergomi polgármesterhez és Püsöki László müncheni főkonzulunkhoz EVID: - Önök mindhárman pozitívan értékelték Bamberg és Esztergom öt éves kapcsolatát, és bíznak e kapcsolat további fejlődésében. Az ünnepségen elmondott beszédeikben kitértek Magyarország várható csatlakozására is az Európai Unióhoz. Véleményük szerint hogyan befolyásolhatja e csatlakozás a két város kapcsolatát, gazdasági és kulturális fejlődését? H.L.: - Legutóbb, mikor Varsóban jártam, a Lengyel Állami Televízió riportere is erről a témáról kérdezett. Ifjú korom óta meggyőződéses européerként vallom, hogy Európa keleti felének is részt kell vennie az Európai Unió munkájában, együttdolgozva a békéért és barátságéit. Úgy érzem, Magyarország azok között az országok között van, amelyek hamarosan érettek lesznek a csatlakozásra. Hogy mikor, azt ma még nehéz megjósolni. Az idő előtti belépés sok problémát hozhatna, mint ahogy a két német állam egyesítése nyomán is rengeteg gyakorlati probléma merült fel nálunk. A túl korai csatlakozással felszínre kerülnének olyan szociális gondok is, melyekről eddig esetleg nem is tudtunk. Remélem, nem kell azonban sokáig várni Magyarország belépésével az EU-ba, és bízom benne, hogy a mi együttműködésünk is segíteni fog ennek mielőbbi létrejöttében. A vasfüggöny lebontása után úgy gondoltuk, fontos, hogy kapcsolatokat keresünk a keleti államokkal. Nemcsak Esztergommal, de Prága történelmi városrészével is testvéri LÉLEKBEN MÁR EGYÜTT, EURÓPÁBAN... Dr. Könözsy László, Herbert Lauer és Gustav Matschl polgármesterek viszonyt alakítottunk ki, és biztos vagyok benne, hogy Magyarország és Csehország uniós csatlakozása után e kapcsolatok csak bővülni fognak különösen gazdasági téren. K.L.: - Az egységes Európa létrehozása létszükséglete kontinensünk országainak. Az emberiség kultúrtörténetében Európa 2000 éve vezető szerepet játszik, s ha ezt meg akarja őrizni, meg kell tennie e lépést. Szembe kell néznünk ugyanis egy reális veszélyhelyzettel: Európán kívül egyre több gazdasági nagyhatalom jön létre hatalmas tőkével, korszerű termékekkel, melyekkel Európát is elárasztják. Hogy e gazdasági - s az ezt követő kulturális - súlypontáthelyezés ne sértse földrészünk érdekeit, Európa gazdasági szerkezetébe be kell vonni, fel kell zárkóztatni a fejletlenebb országokat is. Az egységes Európa egy közelítést jelent számunkra is a gazdasági színvonalban. Igaz, ez a felzárkózás egy hosszabb folyamat, de a testvérvárosi kapcsolatok ezt némileg gyorsíthatják. A jövőben - főleg a csatlakozás után - e viszony kézzelfoghatóbbá válhat, bizonyos kölcsönhatást is eredményezhet, mondhatni, katalizátorként szerepelhet. A mai kulturális együttműködés széles alapokon nyugvó gazdasági és társadalmi kapcsolattá válhat. P.L.: - Elmondhatjuk, hogy a jelenlegi civil kapcsolatok konkrét eredményei mellett a bajor partnertől közvetlen képet kaphatunk az európai integráció hatásairól, míg a másik oldalról közvetlen információkhoz jut a bajor fél arról, hogy Magyarország integrációja milyen előnyökkel járhat az EU tagállamai számára. Az Európai Unió keleti bővítése az EU-nak nemcsak morális vállalás, amely a II. világháború után elért nyugati jólét és biztonság megosztását jelenti keleti szomszédaikkal. A bővítés közös érdek is: a bővülő piac mellett Európa növekvő versenyképességgel is számolhat, mindez hozzájárul a biztonság és stabilitás erősödéséhez, sőt olyan problémák megoldását is jelentheti, mint például a nemzetközi bűnözés visszaszorítása vagy a környezetvédelem. Közép-Európa rövidesen az EU-n belülre kerül, ahol önálló régióként, érdekközösségként nagyon fontos kelet-nyugati együttműködést kínál. Elég a közös dunai víziútra, a München-Budapest autópályára, a PárizsBudapest gyorsvasútvonalra utalnom, hogy tisztán lássuk: Bajorország is visszakerül természetes közép-európai környezetébe, ha az EU bővülni fog. A csatlakozás tehát nemcsak nekünk, magyaroknak, de az itteni embereknek is érdekük. Hogy ezt elérjük, Európának új dinamizmusra van szüksége, amely elsősorban olyan civil kapcsolatokkal, ezek lehetőségeinek fokozottabb kihasználásával teremthető meg, mint az Önök testvérvárosi viszonya. Ehhez az együttműködéshez kívánok valamennyiüknek, Bamberg és Esztergom polgárainak további sok sikert! Pályázati felhívás! A 2000. év jeles esztendő nemzetünk életében. Nemcsak az ezredforduló teszi nevezetessé, hanem az is, hogy ez az év a magyar államiság millenniumi megemlékezésének alkalma. E kiemelkedő évforduló méltó megünneplése céljából Esztergom és Székesfehérvár városok önkormányzata jeligés drámapályázatot hirdet meghívott, valamint rendszeresen publikáló írók részére. A pályázaton mindenfajta műfaji és stiláris megkötés nélkül olyan drámai művekkel lehet részt venni, amelyek térnáj ukat az államalapítás, a két városnak a mag

y^ ne

mzet és a kereszténység történetében játszott szerepe, illetve történelmünk régmúlt s közelmúlti sorsfordító eseményei köréből merítik. A pályázat összdíjazására 4 millió forint áll rendelkezésre. A díjazott drámákat a Székesfehérvári Vörösmarty Színház, illetve az Esztergomi Várszínház az 1998-99-es szezontól kezdve bemutatja, a fődíjas mű mindkét városban 2000-ben kerül színpadra. A pályázat beadási határideje: 1998. február 15. Eredményhirdetésre 1998 tavaszán kerül sor. Apályamunkákat az alábbi címre kéljük eljuttatni: Esztergom Város Polgármesteri Hivatala, Művelődési Osztály, 2500 Esztergom, Széchenyi tér 1. Közbiztonsági fórum - Kertvárosban Esztergom város önkormányzata, Esztergom-kertváros részönkormányzata, a Városi Rendőrkapitányság és Kertváros Polgárőrsége, valamint a Cigány Kisebbségi Önkormányzat ma, július 10-én 18 órakor Esztergom-kertváros közbiztonsága címmel lakossági fórumot tart a Féja Géza Közösségi Házban.