Esztergom és Vidéke, 1997

1997-06-26 / 26-27. szám

1997. június 26. (Folytatás az 1. oldalról) Ezután döntött a testület az EFC jövóévi póttámogatásáról arra az esetre, ha feljut az NB Hl-ba. A következő napirendi pont a Polgármesteri Hivatal 1996. évi tevékenységével és ügyrendjének módosításávalfoglalkozott. (Néhány érdekes adat a beszámolóból: míg 1995-ben 49.590 ügyiratot kezelt a hivatal, 1996-ban 57.020 db volt az ügyek száma; legtöbb a Népjóléti és Gyámügyi Irodában - 20.243 db - és az adóügynél - 16.422 db -; a fellebbezések aránya mindössze 1,53 %, ezek közül bíróság elé csupán három ügy került, mindhárom keresetet elutasította a bíróság.) Kérdésekre válaszolva a jegyzőnő kijelentette, a nagy ügyfélforgalom ellenére (hetente több mint 1000 fő!) az ügymenet zökkenőmentes, amit lehet, engedélyez, ill. megold a hivatal. A hátralékos ügyeket is rendszeresen megvizsgálják. A polgármester az ügyfélszolgálati iroda szerepét hangsúlyozta, majd felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a hivatal dolgozóinak évente rengeteg új jogszabályt kell megtaEsztergom és Vidéke Tanácskoztak a városatyák nulniuk, s ez is nehezíti munkájukat, holott amúgy is túlterheltek. Ez utóbbi megállapítást erősítette meg dr. Magyarsóki Ferenc is hozzászólásában. A testület elfogadta a beszámolót és jóváhagyta a Polgármesteri Hivatal új ügyrendjét Ezután a képviselők jogerőre emelték a már korábban megalkotott s az illetékes szervek által véleményezett piaci rendeletei, mely tartalmazza mindazokat az előírásokat, melyek a piaci árusítást szabályozzák. Élénk vitát váltott ki az önkormányzati lakások értékesítésével foglalkozó napirendi pont. A beszámolóból kitűnt, hogy míg négy évvel ezelőtt 1622 önkormányzati lakás volt Esztergomban, jelenleg 450 az önkormányzati tulajdonú lakások száma. A lakbérekből befolyt bevétel nem fedezi még a lakások fenntartásának költségeit sem - különösen, hogy a bérlők 75 %-a tartozik jelenleg lakbérével -, így előnyösebb lenne az önkormányzatnak, ha e lakásokat is értékesítené. E téma kapcsán Csernusné Láposi Elza felvetette, hogy a város vezetésének fel kellene mérnie, hány lakásigénylő van Esztergomban, s ennek alapján elkészíteni a lakáskoncepciót. Magyarsóki doktor pedig az önerős lakás-építkezések támogatását javasolta a testületnek. Dr. Könözsy László felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy érvényes pályázati kiírás van a volt laktanyai lakóépületek felújítására, a helyi vállalatoknak is felajánlották azok lakás céljára való hasznosítását. Városunk előtt jelenleg ez a lehetőség áll fent. A testület ezután megszavazta a lakások eladásánál a kedvezmény módosítását. A legélesebb vitát kétség kívül az ezután következő napirendi pont váltotta ki. A Moniagh szakiskola építésének kivitelezője, a Privátcolor Kft annak idején egy versenytárgyaláson 94 millió forintos - igen kedvező áron vállalta a munkálatokat. Ez év tavaszán pótmunkákra plusz 7 milliót kért és kapott a cég, melynek vezetője, Horváth Viktor most újabb tekintélyes összeget, 14 milliót követelt arra való hivatkozással, hogy a pályázatban kiírt és a szerződésben feltüntetett alapterületnél csaknem 300 négyzetméterrel nagyobb a ténylegesen elkészített hasznos nettó alapterület. Horváth úr részletesen taglalta az építkezést hátráltató körülményeket, és kérte a testület segítségét A felszólaló képviselők mind egyetértettek abban, hogy a felvetett műszaki és jogi problémák megvitatása nem a testület feladata. Javasolták, jöjjön létre egy bizottság képviselőkből és a Polgármesteri Hivatal szakmai ismeretekkel rendelkező munkatársaiból, akik a helyszínen vizsgálják meg a helyzetet s tegyenek javaslatot a megoldásra. Bizonyára mód van olyan kompromisszumra, ami lehetővé tenné az épület határidős átadását még a szeptember 1-jei tanévkezdet előtt A javaslatot a testület elfogadta. Ezután több kisebb jelentőségű ügyben hozott döntést az önkormányzat, majd zárt ülésen folytatta munkáját. Mintegy nyolc órás tárgyalás után este 11 tájban ért véget a tanácskozás. Esztergom és az idegenforgalom Városunknak minden adottsága megvan ahhoz, hogy az ország kiemelkedő idegenforgalmi Központja lehessen. Esztergom a magyar nemzet torténeimében jelentős szerepet betöltő város kiemelkedő emlékhelyekkel, a katolikus egyház központja, határváros, a Duna mentén, kirándulásra, túrázásra alkalmas hegyek lábainál fekszik. Ezen ismérvek alapján Esztergomnak egy pezsgő idegenforgalmi centrumnak kellene lennie, de mindnyájan tudjuk, s nap mint nap tapasztaljuk, hogy nem az. - On szerint mi jellemző most Esztergom idegenforgalmára? - kérdeztük a téma egyik illetékesét Csernusné Láposi Elzát. - Jellemző rá az ún. egynapos turizmus, ami azt jelenti, hogy a napi sok száz turista a Várhegyen és a Bazilikán kívül nem látogat mást Esztergomba, nem étkezik s nem alszik itt. Ebből következően a város anyagilag nem profitál ezekből a turistákból, ugyanakkor viseli ennek terheit. Ezen kívül az Esztergomba látogatók benyomása (s ezt nap mint nap megerősítik) az, hogy a város elhanyagolt piszkos, s nem készült fel a turisták fogadására. Az ebből való kilábalásra vannak hosszútávú, nagy erőfeszítést és anyagiakat kívánó tennivalók, és vannak olyanok, amelyek igazából csak odafigyelést és szemléletváltást kívánnak. - Mit sorolna a nagy feladatok közé? - Két éve elfogadta a testület Esztergom idegenforgalmi koncepcióját amelyhez azonban költségvetésében egyetlen fillért sem rendelt és amely azóta is a fiókban fekszik. Egy koncepció mindig annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle. Ebből következik, hogy el kellene készíttetem egy profi, a szakmájához értő és megfelelő kapcsolatrendszerrel rendelkező céggel Esztergom turizmusfejlesztési koncepcióját amely nagyon leegyszerűsítve arról szólna, hogy milyen feladatokat kell végrehajtani ahhoz, hogy a Várhegyre látogató több ezer turista lejöjjön a városba s itt töltsön pár napot. Vannak ilyen cégek, vállalnák is a megbízást, majd annak továbbmenedzselését csak arravámak, hogy a város szerződést kössön velük. Sajnos, több hónapos húza-vona után sem sikerült ebben még eredményt elémi. Egy ilyen projektre azért is égetően szükség lenne, mert közeledik a 2000. év, s nem hiszem, hogy az idegenforgalom megreformálása nélkül Esztergom képes lesz ellátni a reá váró feladatokat. S ezt mindenképpen profi cégre kell bízni, mert ez egy szakma, s ne akarjuk mi amatőr módon ötletbörzékkel megoldani azt ami a szakemberek feladata... De addig is, amíg idáig eljutunk, lennének olyan teendők a városban, amelyek nem igényelnek különösebb beruházást csak egy jó gazda-szemléltet. - Felsorolná ezeket? - Ilyen feladat a meglévő parkok gondozása, újabbak kialakítása, nagyobb figyelem a város tisztaságára, a különböző munkálatok utáni helyreállítás megkövetelése. Be kell vonni a polgárokat a város rendbentartásába (levélben felhívás a házak előtti kertek, árokpartok rendbentartására stb.). Jó példa erre a Sziget esetében összehozott civil fórum. Érdemes lesz egy hónap múlva elsétálni a Palkovics padig! Más kérdés, nem biztos hogy, ez az idegenforgalmi bizottság elnökének a feladata lenne! Fontosnak tartom az idegenforgalmi jelzőtáblák elhelyezését városi WC létesítését a Sziget rendbetételét és karbantartását a városba bevezető utak környékének rendbehozatalát Szükséges lenne a döntések gyorsabb meghozatala a városképet csúfító olyan esetekben, mint pl. a Halászcsárda, az Oázis, az Autóklub korábbi helye, a Kossuth utcai kiégett kocsma, stb. Több, Esztergomról szóló kiadvány kellene. (Ebben a költségvetési évben egy forintot sem különített el erre a város, ennek ellenére - igaz, nagy nehézségek árán - mégis sikerült kiadni az Esztergomi Nyár rendezvény-füzetet s egy reprezentatív dossziét betétlapokkal.) És még sorolhatnám, úgy gondolom, valamennyi esztergomi polgárral közösen a tennivalókat. -A Sziget állapota valóban borzalmas. Vannak-e erre fejlesztési elképzelések? - Elképzelés lenne - pl. egy új strandfürdő, szállodák, parkok megépítése -, csak pénz nincs rá jelenleg. No és amíg a Duna szabályozása meg a Mária Valéria híd sorsa bizonytalan, nincs is értelme komoly beruházást elkezdeni a Szigeten. - Ön csak negatívumokat lát Esztergom idegenforgalmában? - Ami fejlődési jelek láthatók, azok igazából a piaci helyzetnek köszönhetők: sorra nyílnak a kedves, kerthelyiséges cukrászdák, vendéglők. Ezen kívül igen jelentős nyári idegenforgalmi neveztesség a Várszínház 28 estét betöltő színházi sorozata, amelynek költségvetésében a város részesedése kb 20 %. - A Megyei Közgyűlés legutóbbi döntésével létrehozta a Tourinform Irodát kb. 8 milliós beruházással és 8J> milliós éves költségvetéssel. Önnek mi erről a véleménye? - Az iroda Tatán kap helyet s Tata városának ez összesen évi 1 millió forintos költséget jelent a többit a megye, a Komturist valamint a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány állja. Joggal merül fel a kérdés, hogy Esztergom idegenforgalmi jelentőségét s a közelgő 2000-et tekintve miért nem Esztergomban jött létre ez az országos hálózatú iroda. (Esztergom idegenforgalmi koncepciójában szerepel is egy ilyen iroda létrehozása.) A megyei idegenforgalmi bizottságnak, mely előkészítette ezt a döntést tagja városunk polgármestere, rajta kívül nyolc esztergomi polgár képviseli városunkat a közgyűlésben, s akkor még nem beszéltünk a régió más közgyűlési tagjairól. Sajnos, ez ügyben egyetlen felszólalás nem hangzott el, senki nem kérdezte meg, hogy miért nem Esztergomban hozták létre ezt az irodát. A lehetőség, hogy a következő majd itt jön létre, ebben az esetben édes-kevés s igen bizonytalan is. E témában eddig is több véleménynek adott helyt lapunk. A továbbiakban is várjuk olvasóink - az illetékesek s az egyszerű polgárok - észrevételeit városunk idegenforgalmával kapcsolatban. Akár egyezik, akár ellentétes idegenforgalmi bizottságunk elnökének fenti gondolataival. Sz.B.