Esztergom és Vidéke, 1997

1997-06-19 / 25. szám

n MIT IGER AZ ESZTERGOMI NYAR? - Válasz a 4. oldalon wmmmm. es THE 1997. június 19. - 25. szám * POLGÁRI HETILAP * Ara: 50 Ft KÖRNYEZETVÉDELMI KONFERENCIA - KÖRNYEZETVÉDELMI MINISZTER NÉLKÜL Az „európai út" jegyében rendezték meg az elmúlt héten a VI. Országos Környezetvédelmi Konferenciát A MTESZ Környezetvédelmi Bizottságának budapesti és esztergomi területi szervezete június 11-12-ére hívta össze a Technika Házába a környezetvédelemmel foglalkozó szakembereket A programfüzet 19 érdekes előadást ígért s az előadók között nemcsak neves környezetvédelmi szakemberek nevei voltak olvashatók, de különböző állami és társadalmi szervezetek ismert vezetői is. Sajnos, nem jött el a konferenciát megnyitni Havass Miklós, a MTESZ elnöke, távol maradt Günter Raad tanácsos, az EU Bizottság budapesti delegációjának vezetője, kimentette magát dr. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, Oravecz István, a Polgári Védelem országos parancsnoka, dr. Baráth Etele, a Országos Környezetvédelmi Bizottság elnöke, dr. Bihari István, az OMFB elnöke és még két államtitkár. Igaz, a fentiek mindegyike küldött maga helyett előadót de elgondolkodtató, hogy mi lehet az oka a tömeges távolmaradásnak, ami nemcsak az előadókra, de a hallgatóságra is elmondható. Nem hisszük, hogy a szervezők ennyire „zártkörűre" tervezték e konferenciát melynek címe - „Európai integráció és környezetvédelem" - amúgy sok érdekességet ígért. Esztergom - az országos szakmai és „civil" szervezetekkel ellentétben - fontosnak érezte e tanácskozást. Nemcsak azzal, hogy helyet és megfelelő szervezeti kereteket adott a konferenciának, de azzal is, hogy városunk vezetése nevében dr. Könözsy László polgármester mondott alapos szakmai felkészültségről tanúskodó, szinte már környezetvédelmi előadásnak tűnő köszöntőt s városunk országgyűlési képviselője, dr. Haller Zoltán is vállalta, hogy azEU Bizottság tanácsosa helyett megtartja előadását. Polgármesterünk többek között beszélt városunk és térségünk környezetvédelmi gondjairól - a párkányi papírgyár és a dorogi üzemek légszennyezéséről, a táti szigeteknél összegyűlt iparilag szennyezett vízről - és a város erőfeszítéseiről is, amit a környezetvédelem érdekében tett. Beszédét így fejezte be: „Elkezdődött városunkban az alapok lefektetése: átgondolt akcióprogram keretében dolgozunk már hetedik esztendeje - a csatorna- és gázprogram mellett - tiszta, környezetbarát magas műszaki kultúrát hordozó termelő technológiák megépítésén. Lobbizzunk - sajnos, egyelőre hiába - az ivóvizünket fenyegető lezárt Duna-ág ügyében. És várjuk, hogy az EU integrációs csatlakozási tárgyalásaink (Folytatás a 3. oldalon) Június 14-én a Parlament kupolatermében Göncz Árpád köztársasági elnök Miloslav Vlk prágai bíborosnak adta át azt a Szent Adalbert díjat, melyet e díj nemzetközi bizottsága - posthumus kitüntetésként - az idén Frantisek Tomaseknek, Prága egykori érsekének adományozott. Mihal Kovác, a Szlovák Köztársaság elnöke méltatta az érsek munkásságát, melyet Kelet-közép-Európa nepeinek szellemi, kulturális harmóniájaért végzett. A parlamenti ünnepség után a népes küldöttség városunkba utazott, hogy részt vegyen azon az emlékező ünnepi szentmisén, amelyet a Bazilikában tartottak. Paskai László bíboros, prímás-ér sek ezekkel a szavakkal fogadta a vendégeket: - A Szent Adalbert díj átadása után eucharisztikus közösségbe jöttünk össze azon a helyen, ahol Szent Adalbert - Géza fejedelem meghívására mint Szent István nevelője élt rövid ideig. Tisztelettel és szeretettel köszöntöm az állami élet megjelent vezetőit, közöttük kiemelten Göncz Árpád urat a Magyar Köztársaság elnökét és Mihal Kováé urat a Szlovák Köztársaság elnökét. Szent Adalbert halálának 1000. évfordulójára először Tomasek bíboros hívta fel a népek figyelmét még 1989ben. Levélben fordult valamennyi érdekelt püspökhöz, hogy a millenniumra készüljenek az imádság hídjának építésével, erkölcsi megújulással, békében, közös megértésben, az emberi jogok tiszteletben tartásával. Paskai bíboros szentbeszédében így szólt a múltról és a jelenről: - Az esztergomi Várhegyen Szent Adalbertre úgy emlékezünk, mint aki első királyunknak, Szent Istvánnak a nevelője volt s akinek szerepe volt István feleségének a bajor Gizellának a kiválasztásában is. Az eseményeket pontosan nem ismerjük, de Adalbert egyénisége kitörölhetetlen nyomot hagyott István lelkében. Ezt mutatja, hogy amikor nevelőjének szentté avatása után három évre, 1002-ben megalapította az esztergomi érsekséget védőszentjévé Adalbertet választotta; majd az 1010-ben megépített székesegyházat a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert tiszteletére szenteltette fel. Szent Adalbert elsődlegesen vallási küldetését teljesítette, de ezen túlmenően István nevelésén keresztül hatással volt a magyarság nemzeti és társadalmi életének alakulására is. Azt nem tudjuk, hogy itt tartózkodása alatt Istvánt mire tanította. De arról vannak feljegyzések ahogyan ül. Ottó császárnak magyarázta az országot vezető ember magatartásának, viselkedésének keresztény alapelveit. Egészen bizonyos, hogy ugyanezeket az alapelveket tanulta meg István is nevelőjétől. Ezért is történt hogy Adalbert szentté avatása után - egy(Foly tatás a 3. oldalon) SZENT ADALBERTRE EMLÉKEZTEK A PARLAMENTBEN ÉS A BAZILIKÁBAN