Esztergom és Vidéke, 1997

1997-01-23 / 4. szám

1997. február 20. Esztergom és Vidéke 19 Dr. GYARMATI LAJOS (1927 -1997) Akinek halálhírét legutóbb közöltük, 1985 óta Esztergom díszpolgára volt. Február l-jén töltötte volna be 70. életévét; 1927-ben Szentesen született. Miután mezőgazdasági középiskolában érettségizett, 1947-től népi kollégistaként - Budapesten a Műszaki Egyetem Közgazdasági Karán végezte felsőfokú tanulmányait, 1951-ben az agrárszakon diplomázott. 1951-től a soproni egyetemen mint tanársegéd politikai gazdaságtant oktatott. Házasságkötése után 1953-ban költözött Esztergomba, a közgazdasági technikum tanáraként, majd 1955-től igazgató-helyetteseként dolgozott. 1960-ban került a tanítóképző intézetbe, ahol előbb a marxizmus-leninizmus tanszék vezetője volt, majd 1964. augusztus 1-jétől az intézmény igazgatójának nevezték ki. Ezt a tisztségét 1972-ig töltötte be; ugyanebben az évben a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki. 1967-től 1973-ig városi tanácstag, a Kulturális és Tudományos Bizottság elnöke volt. 1980-ban az újra megalakuló Balassa Bálint Társaság alelnökévé választotta, később ugyanitt az elnöki tisztséget töltötte be. Gazdag munkásságának helytörténeti szempontból fontos részét jelentik publikációi, főként Esztergom gazdaság- és társadalomtörténetének témáiban. A helyi gazdaságfejlődés három évtizedét foglalta össze az Esztergom, 1945-1975 című kötetben, amelynek szerkesztője is volt; majd egyetemi doktori disszertációjának (1980) felhasználásával írta meg Esztergom iparának történetét a kezdetektől 1985-ig, amely tanulmány az Esztergom ipartörténete című kötet II. részeként jelent meg. (Esztergom Évlapjai 1985.) ELHUNYT KOTTASZ ISTVÁN Lapzártakor érkezett a szomorú hír: városunk egy másik ismert közéleti személyisége, Kottász István nyugalmazott bányamérnök is örökre megpihent. A kegyeletes búcsú pénteken délután fél háromkor kezdődik a szentgyörgymezői temetőben A házigondozásról A mozgássérültek klubja januári foglalkozásán - ahol Major Imréné, a Házigondozó Szolgálat vezetője tartott tájékoztatót - ezúttal a házigondozás lehetőségeiről volt szó. A házigondozás elsősorban a családtagot pótolja ott, ahol erre szükség van, főleg egyedülálló időseknél. A főfoglalkozású gondozónő lemosdatja gondozottját, kitakarít, kiváltja a gyógyszereket, bevásárol, stb. A tiszteletdíjas gondozók pedig például az ebéd házhozszállítását végzik. A kimondottan betegekét ellátni tudó ápolószolgálat most van kialakulóban. A házigondozás már 10 éve működik Esztergomban. A Simor utcai Egyesített Szociális Intézménynél kell az igényt bejelenteni. Korlátozottak a lehetőségei, de igyekeznek az igényeket kielégíteni. A klubesten Tóth György né, a Polgármesteri Hivatal szociális csoportjának előadója tájékoztatott a közlekedési támogatás folyamatban lévő ügyintézési módjáról. Szóba került, hogy ha a mozgássérültek által is használható utcai telefonfülkék kerülnek felállításra, akkor vegyék figyelembe ezeknek az embereknek a véleményét. Államalapításunk millenniumára készülve pedig gondolni kell arra, hogy a város frekventált idegenforgalmi létesítményeit a kerekesszékkel közlekedők is látogathassák, mert például jelenleg még a Bazilikába se lehet kerekesszékkel bejutni! Muzslai Zsitva Ágnes RAFFAY ERNŐ A DEMOKRATA KLUBBAN: „A MAGYARSÁG MEGMARADÁSÁNAK ESÉLYEI' Január 14-én este Raffay Ernő történész, egyetemi tanár A magyarság megmaradásának esélyei című előadására fiatalok, középkorúak és idősek egyaránt sokan jöttek el a városi könyvtárba. Az Antall-kormány volt honvédelmi államtitkára felkészült történész, mindenekelőtt a trianoni békeszerződés kutatója. Most is e témakör állt mondandójának középpontjában. Előadásából a kevésbé informált is megtudhatta, hogy Európa leginkább szétszórt nemzete vagyunk, valamint azt, hogy a Kárpát-medence Európa szíve, ezért különösen fontos a nagyhatalmak számára is. A kisebbségbe szorult magyarságól szólva az előadó kifejtette: az ENSZ-dokumentumok szerint az egyes tagországokban az etnikai arányokat erőszakkal nem lehet megváltoztatni, ennek ellenére ezt a nemzetközi normát környezetünkben lépten-nyomon megsértik. Példaként hozta fel a Kassa belvárosában és lakótelepein tapasztalt átrendeződést, Pozsony belvárosában és Nyitrán a szlovákok és a cigányság betelepítését a magyarok helyébe, valamint az Erdélyben már hosszú idő óta tartó, az iparosítás leple alatt véghezvitt erőszakos nemzetiségi aránymegváltoztatást, amelynek az lett az eredménye, hogy tízezrével települtek be románok már a székelyföldi városokba is. Történelmi példákból is merített: említette a tatáijárást és a török uralmat, de akkor - húzta alá - volt egy IV. Béla király, később egy Mária-Terézia, akik megoldást találtak a néppusztítás után. Trianont követően is voltak kezdeményezések - 1938-ban az első Bécsi döntés, 1939-ben Kárpátalja visszafoglalása a közös magyar-lengyel hátánál, 1940-ben a II. Bécsi döntés, 1941-ben Délvidék visszafoglalása -, de ezek a történelem forgószelében halomra dőltek. Ma az 1947-es párizsi béke van érvényben. A volt honvédelmi államtitkártól azt is megtudtuk, hogy a délszláv háború idején egyesekben felmerült a határrevízió kérdése, de Antall miniszterelnök szigorúan elutasította még a gondolatát is. Raffay elmondta: ma nincs realitása a határkérdés felvetésének, de a történelem nem kövület, tehát változik. Minden nemzet a sorskérdéseit elsősorban önmaga fogalmazza meg. Ez nem csak a politikusok, hanem a tudósok feladata is. Tudományos eszközökkel kell a trianoni békeszerződés egészét feltárni és ezek alapján törekedni következményeinek igazságos megoldására Ezért is alakították meg 1996. június 3-án a Trianon Társaságot. Az alapítók között van Püski Sándor, Kocsis István, Döbrentei Kornél, Zétényi Zsolt, Szervátiusz Tibor, Pongrácz Gergely, Kiss Dénes és ő maga is. XTéljuk a trianoni döntés és a nemzetközi jogszabályok ellentmondásainak bemutatása, lehetőségek kidolgozása a határon túli magyar nemzeti közösségek helyzetének javítására és azok társadalmi vitája, valamint egy olyan könyvtár létrehozása, amelyben fellelhetők a trianoni döntéssel kapcsolatos hatok és könyvek. A Trianon Társaság híreit az ÚJ IDŐK folyóirat folyamatosan közli. Az alapszabályt és a belépés módját az alábbi levelezési címen lehet megkapni: 1399 Budapest, Pf.: 701/705 Pálos Változások a szociális támogatásokban Életbe az új szociális törvény, mely jelentős változásokat hozott a korábbihoz képest. A változásoknak komoly anyagi kihatásai vannak. Megszűnt többek között az a központi támogatás, mely az olajfűtéssel rendelkezők részére biztosított anyagi segítséget, valamint az olajfűtésről más fűtési módra való áttéréshez adott támogatást. Változott a mozgáskorlátozottakkal kapcsolatos jogszabály is. Erről az érintettek értesítést kapnak. A jogosultság felülvizsgálata megkezdődött. Változások történtek a lakásfenntartási támogatásban is. Új ellátási formák is életbe léptek, ilyen az egészségügyi hozzájárulás és a jövedelempótló támogatásból kikerülő nem foglalkoztatott aktív korúak rendszeres szociális segélye.