Esztergom és Vidéke, 1997

1997-05-01 / 18. szám

Esztergom és Vidéke 1997. mágus 1. FORUM Az esztergomi Német Kisebbségi Önkormányzat április 23-án a tanító­képző főiskola dísztermében tartotta szokásos évi összejövetelét. Krammerné Hampl Zsuzsanna elnök beszámolt az önkormányzat eddigi munkájáról, anyagi helyzetéről, a szeptemberben beindított nemzetiségi elsőosztályról. Lukács Gáborné a főiskolán folyó német nemzetiségi tanítóképzésről, prof. dr. Hubert Buchinger pedig a passaui egyetemmel való együttműkö­désről beszélt. A fórum díszvendége volt Kerner Lőrinc, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke, aki Pillantás a jövőbe címmel tartott előadást a kisebbségekről, s ígért támogatást a további munkához. A programot színesítette a csolnoki és a leányvári együttesek műsora, valamint a Gyakorló iskola nemzetiségi osztályának tánca. LOMTALANITAS! . A Rumpold Kft. május hónapban lomtalanítási akciót szervez. Az akció május 5-én kezdíktík Szentgyörgymezőn, és május 15-én fejező­dik be Kertvárosban. A részletes program plakátokon és szóró lapokon olvasható* Kérjük Esztergom polgárait, kísérjék rígyeteroroef a meg­hirdetett időpontokat, és fölöslegessé vált kacatjaikat helyezzék ki lakásuk elé a falragaszokon jelzett napon. LAMPIONOS CSÓNAKFELVONULÁS 1997. április 30. Kis-Duna part 18.00 - 20.00 MÁHIA VALÉRIA HÍD Kék Duna-parti Duma Party szórakoztató zenés kívánságműsor, meglepetésekkel 20.30 - 21.30 KIS-DUNA LAMPIONOS VIZISHOW 22.00 - MÁRIA VALÉRIA HÍD Defekt duó műsora UTCABÁL A rendezvény fő támogatója: Köszönetet mondunk támogatóinknak: Esztergom Város Önkormányzata Esztergom és Vidéke Takarékszövetkezet Kék Duna Rádió TENDER-2500 Kft. * Márta Panzió * Kádár és Szebeni KKt. Kati Foto - Fuji Labor Mindenkit szeretettel várnak a rendezvény szervezői: dlb JUNIOR CHAMBEB HUNGARY W ESZTERGOMI EGYESÜLETE és a MOTORCSÓNAK KLUB Van egy jó hír, és egy rossz tulaj­donságom. Az egyik az, hogy nyitott szemmel járok, a másik pedig az, hogy képtelen vagyok magamban tartani egynémely élményemet. És ez ugye, nem sok jót szül! Gyűjtöm az „Esztergom és Vidéke" számait. Mindegyiket tüzetesen át­vizsgálom, s - hívem magamhoz ­statisztikát készítek arról, hogy ki ír és miről. Hát ez az! Az utca embere, az adó­fizető (vagy éppen adót sem fizető) polgár szava kevéssé jelenik meg a nyomdából kikerült lapokon. Kár! Sajnálnám, ha mindez "csak" az új­ság ára miatt lenne, mert "nem telik rá". (Olcsóbb, mint egyetlen autóbusz vonaljegy ára!) Vagy a mai korban nem "sikk" olvasni? Tekintettel arra, hogy munkáltató híján az időmmel oly szabadon ren­delkezem, mint a madár, "Fogadatlan Prókátor"-ául szegődöm azon város­polgáraimnak, akiknek a tollforgatás nem a legkézenfekvőbb cselekedete. A Bánomi (volt Kun Béla) lakóte­lepen lakom, tizedik éve, s ha jó sor­som engedi, maradok ott továbbra is. A legutoljára átadott lépcsőházban koptatom cipőmet: azóta állami-ön­kormányzati pénzből egyetlen lakó­házat sem építettek errefelé. Nos, akkor miért vannak tele a hir­A fogadatlan prókátor megjegyzései detőújságok eladó lakótelepi lakások­kal? És mi van a lakások után fizetendő fűtési díj, OTP-hitel, tanácsi támoga­tás, közös költség hátralékaival? Foglalkozik-e egyáltalán valaki egy városrésznyi ember megélhetésé­vel, és az elszegényedés okozta tete­mes hátralékokkal? Mutat-e kiutat bármely szervezet, iroda, tanácsadó az esetleg nem csak "önhibából" eredő eladósodásból? A Komtávhő Rt. elárvereztetheti családok feje felől a fedelet. Ez így persze jogszerű. De miért jutott ide a család? Gyerekek, cipők, reggelik, kabá­tok, orvosságok, tankönyvek. Családi ebéd, villanyáraink... Miből?... Egyáltalán, gondolt-e bárki arra, hogy mi lesz ezekkel a családokkal? Bá­dogvárost építünk? Javaslom, közel a temetőhöz: így csak egy ugrás lesz annak, aki már elviselhetetlennek érzi több évtizedes szocializmus-építés és maszlag után az élet ilyen fordulatát. A lakótelep több lépcsőháza telek­könyvezetlen, ami adás-vételnél ko­moly probléma. A telek az önkor­mányzaté, a telepítmény egy nem le­galizált lakásszövetkezeté. Nincs "ha­gyományos"tulajdoni lap. A lakás­szövetkezettel jogviszonyban állunk ugyan, de az nem készítette el az ala­pító okiratot. Ügyvéd és ember le­gyen a talpán, aki kibogozza ezt a helyzetet. Nekem sikerült, tapasztalataimat szívesen megosztom bárkivel, aki igényt tart rá. A lakások ára változó, kérni akár­mennyit lehet, de a fizetőképes keres­let vajmi kevés, pang a piac. Minthogy a füves részek a város tulajdonában vannak, joggal vetődik fel a kérdés, hogy az utak, parkok fenntartására szánt kiadások tervében szerepel-e strapabíró hulladéktárolók elhelyezése az utak mellett? Szerepel­nek-e fapadok a játszóterek mellett? Tavasszal új homok, fertőtlenítve, úgy ahogy kell, a gyerekeknek? Szük­ség lenne játszótérre, bekerített foci pályára is. Lehetne pingpong-klub is estén­ként: volna jelentkező, ha terem lenne valamelyik ház alagsorában. Lehetne csecsemőknek gyógytorna, kisma­ma-klub, gyermekmegőrző, arra a né­hány órára, amíg a mamák a városban - hivatalnál, fodrásznál, orvosnál akad dolga. Szükség lenne a csere-be ­re lehetőségre is: sok holmi cserélne gazdát hasznosan. Aztán az ebek! Egy kis lapáttal, seprűvel kísérhetnék őket a boldog gazdák, hiszen a gyerekek ugyanazon a füvön járnak, játszanak. Az utak szélét, padkáját ki kellene emelni az autók ráhajtása ellen. Úgy tanultam, még az óvodában, hogy művelt ember nem lép művelt terület­re. Ezzel szemben kacskaringósak az utak, az épületek, s kénytelen az em­ber - sokszor mély sárban - rövidíte­ni. A megoldás egyszerű lenne: 40 x 40-es betonlappal ki lehetne rakni ezeket a csapásokat, elsősorban a buszmegállók irányában. Minden jobb településen, például Nyergesújfalun... útjelző táblák igazí­tanak el, hol, merre, mi található. Esz­tergomban tán egy-két ilyenre buk­kantam, pedig jóval több ponton is szükség volnarájuk, kis térképpel ösz­szepárosítva. S leginkább idegen nyelven. Hajói tudom, évente közel 60 mil­liót fizet a város a Rumpold-cégnek a takarításért, és a szerződés melléklete tételesen rögzíti a Bánomi lakótele­pen elvégzendő munkákat is. Erről csak annyit, hogy a hőközpont lép­csősora hónapok óta elhanyagolt, seprőt sem, lapátot sem, személyzetet sem látott. Horváthy Borbála

Next

/
Thumbnails
Contents