Esztergom és Vidéke, 1997

1997-01-16 / 3. szám

2 Esztergom és Vidéke Azonos hullámhosszon vagyunk? ' Sokan örömmel konstatálták: december 11-dike óta újra sugároz műsort a helyi rádió. A hullámhossz a régi: 98,1, a név kissé átalakult, ezentúl: Új Rádió Esztergom. A műsor naponta 12 órán át hallható, reggel 6-tól este 6-ig. Hogy mit is hallgat hatunk a heti 84 órás műsorban, arról Horváth Miklós, a rádió igazgatója ad tájékoztatást: - Bár az adás nagy részét a zene teszi ki, közérdekű információkkal, hírekkel, időjárásjelentéssel és lapszemlével, sőt újabban párkányi programajánlatokkal igyekszünk a hallgatókat minél jobban tájékoztatni. Több szórakoztató műsort is beindítottunk. Ilyen a Viccelődő, a Kérdezz-felelek, a Nemcsak nőknek, a Mozipanoráma, ilyenek a kívánságműsorok és a játékok is. Ez utóbbiak eleinte telefonos játékként indultak be, de már több helyszíni vetélkedőt is rendezünk különböző boltokban, éttennekben, sőt benzinkút aknái is. Színesedik zenei műsorunk is: az „ömlesztett zeneszámok" mellett rendszeresen jelentkezik a Slágerlista és a Magnósoknak című adásunk. - További műsor-tervek? - Elsősorban közszolgálati műsoraink bővítésére törekszünk. Például vasárnaponként egyházi negyedórákat tervezünk, azon kívül közéleti emberekkel szeretnénk riportokat, stúdió-beszélgetéseket készíteni. Szó van sporttudósításokról is. - Vannak-e megfelelő szakemberek, akikkel e szép tervek megoldhatók? - A stáb mindegy 85-90 százlékban már összeállt. Négy állandó munkatársunk van: Orsi József és Pemmer István a lendületesebb, fiatalosabb műsorvezetés híve, Spindler Csilla a hétvégi műsorvezetőnk, s ő vezeti a helyszíni játékokat is. Mindhánnan székesfehérváriak, s több éves rádiós tapasztalattal rendelkeznek. Negyedik állandó munkatársunk Edvi László is kitűnő, tapasztalt sportriporter. Ő Budapest ről jár le. Van néhány részfoglalkozású rádiósunk is. Tárgyalunk több helybéli fiatallal, akik kedvet éreznek a rádiózáshoz, és várjuk vissza a korábbi Rádió Esztergom munkatársait is, közülük elsősorban Nemere Ilonára számítunk. - Mint az elmondottakból kiderült, e rádió vezérkara nem esztergomiakból áll. Hogyan kerültek Önök városunkba? Hiszen, ha jól tudom, nem írtak ki országos pályázatot a helyi rádióra. - Annak idején - mintegy két éve - a székesfehérvári Hels Broadcast Kft. végezte itt a kísérleti műsorsugárzást. Ők szállították, szerelték be és próbálták ki a technikai berendezéseket. Kapcsolatuk a helyiekkel utána is megmaradt. Értesültek az itteni gondokról, a megszűnés veszélyeiről, és szóltak nekünk - akik a rádiózásban mártöbb éves tapasztalatot szereztünk hogy velük közösen nem vállalkoznánk e az esztergomi rádió megmentésére. Leültünk tárgyalni az Esztergomi Rádiós Egyesület vezetőivel, s megszületett a megállapodás. Paál Akos, a Hels Broadcast műszaki vezetője lett az egyesület elnöke, ő adja a műszaki hátteret, én lettem az elnök-helyettes, az én feladatom a műsor biztosítása. További négy emberünk lépett még be az egyesületbe, a többiek pedig esztergomi tagokból tevődnek össze. - Mik az eddigi tapasztalatok? Hogyan fogadta a közönség az új rádiót? - Úgy tapasztaltuk, kissé szunyókál ez a város, de bízunk benne, hogy felrázható. Egyre többen jelentkeznek játékra, egyre több a pozitív visszajelzés. Persze, mi is hibásak vagyunk, hiszen eddig nem közöltük műsorainkat, a rádióhallgatók nem tudják, mikor, milyen műsorra számíthatnak. Ezen változtatni fogunk, s reméljük, az önök lapja segít ebben nekünk. - Szívesen megtesszük... Beszéltünk már a műsorról s azokról is, akik előállítják. No de milyenek a technikai feltételek? - Berendezéseink egy része magas technikai színvonalon van. Olyan számítógépekkel dolgozunk például, melyek igen ritkák még Magyarországon, s kiváló hangminőséget biztosítanak. A bejátszó eszközöket viszont (a CD-ket, a DAT-okat) modernizálnunk kell, s igyekszünk a sugárzási feltételeken is javítani, de ez utóbbi meglehetősen nagy összeget igényel, így - valószínűleg erre még várni kell. - Apropó! Pénz!... Az elődök anyagi csckije után hogyan mertek belevágni c vállalkozásba? Nem félnek attól, hogy a pénztelenség Önöket is lehetetlenné teszi? - Bízom benne, hogy három hónapon 1996. január 16. belül null-szaldóssá tehető a működtetés, ami nagy szó, hiszen a legtöbb rádiós egyesület ezt csak 2-3 év alatt tudja elérni. A helyi vállalkozók bíznak a rádió-reklám hatékonyságában, a részükre kínált éves szerződés nekik is, nekünk is kedvező. -Kértek-e, kaptak-e támogatást? - Nem kértünk anyagi segítséget sem az önkormányzattól, sem más városi szervezettől. Egyrészt azért, mert tudjuk, hogy egyre kesebb pénz van a tömegtájékoztatási szervezetek - a tévés és rádiós egyesületek, a szerkesztőségek - támogatására, bánnennyire is fontos lenne ez, másrészt nem akarjuk magunkat elkötelezni senkinek, függetlenségre és tárgyilagosságra törekszünk minden téren. Az egyetlen segítség - amit viszont ezúton is szeretnék megköszönni a városnak hogy továbbra is használhatjuk a korábbi rádió-stúdió helyiségeit a Szabadidőközpontban. - Tart-e a konkurenciától? - A közszolgálati rádiók, mint a Kossuth és a Petőfi, valamint a komolyzenét sugárzó Bartók Rádió zömmel nehezen emészthető műsorokat ad. Konkurencia lehet a hozzánk hasonló stílusú Juventus, Calypso, vagy a Danubius rádió, de velük szemben óriási előnyünk, hogy itt vagyunk helyben, mi elsősorban az esztergomiaknak és az esztergomiakról szólunk. E tekintetben a Kék Duna Rádió lehet még konkurencia, ha majd nem csak zenét, hanem más programokat is fog adni. Ha el tudjuk érni célunkat: közel kerülni az itt élő emberekhez, nem hiszem, hogy félnünk kellene bármilyen konkurenciától. Sz.B. Vita a frekvencia körül (AHírlap január 2-i számában megjelent oknyomozó riport rövidített változatát a szerző bocsátotta rendelkezésünkre. EVID) Kevés város dicsekedhet két televíziós stábbal. Esztergom ezek közé tartozik, azaz tartozott, hiszen a Körzeti Televízió Esztergom műsorait szeptember 13-ától nem sugározza az Aranyhegyi Kft. Azóta gyakran találkozhatunk olyan újságcikkekkel, ahol „cenzúrát", jogsértést emlegetnek. Megpróbáltuk kibogozni a szálakat, és tiszta vizet öteni a pohárba, ám kérdezősködéseink eredményeképpen a víz egyre zavarosabb lett... A kezdet Bihari Antal, a KTV stúdió-vezetője annak idején a Helyi Televíziós Egyesület keretein belül, a városi televízió munkatársaként dolgozott. Miután kivált, másfél évvel ezelőtt önálló stúdiót hozott létre két vállalkozó segítségével. Juhász László, a Juhász Antenna Technika vezetője és Nagy László, a Aranyhegyi Kft. ügyvezetője azzal a nem titkolt szándékkal állt Bihari Antal mellé, hogy előbb-utóbb mindanynyiuknak nyereséget hoz ez a vállalkozás. Az indulásnál Juhász László technikával, Nagy László a frekvenciával és Bihari Antal a stúdióval támogatta a televíziót, melynek műsorait a város egyharmada nézhette. A GAMESZ által üzemeltetett városrészekben nem volt fogható a KTV műsora. T-ves vállalkozás Az önkormányzat elsősorban a már nagyobb hagyományokkal rendelkező Helyi Televíziós Egyesületet, ezen keresztül a városi televíziót támogatta. Úgy gondolták, a körzeti televízió profitorientált vállalkozás, így saját maga termelje ki a fenntartásához szükséges összeget. Persze ez nem is olyan egyszerű... Juhász és Nagy többször felkereste Biharit, hogy növelje a műsoridőt, és próbáljon meg végre nyereséget termelni, mert különben kénytelenek lesznek kiválni a vállalkozásból, megvonni a támogatást, ami a frekvencia elvételét is jelentené. Abban egyet is értettek, hogy a vállalkozás veszteséges. Különféle szerződés-tervezeteket készített a két válallkozó, ám a megállapodás nem jött létre. Pedig összegről nem is volt szó, inkább minőségi javulásról, a műsorok színvonalának emelkedéséről, idejének növeléséről. Cserében a kábelrendszert üzemelt ető kft-k az egész városra kiterjesztették volna a KTV adásait. Szeptember 13 Az együttműködés elmaradt. Nem tudhatom, hogy a feleknek milyen kötelezettségeik voltak egymással szemben, mivel a szerződést - mely ma is él a felek között sajnos, nem láttam. Az viszont biztos, hogy miután semmi sem változott — ráadásul a körzeti tévé több munkatársa rendszeresen nem kapott honoráriumot, s Bihari a frekvenciáért sem volt hajlandó tárgyalni az Aranyhegyi Kft-vel - szeptember 13-án a körzeti tévé csatornáján az Msat szórakoztató műsorával találkozhattak a város központjában lakó polgárok. Ekkor kezdődött a harc s a vita, hogy kinek van igaza. A helyzetet csak bonyolítja a médiatörvény, amely semmiben sem különbözik a többi, hivatali nyelven megfogalmazott, sokféleképpen értelmezhető törvénytől. Jelenleg mindkét csoport erre hivatkozik. Ebben szerepel például az is, hogy a műsorszolgáltató egy közszolgálati médiát kell, hogy működtessen. „A műsorelosztót kapacitásának legalább 10 %-ig, de legfeljebb három műsorszolgáltatót, a helyi műsorszolgáltatók szerződéses ajánlatára, különös tekintettel a helyi közniűsorszolgáltatóra vagy helyi nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatóra szerződéskötési kötelezettség teriieli." Ez vonatkozik a városi televízióra - mondta Nagy József és Juhász László. Továbbá: „A műsorelosztót kapacitása további 10 %-ig, de legfeljebb három műsorszolgáltatóig a magyarországi körzeti vagy országos műsorszolgáltató szerződéses ajánlatára szerződéskötési kötelezettség terheli. A szerződéskötési kötelezettség csak olyan műsorszolgáltató irányában áll fenn, amelynek napi műsorideje a négy órát eléri." Miért a KTV? „Senki sem kötelezhet bennünket arra, hogy egy veszteséges vállalkozást finanszírozzunk" - mondja Nagy László és Juhász László. - „Egyszerűen kiszálltunk belőle! A frekvenciának ára van a világ minden pontján, s mivel Bihari Antal körzeti televíziója magánvállalkozásnak minősül, ám nem teljesíti a törvényben előírt négyórás műsoridőt, nem tudtuk tovább finanszírozni. A városi televízió viszont nem magánvállalkozás, hiszen egyesületként működik és közszolgálati televízió. Nekik — a törvény értelmében — kötelezően biztosítanunk kell a frekvenciát." Kiderült az is, hogy egyik televízió sem fizetett a frekvenciáért, ám a városi tévé nem jelentett plusz kiadást a kábelrendszert üzemeltető vállalkozóknak. A körzeti televízió működési szabályzatát nem láthattam, így nem tudom, szerepel-e benne a közszolgálat is ág, amely a reklámbevételek mennyiségét szabja meg. Az viszont biztos, hogy a KTV Bihari Antal magánvállalkozó nevén működik. Az ő állítása szerint: mivel nem támogatta őket a város, ezért nagyobb arányban szólalhatott meg az ellenzék a műsorukban. Most - talán éppen ezért - politikai okokra vezetik vissza a televízió bukását. Sőt! Az Aranyhegyi Kft. annak idején egy alapítvány felbomlása után jött létre. Most ez is a középpontba került. A törvényben szerepel Hogy miről is van szó? Nagy László december elején egy levélben próbált meg válaszolni az ezzel kapcsolatos kérdésekre. „Az antennarendszert működtető alapítvány kuratóriumi elnökeként ügyészségi felhívásra kellett megszüntetnem az alapítványt. Kuratóriumi határozat hatalmazott fel arra, hogy gazdasági formát hozzak létre az antennarendszer működtetésére. A közel 2000 fő tulajdonos bevonásával gazdasági társaság alapítása irreálisnak mutatkozott a rengeteg szeivezési teendő miatt, ezért a létrehozott kft. nevébe és tevékenységi körébe beépítettük a megszűnt alapítvánnyal kapcsolatos kuratóriumi tevékenységemet is. Természetesen a kft. nem olvasztotta magába az alapítványi csatlakozók közös tulajdonát. Azóta is az Aranyhegyi Kft. működteti az antennarendszert." Bihari Antal véleménye szerint mindegy, hogy a ki televíziós stáb üzemeltetője, vezetője. A lényeg az, hogy egyeztető tárgyalás nélkül szüntették meg az adást, hiszen írásbeli szerződés is volt, s szerinte az alapítványt jogtalanul minősítették át kftvé. „Nem is fizettem volna, és nem tudok fizetni!" - hangsúlyozta Bihari Antal. Elmondta azt is, hogy a körzeti tévéért harcolók az ősszel lakossági fórumot rendeztek, ahol megbíztak egy ügyvédet, hogy a lakosság megbízásából harcoljon a televízióért. O most utánanéz az említett alapítványnak és az Aranyhegyi Kft-nek. Bihari véleménye szerint a kft-nek kellene fizeüii azért, hogy műsorok készüljenek, nem pedig nekik a frekvenciáért. Továbbá a médiatörvényben az is szerepel, hogy nem lehet önkormányzati felügyelet alatt a televízió. Politikai okokat vélt felfedezni az ügy mögött: véleménye szerint a választások előtt őket, mint az ellenzék szócsövét, elnémították. Együttműködés kizárva? Szeptemberben a kábelrendszert üzemeltetők több alternatívát kínáltak fel Bihari Antalnak. Többek között azt, hogy valamilyen szinten fuzionáljon a városi tévével. A frekvenciát úgy is meg lehel osztani, hogy a hét egyik felében a városi, a másikban a körzeti stáb használja, ám a szakemberek véleménye szerint ez is csak akkor valósítható meg, ha Bihari és társai is közszolgálati televízióvá minősítik magukat, és nem magánvállalkozóként tévéznek. Kíváncsi voltam arra is, ha fizetne a körzeti tévé a frekvenciáért, mennyiben változna a jelenlegi helyzet. „A korábbi feltételekkel nem tudnánk biztosítani a frekvenciát" - volt a válasz. A gigászi harc pedig folytatódik. Aláírásokat is gyűjtenek. „Egy gazdasági vállalkozást nem irányíthatnak aláírásokkal! A piacot kell figyelembe venni, és nem lehet bennünket olyan vállalkozásba kényszeríteni, ami veszteséges - mondja Nagy László. - Szerencsére a város vezetői is úgy vélekednek erről, hogy ez kizárólag a KTV-re és az Aranyhegyi Kft-re tartozik. Nem szóltak és nem is szólnak bele a munkánkba. Persze a testület tagjaival tartjuk a kapcsolatot, és a csatornák változása, bővítése mindig megegyezés alapján, a lakosság igényeit figyelembe véve történik." A végső konklúziót is Nagy László vonja le: „Ha már az elején kiderül, hogy az ügy hátterében három ember a pénzen veszekszik, akkor senki sem figyelt volna az egészre." Sugár Gabi