Esztergom és Vidéke, 1996

1996-03-14 / 11. szám

4 Esztergom és Vidéke 1996. március 14. Munkaadók Munkavállalók Munkanélküliek PÉNZ PIAC GAZDASÁG Gazdasági arcképcsarnok . „A venüég ajíérizéértá legjobbat kapja" - Beszélgetés Szokoli Ferenccel, a Csülök Csárda tulaj dobosává!É Lapszéli jegyzet (jrondolatok a munkanélküliségről Néhány hónapja nemzetközi munkacsoport vizsgálta a ma­gyarországi munkanélküliség jel­lemzőit Megállapításai közül né­hány az esztergomi állapotokra is ráillik, ezért talán nem érdekte­len közkinccsé tenni. A munkanélkülieknél két tipikus gondolkodásmód tapasztalható: a túl­zott remények dédelgetése és az ön­bizlom hiánya. Az előbbi esetben irreális igényeket támasztanak a fize­tésekkel és a betöltendő pozíciókkal kapcsolatban, felértékelve saját ké­pességeiket és az elérhető lehetősége­ket egyaránt Még szembetűnőbb az önbizalom hiánya. Sok embernek nincs kitartása, hite arra, hogy újra és újra felkeresse a munkaügyi központot, a munkaköz­vetítő irodákat és munkahelyeket, hogy felvételi beszélgetésekre elmen­jen, hogy telefonálgasson, kilincsel­jen saját érdekében. Családi vagy baráti segítség nélkül a legtöbben fel­adják a versenyt A kérdés másik ol­dala az a hozzáállás, amely a munkáltatók részéről tapasztalható. Itt is két jelenség érdemel említést. Az egyik az, hogy a széles „piaci kínálat" következtében a munkáltatók­nak lehetőségük van válogatni, s érthe­tően a legképzettebb, leggyakorlottabb jelentkezőt választják. Emiatt a pálya­kezdők ördögi körbe kerülnek: gyakor­lat nélkül nem jutnak munkához, viszont munkanélkül nem szerezhetnek gyakorlatot A másik gátló tényező, hogy a munkáltatók egy része úgy véli: egy munkavállaló munkanélküli álla­pota és rossz munkateljesítménye kö­zött szoros összefüggés van. így ismét az a bizonyos ördögi kör jön létre: minél régebben munkanélküli valaki, annál inkább visszautasítják jelentkezését és minél többször utasítják vissza, annál inkább válik tartóssá munkanélkülisé­ge. E szubiektív okok mellett gazdasá­gi érdekeltségi tényezők is éreztetik ta­szító hatásukat Amíg a bérek olyan alacsonyak, hogy alig haladják meg a munkanélküli j áradék szintjét, addig ez erősen vissza fogja vetni a munkavállá­lalási kedvet Másrészt amíg létezik a feketegazdaság, amelyben nagyobb jö­vedelmet lehet elérni, mint a „hivatalos" munkaviszonyban, addig senki sem csodálkozhat azon, hogy sokan itt kere­sik boldogulásukat A helyi munkanélküliség kezelésé­ben - ahol kétségkívül vannak kézzel­fogható eredmények - talán ezeket a szempontokat is figyelembe kelle venni. Sz.B. Zala megyéből származik. Szé­csiszigeten született. Vendéglá­tóipari technikumot végzett Keszthelyen. Az ország különböző részein szer­zett szakmai gyakorlatot 1982-ben házassága révén került Esztergom­ba. Ez a házasság vállással végző­dött, ő mégis itt maradt A Csülök Csárdát az ÁFÉSZ-től bérelte szer­ződéses formában 1983-tól 90-ig. - Mi a véleménye a szerződéses rendszerről? - Évekre visszavetette a vendéglá­tást Sem a bérbeadó, sem a vállalko­zó nem volt érdekelve benne igazán. A bérbeadó nem törődött az üzlet fejlesztésével, állagával, nem fekte­tettbele semmit A szerződés lejártá­val egy lepusztult cég maradt csak hátra. 1990-ben elértem, hogy az épület tulajdonosai közvetlenül ve­lem kössenek szerződést így indult a Csülök második időszaka. Akkor még az egyszerű turista is bejött Nyitás előtt hosszú sorokban álltak az emberek. A rendszerváltás után a helyzet megváltozott. Kevesebb lett a ven­dég, de igényesebb. A korábbi idő­szakban nem ez a konyha működött, és a választék is szegényesebb volt füstölt csülök, bableves, sült kol­bász... Aztán igényesebb vendégkör alakult ki. Komoly beruházással lét­rejött az új konyha. Mertem kockáz­tatni. Azóta is évről évre fejlesztek, és úgy tűnik, megérte. - A mai arculat hogyan alakult ki? - Korábbról adott volt a csülök, amit kiegészítettem egyéb ételféle­ségekkel. A választék gazdagodott, salátabárt létesítettem. Zalából szár­mazó népies ételkülönlegesség is ke­rült az étlapra. A házias ízek nálunk azt jelentik, hogy úgy főzünk, mint otthon. Olyan odafigyeléssel, gon­dossággal, nem nagyüzemi módon. Napjaim nagy részét én is a kony­hában töltöm. Mellette sokat uta­zom. Az árubeszerzés időt vesz igénybe. Személyesen járok utána, hogy mindig a legfrissebb, a legjobb minőségű áru kerüljön a konyhára. - Hány fős csapat végzi a napi munkát? - 12-14 alkalmazott dolgozik ­szezontól függően. A munkatársak régóta ugyanazok. A vendég is sze­reti, ha ugyanazt az arcot látja. A dolgozók jól érzik magukat megta­lálják számításukat. - Hol tart ma a vendéglátás Esz­tergomban? - Tíz évvel ezelőtt nem volt más, mint a két szálloda étterme, a Kispi­pa meg a Csülök Csárda. Azóta a melegkonyhás éttermek száma több­szörösére nőtt Ebben a konkurren­cia-harcban helyt kell állni. Megpróbálunk elébe menni az igé­nyeknek. Nálam volt először saláta­bár, ami rövid idő alatt népszerű lett Elszakadni a sablonos ételektől, - ez volt a szempont. Egyéni ízeket ve­zettünk be új receptekkel. Italválasztékunk ma: négyféle csapolt sör, valamint a legjobb ma­gyar borokat kínáljuk. Akülföldi is a magyar borvidékek specialitására kíváncsi. Én is vallom: a magyar sző­lőnedűnek nincs párja. Érdekes megfigyelésem: koráb­ban volt néhány étterem és sok ven­dég, most több étterem van és kevesebb a vendég. Mégis úgy ér­zem, a város vendéglátása felszálló ágban van. A kihívásokra válaszolni kell. Ha valaki egy üzletet nyit jó kínálattal a városban, akkor fel kell venni a versenyt meg kell újulni. Évekkel ezelőtt is ezt mondtam: ak­kor lesz Esztergomban jó vendéglá­tás, ha lesz választék, s a vendég dönthet: ma ide megyünk vacsoráz­ni, holnap oda. Itt ezt készítik jól, ott amazt - Külföldi vendégek? - A terasz egy régi igényt elégít ki, ami a vendégek részéről merült fel. Négy éve működik. Nyáron a külföl­diek aránya a meghatározó. Szíve­sebben tartózkodnak kint a hangulatos környezetben. Ók a ma­gyar specialitásokra kíváncsiak első­sorban, és ebből van választékunk! Minden vendég egyformán fontos számomra, de a legkedvesebbek mégis a törzsvendégek. Helybeliek és budapestiek, akik rendszeresen visszajárnak. - Vendégkönyvet biztosan vezet­nek? - Igen, kedves olvasmányom a vendégkönyv. Cziffra György, Pécsi Ildikó, Benko Dániel, Antal Imre, Medveczky Ilona, Pusztaszeri Kor­nél neve olvasható benne, neves kö­zéleti személyiségek aláírása mel­lett Mindnyájan köszönik a gondos kiszolgálást a jó ízeket. - Érdemes-e vállalkozni a mai vi­szonyok között? - Vállalkozni kell! így tudja az ember megvalósítani ötleteit. Enni, inni szeret a magyar ember. Kialaku­lóban van egy réteg, amely megen­gedheti magának, hogy rendsze­resen vendéglőben étkezzen. Ide be­térhet az átlagpolgár és a jómódú is. A jó értelemben vett „kocsmahangu­lat" hiányzik az embereknek, amit nem felététlenül a külsőségek terem­tenek meg. - Úgy tudom, Ön támogatja a vá­rosi kulturális és sport életet. - Aki megkeres támogatás céljá­ból, úgy gondolom szükségből teszi. Segítséget nyújtottam a mozgáskor­látozottaknak, de támogattam a sportesemények rendezvényeit is, valamint kulturális kiadványokat is szponzoráltam. Nem üzleti érdekből teszem, hanem a felmerülő igények miatt Ha módomban áll, segítek. - Milyen célok megvalósítása sze­repel terveiben? - A terasz területét kívánom nö­velni és modernizálni, valamint kor­szerűsíteni szeretném a konyhát hogy gyorsabb és jobb legyen a ki­szolgálás. Új ételeket szándékozom bevezetni, a szezonnak megfelelő választékot kínálni. A vendég észre­veszi ezt El is várja, hogy változzon az étlap. Azért dolgozom, hogy a vendég a pénzéért mindig a legjob­bat kapja! (M-KL)

Next

/
Thumbnails
Contents