Esztergom és Vidéke, 1996

1996-03-14 / 11. szám

\ V regnek ország szertei rendezésére, — a mi a közteherviselésnek minden osztályok közlli éleibe léptetésére,— a mi az úrbéri tartozá­soknak mielőlli megszűntetésére, — a mi a képviselcli rendszer behozalalára szükséges, — hogy mind ezeket minél hamarább elér­hessük, kiküldött társaim nevében is egye­temben az országnaK nyugalmát, békéjél, s a rendel a haza szent nevétől ihleteit min­den becsületes hazafinak oltalma, — Pozsony városáét pedig különösen a Posony városi érdemes polgárság, s az országgyűlési ifjú­ságnak kezeibe teszem le. CÉljen rívalgá­sok.~) En reménylem uraim! hogy ugy a polgárság, mint az ifjúság, mint minden ha­zafi ezen magasztos missionak mind fontos­ságát, mind valóságál érezni, és megérteni fogja, s ennek következtében megtartja az országgyűlés számára azon állapotot, melly szükséges arra, hogy az országgyűlés a reá­nézve hátralévő napokon állal a' nemzetet nem csak szabaddá telte légyen; hanem sza­badsága által boldogságában is megörökítés „Éljen az uj minister." CHarsány éljenzés.) Ezután gróf Batthyány Lajos eké­pen nyilatkozott: „Ígéretet lenni nem akarok; hanem azt vár­halják tőlem, miszerinl én élelemnek napjait kirekeszlőleg feladatom teljesítésére fordíllan­dom, de hogyazl jó szándékommal elősegíthes­sem, és e tekintetben sikert nyerhessek, egyre van főképen ezen első perezben szükségem, t. i.: a nemzetnek irániami bizodalmára." E nyilatkozatol harsány „éljen"! kiáltások köveivén, Kos sulii Lajos újra eképen folytalá: „Engedjenek, uraim, még egy pár szót. 0 cs. k. főherczegségc, a nádor, teljeshalalmu királyi helytartó holnap a nemes magyar nemzet ke­belébe vissza fog térni. Itten istennek sza­bad ege alatt, az istent híva bizonyságul, azt mondom : hogy azon eredménynek kivivására nézve, mellyel kijelenteni az imént szeren­csénk volt, senki annyit nem telt, mint ő fen­sége, — s nemcsak senki annyit nem lett, hanem az eredményt nála nélkül kivivni mind azon elhatározottsággal, 's talán mind azon sympalhiával, mellyel mi Bécs lakosai állal fogadtattunk, sem sikerült volna, hacsak erő­szakhoz nem nyulunk. Ű, uraim! a' királyi székhez azdn határozottsággal járult, misze­rint kijelenté : ha ő Felsége a" nemzet kivá­nalait nem teljesíti, megszűnik lenni Magyar­ország nádora. Hajoljunk meg uraim! e' ma­gasztos hazaszerelet előtt; hajoljunk meg elölte, mert abban le van téve a magyar sza­badság alapja. — Meg fog ő fensége holnap érkezni; mi pedig el fogjuk fogadni azon sze­retettel, lelkesedéssel, mellyet érdemel, azon férfias tartással, melly hozzánk illik. — Ma­gyarország lörlénelében sok bús lapok mel­lett sok örömlap is van; de talán nekünk adja meg isten azon dicsőséget, hogy Ma­gyarország általakulását vérontás nélkül esz­közölhetjük, és a melly dicsőséget megsze­rezni lelkünknek legforróbb vágya. Es re­mélem , hogy ezen törekvésében a tör­vényhozó testet a nemzetnek minden tag­jai pártolni, gyámolítani és ápolni fogják, f Felkiáltások: „Fogjuk ! K) Mikor érkezend meg nádor ő fensége, a magyar fő lovász­niestcr tudtul fogja adni. QÉljen a fő lo­vászmesterNem tudok többet szóllani; csak egyet jegyzek meg. Történetesen azon mondásomra „magyar íő lovászmesler" ész­revételt hallok lenni, mintha eddig a lovász­mester német lelt volna. Eddig ugy volt, hogy némellyek köztök, ha nem is nevökre, hanem hatalmuk és hivataluk irányára nézve, némelek voltak." — Ekkép ment végbe Magyarország újászü­lelesének örömünnepe, melly hogy valóban újjászületésünk napja volt, arról azon ma­gas kormányférfi ismert honszerelnie ke­zeskedik. Honpolgárok! öleljük őt honfiúi bizalom karjaival: s a siker el nem ma­radhat! ! Legújabb! Nádor ő fenségének levele, gr. Bat­thyány Lajos minislerelnökhez. ..Kedves Gróf Batthyány! Ezennel tudósí­tom önt, hogy ő Felsége, meg lévén győ­ződve, miként a fenforgó körülmények síir­gelölcg megkívánják, hogy azon felelős ma­gyar minislerium, mellynek alakításában, ő Felsége, mai napon kell k. k. leirata által megegyezett, haladéktalanul összeszerkez­lessék és aclivilásba lépjen, engem felhatal­mazni méltóztatott, hogy önt a törvények ér­telmében független magyar minislerium el­nökévé kinevezvén, ön, minister-láfsait belá­tása szerint, akként, és oly számban legye legfelsőbb k. megerősítés végett javaslatba, a mint azt, a minislerium feladalához, a mini­ster-társai törvények utján meghatározandó hatásköréhez és saját felelősségéhez képest, szükségesnek itéli. Egyébiránt legnagyobb hajlandósággal maradok: Méltóságodnak leg­szivesb jóakarója István m. k. Nádor."

Next

/
Thumbnails
Contents