Esztergom és Vidéke, 1996

1996-02-29 / 9. szám

1996. február 22. Esztergom és Vidéke 79 n T A R K A S A G JL i JL JLm JLm X JL kJ x Jl VJ Világhírű szőlőnemesítőnk 1838. február 22-én született a Sáros vármegyei Ádámfölde községben. A kertészkedést édesapja szeretette meg vele. A kassai Rozália-hegyi kétholdas szőlőgyűjteményének mintegy 1600 fajtájáról pontos törzskönyvet vezetett, megfigyelte és följegyezte ezek tulajdonságait. Első sikere 1873-ban a bécsi vi­lágkiállításon született: cserépben kiállított száz különböző szőlőfajtá­jával első díjat nyert A siker világ­szerte ismertté tette nevét, sok előnyös külföldi ajánlatot kapott. De ő itthon maradt mert a magyar csemegeszőlő-termesztés föllendí­tése lebegett a szeme előtt Célja: a homok felvirágoztatása! 1890 tava­szán kezdte meg munkásságát Kato­na Zsigmond segítségével a katonatelepi homokbuckákon. A birtoka 1895 őszére már 31 kat. holdra kerekedett. Kutatómunkája eredményeként 1893-ban világsi­kert aratott szőlőfajtáival és szőlős­kerti boraival a Szentpétervári Nemzetközi Gyümölcsészeti Kiállí­táson, és a díszoklevélén kívül meg­kapta az Orosz Állami Nagy­aranyérmet is. Évről-évre megjelennek árjegy­zékei, közülük legdíszesebb az kertbarát kalendárium Mátyás remélhetőleg megtörte a te­let. A hónap elején jelentős változás még nem várható. A növekvő napsütés a ha­vat eltünteti, de a fagy még nem enged. Az érzékeny bőrűek most óvakodja­nak az erős napsütéstől - hosszú ideig ne tartózkodjanak a napon -, mert a tavaszi napsütés is veszélyes lehet! Jeles napok: március a böjtmás hava A római naptárban az első hónp volt Kerti tanácsok: A hó még foltokban takarja a földet, a fagy nehezen enged, a 1896-os Millenniumi név- és ár­jegyzék, amely 514 csemege és 45 borszőlő fajta ismertetését tartal­mazza. Mathiász János az Ezervéves Magyarország emléke fajtával nyi­totta meg eredményekben gazdag nemesítői munkásságát Összesen 104 csemegeszőlő-fajtát állított elő. Ismertebb és legjobban elterjedt faj­tái: Ezeréves Magyarország emlé­ke, Erzsébet királyné emléke, Szőlőskertek királynője muskotály, Mathiász Jánosné muskotály, Thai­Mathiász Jánosra emlékezünk lóczy Lajos muskotály, Szauter Gusztávné muskotály, Cegléd szé­pe, Kecskemét virága. Szőlőt és bort szállított a bécsi udvar, a német császár, a porosz her­ceg, az orosz cár és a francia állam­elnök részére. Az idős Mester hajlott kora ellenére, minden szőlőmunká­ból tevőlegesen is kivette részét. így történt hogy 1921. december elején vesszőszedés közben megfázott és december 4-én örök álomra hunyta le a szemét. Újabb szőlőnemesítőink (pl. Kocsis Pál, Póczik Ferenc, Szegedi Sándor), azóta is felhasználják érté­kes csemegeszőlő-fajtáit kezelésre, az újabb fajták előállítására. így jött létre az Attila, a Pannónia kincse, a Kocsis Irma, a Glória Hungáriáé, a Favorit és a Narancsízű is. Megem­líthetjük még, hogy Stark Adolf a Csabagyöngyét a Mathiász Jánostól kapott magvakból nyerte. A minősé­gi vörösbort adó, francia eredetű Cot Rouge szőlőt - Medoc noir né­ven - szintén Mathiász János ter­jesztette el Magyarországon! Az esztergomi Vak Bottyán TSZ a Duna melletti nagy kiterjedésű sző­lőültetvény telepítésénél is figyelem­be vette Mathiász értékes fajtáit A Szőlőskertek királynője muskotály­ból 8 hektárt, a Mathiász Jánosné muskotályból pedig 3,5 hektárt telepí­tett, magaskordon művelésre. Sok há­zikertben megtalálhatók Esztergom­ban a Mathiász-szőlők. A legnagyobb szőlőnemesítőnkről városunk utcát is elnevezett, amelyben, névadójához méltóan, a szép kordonművelésű csemegeszőlők között jóízű Mathiász fajták is vannak. Emlékét úgy becsül­hetjük meg legjobban, ha összefogva továbbra is törekszünk Esztergom szőlőskultúrájának felvirágoztatásá­ra. Klotz József talaj felett azonban már végezhetjük a tavaszi munkákat. A faápolási, metszé­si, koronaalakítási munkák mellett elő­készíthetjük a lemosó permetezését. El­végezhetjük a szükséges javításokat a lugasok, málnások huzagolásán, tám­oszlopain, a kerítésen, a gazdasági épü­leten. A fűtetlen fóliasátorban vethetjük a hónaposretket. A gyógynövények ter­mesztése, gyűjtése ismét tért hódít, ker­tünkből se hiányozzanak, így egész év­ben rendelkezésünkre áll majd a termé­szet patikája. (A kertbarátkör rend­szeresen szervez majd gyűjtőtúrákat is, amelyekről e rovatban időben hírt adunk.) Esztergomban sok olyan terület van, amely kertészkedésre kevésbé alkal­mas, de igen jó faiskola létesítésre, cse­mete nevelésre. Ám a telepítés előtt kér­jük ki erdészeti szakember tanácsát Akinek megfelelő területe van - udvar­nak alkalmas - érdemes baromfitartásá­ra berendezkedni. Nagyon sok hulladék van a háztartásban, ami a baromfi tartás­ban hasznosítható. Ajánlott irodalom: 52 hét munkái a kertben. Mg. kiadó 1977. Gasztronómiai barangolások Egyetemista fiaim a múlt nyá­ron barátaikkal az Alpokban túráz­tak. Egyik este fáradtan és éhesen éikeztek meg egy svájci paraszt­házhoz, ahol is éjszakai szállást kértek. A háziak - megszánva az éhes diákokat - rövid idő alatt elké­szítették nekik annak a tájnak ételspecialitását a ramequint A fi­úk - akiknek nagyon ízlett az étel ­megérdeklődték az elkészítés módját Most Önökkel is megoszt­juk a titkot. Enyhén megpirított kenyérsze­leteket rakjunk egy kisebb tepsi vagy jénai tál kivajazott aljára. Te­rítsünk rájuk egy réteg szeletelt sonkát, majd egy réteg szeletelt sajtot Véljünk fel 4-5 tojást kevés tej­jel, ízesítsük sóvval, borssal, re­szelt szerecsendióval, apróra vá­gott metélő hagymával. A keverék felét öntsük rá a sajt tetejére. Erre újabb réteg pirított kenyér, sonka és sajt következik, majd terítsük rá a keverék másik felét is. Közepesen forró sütőben 20-25 percig kell sütni. Forrón tálaljuk, nyers zöldsé­gekből készült salátával. Tlli k hoz­zá - és persze csúszik is iá - a hideg, habzó sör. 185 éve* február 26-án született FERENCZY JAKAB ZSIGMOND (Pét 1811.-Esztergom, 1884. máj. 22.) tetué* $>ap,főldtanttídós. 1852-72-ig esztergomi gimnáziu­mi igazgató, majd haláláig főapát szentszéki ülnök. 1848-49 között írt cikkeket az esztetgomi f^gúrmázium Értesítőié­be, majd annak történetért 1853­ban, 1853-72 között ő Szerkesztette ezt a pótolhatatlan iskolatörté neü forráskiadványt EGOM-KVÍZ (VI. forduló) Az V. forduló helyes megfejtése: 13/c, 14 /a, 15/a. Tökéletes megfejtést küldtek be: Bende Lajosné, Klotz József, Nagy Tibor, Herodek Györgyné, Vig La­josné, dr. Babják Lajosné, Cserny Tiborné és a Balassa iskola idegen­forgalmi csoportja. A múlt heti kérdések után, ame­lyek városunk középkori történel­mébe nyúltak vissza, e héten a XX. század Esztergomához kapcsoljuk kérdéseinket. 19. Ki írta az Esztergomi nyár című verset? („Ott feküdtem Veled a puszta padlón...") a.) Babits Mihály b.) Csoóri Sándor c.) Eörsi István 20. Vajon ki írhatta és mikor az alábbi sorokat? „... nyolcvan olyan szegény, aki előzőleg munkahiány­rólpanaszkodott, ... hóeltakarítást... nem vállalt, élvén azzal a kifogással, hogy nincs megfelelő ruhája és láb­belije." a.) Antony Béla polgármester ­1930 b.) Brunszkó Antal tanácselnök -1977 c.) Schiller Kertész Tamás, a Re­labor igazgatója - 1995 21. Mikor alakult meg és milyen néven az első esztergomi mezőgaz­dasági termelőszövetkezet? a.) Kossuth TSZ néven - 1952­ben, a déli városrész és Esztergom­tábor területén b.) 1960-ban hozták csak létre az első mezőgazdasági szövetkezetet városunkban, a Vak Bottyán TSZ-t amely később a Lenin útja MGTSZ nevet vette fel. c.) 1950-ben alakult meg - első­ként a városban - a Micsurin Terme­lőszövetkezet mégpedig Szent­györgy mezőn. FÉLIDŐBEN Vetélkedőnk félidejéhez érkezvén számadást készítettünk, versenyzőink közül kik állnak legjobban pillanatnyi­lag. Nos, első helyen 15 ponttal Bende Lajosné és a Balassa iskolások cso­portja tartózkodik, 14 ponttal Nagy Tibor, Klotz József és Vig Lajosné kö­vetkezik, 13 pontja van Herodek Györgynének. A félideji győztesnek a Laskai Osvát Könyvesbolt felajánlotta Borovszky Samu: Esztergom vármegye című monográfiájának hasonmás kiadását Mivel e könyvből csak egy példány áll rendelkezésre, a végső eredményhir­detéskor sorsolással döntjük el, hogy a két féüdeji győztes közül ki kapja ezt az értékes díjat

Next

/
Thumbnails
Contents