Esztergom és Vidéke, 1996

1996-02-29 / 9. szám

1996. február 22. Esztergom és Vidéke 5 ÉRTÉKEINK RÖVIDEN Február 29-én 14 órakor a József Attila Általános Iskola Klubkönyvtára aulájában nyílik meg az immár hagyományos Piktor '95 kiállítás. A kiállítást megnyitja Bánhidy László tanár. A kiállításon a gyergyószentmiklósi (Erdély), zentai (Vajdaság), lendvai (Muravidék), párkányi (Felvidék) és esztergomi gyermekek PIKTOR táborában készült rajzai láthatók. * * * Március 2-án, szombaton, az Esztergomi Art Fotóstúdió három tagjának, Kovács Melinda és Balla András esztergomi, valamint Szamódy Zsolt tatabányai fotóművésznek önálló kiállítása nyílik Itáliában, Soave várában, a Camera Soave nemzetközi rendezvényen. * * * Március 3-án, vasárnap 15 órakor a Keresztény Múzeum földszinti termeiben Fekete ZsoU marosvásárhelyi festőművész kiállítását nyitja meg Cséfalvay Pál múzeumigazgató A tárlat március 24-ig, hétfő kivételével naponta 10-17 óráig (Esztergom, Mindszenty tér 2.) tekinthető meg. * * * A Lengyel Kisebbségi önkormányzat és a Magyar-Lengyei Baráti Társaság az Art Kino szervezőivel közösen lengyel filmrendezők műveiből készült sorozatot indított. Március 5-én 19 órától Tadeusz Chmielewski „Éva aludni akar" című filmjét vetítik. A kevéssé ismert rendező 1954-ben a lódzi Filmművészeti Főiskolán szerzett Filmrendezői diplomát. A szórakoztató műfaj egyik legnépszerűbb képviselője hazájában. A bemutatásra kerülő film a rendező első - nagy közönségsikert aratott - vígjátéka, mely a vidékről a városba érkező lány szálláskereső kálváriájáról szól. Az ostobaság és korlátoltság (a rendőrségen), a tolvajok szervezettsége, a lopás általánossága (a városban), az erkölcstelenség (a kollégiumban) úgy fogja körül Évát, mint valami varázslat. A szinte lehetetlenné fölnagyított kontraszt a vígjáték keretében oldódik fel. A so-f rozat további darabjai keddenként 19 i;i órától láthatók a Zöld Ház kistermé-1 ben. * * * Március 8-án 17 órakor nyitja | meg Balla András kiállítását Fábián László író a Komáromi Kisgalériá:: ban. A tárlat április 14-ig látogatható, i * * * A Magyar Keresztény Kulturális f Társaság március 9-én (szombaton) 16.30 órakor aDebreczeni Tibor által írt, szerkesztett és előadott „És ki az a Pál?" című monodráma esztergo-;!; mi bemutatójára, a Balassa Bálint Múzeum Könyvtárába váija az ér- íj: deklődőket. Öt éves , a Mindszenty József Katolikus Altalános Iskola (2.) Az iskola alapítását közvetlenül megelőző időszakban az alapítók szándékát nem ismerők részéről megfogalmazódott az a vád vagy aggály, hogy az egyház egy elit iskolát akar létrehozni olyan környéken, ahol pont ennek ellenkezőjére lenne szükség. Bár ilyen szándéka sohasem volt az alapítónak, az iskola beindulása és működése hamar meg is cáfolta a-talán tájékozatlanságból is fakadó - vádakat. Nagyobb gondot, illetve megdöbbenést inkább az jelentett, és bizonyjelent még most is, hogy egyes katolikusnak mondott szülők miként gondolkodtak a katolikus iskoláról. Elhangzottak efféle tartózkodó óvatoskodások: jobb háttérben maradni, mert a korábbi rendszerekben is a katolikus iskolákért küzdőket vették elő először. Még meghökkentőbb , jól szituált" katolikusoktól hallani, hogy inkább vezessünk be akármilyen magas tandíjat, de gyermeküknek ne kelljen együtt járni „alacsonyabb körökből" származó gyermekekkel. Természetesen büszkén vállaljuk a „katolicitást", mely abban is megmutatkozik, hogy mily módon reagálunk hasonló megközelítésekre. Az öt év alatt sikerült kialakítanunk egy elkötelezett, odaadó, kiváló szaktudással rendelkező pedagógusokból álló alsós tantestületet, melynek tagjai az alsó tagozat nyolc osztályával a városban talán a legmegfelelőbb körülmények között nyertek elhelyezést A felső tagozat tantestülete most kovácsolódik össze, és mire az iskola kezdő elsősei a nyolcadik évfolyamba jutnak, a felsős tantestületre is, reméljük, elmondható lesz az, ami az alsósra már most érvényes. Az első évtől kezdve szembe kellett néznünk a romok szinte reménytelennek tűnő újjáépítésének hosszú évekre nyúló feladatával. Az egyházmegyétől és az egy alkalommal külföldről kapott anyagi támogatáson kívül - a Rudnay Sándor Alapítványon keresztül - elsősorban saját plébániánk tagjainak, családjainak és, megható módon, elsősorban a nyugdíjasoknak adományaival sikerült évről évre egy lépést tennünk tervünk megvalósítása felé. Iskolánk szinte egyidős plébániánk padovai testvérkapcsolatával. Padovai testvéreink szintén állandó erkölcsi és anyagi támogatása ad erőt és hitet a folytatáshoz. (Folytatjuk) Kiss-Rlgó László Pénteken délután nyílt meg | Nagy László festőművész kiállítá| sa a Sugár Galériában. A megnyitó| ra eljöttek az alkotó ismerői - akik | szép számban vannak - hiszen 6 a | művészet mellett az Ipartestület | ezüstgyűrűs vállalkozója is. Az 1 Esztergomban - korábban Pilisma| róton - működő vállalkozó alkotói | munkásságát dr. Bárdos István mű| velődéstörténész méltatta: „Nagy László az a festő, aki zaklaj;i tottan kavargó világunk agresszivitása :;i elől a természetbe, a folyópartra, a távg latos alföldi pusztába - többnyire az 1 esztergomiak által kedvelt Martélyra | vonul vissza. Itt festett képei, a mártélyi | Tisza-ág haldokló füzei az elmúlás, a | buján zöldelő part a természet állandó | megújulását idézik elénk. Más képein a | Duna, a Dunapart hangulata tűnik föl. | Mindkét tájból ugyanaz ragadja meg, s ; lám mégis mily nagy különbség Mártély |:j és Esztergom színvilága, s a tájak lelküle te között! Más képeken magányos tanyák, | omladozó faluszéli házak, legelésző álji; latok, itt-ott víztócsa. Az élet dinamiz| musa helyett e képeken is az elmúlás hangulata ragadja magával a szemlélődőt. (...) E kiállítás a barbizoni iskola, Corot, Mednyászky és Tornyai gondolatiságát hordozza. Ettől van talán, hogy jó érzéssel adjuk át magunkat a művek által sugallt nyugalomnak. Nagy László alkotásai hitelesek, rabul ejtik a nézőt, mert átsüt rajtuk az őszinteség, a gondolat tisztasága, mely itt és most technikai tudással, stílusérzékenységgel, festőiséggel és kompocíziós készséggel párosul. Az alföldi születésű, ám 1958 óta Esztergomban élő festő kettős kötődése folytán nem kívülről, hanem belülről közeledik a tájhoz, a természethez. Nem a rácsodálkozás, hanem az alföldi és az esztergomi táj lelkületével való azonosulás jellemzik e képeket. Talán mondható, ebben rejlik Nagy László, a festő titka. Ez ragadta meg 1992-ben rendezett első önálló kiállításának nézőit éppen úgy, mint a kollektív tárlatok zsűrijének figyelmét. E mostanin az elmúlt évek terméséből láthatunk egy szép csokorra valót." A kiállított huszonhét olajfestményt és az öt pasztellt két héten át tekinhetik meg az érdeklődők. (P.I.) Nagy László kiállítása a Sugár Galériában