Esztergom és Vidéke, 1996

1996-02-22 / 8. szám

HORN LEVELET MEGÍRTA DE MIKOR ÍRJÁK ALÁ A SZLOVÁKOKKAL A MEGÁLLAPODÁST? — a 3. oldalon es VIDÉKE 1996. február 22. — 8. szám • POLGÁRI LAP • LAPUNK ÁRUSÍTÓ HELYEI: Gran Tours utazási iroda Árkád Dohánybolt (Rákóczi tér, Árkádos ház) Béke téri élelmiszerbolt Bánomi lakótelepi totózó Babits Mihály Városi Könyvtár Hírlap bolt (Piac Mai Üzletház) VIDEOTÉKA (Budai N. A.) Ára: 29,50 Ft EGYEZMÉNYRE, OLVADÁSRA VÁRVA - Foto Bánhidy KÖZMEGHALLGATAS Esztergom város képviselő-testülete február 23-án, pénteken 17 órakor a Szabadidőközpont konferencia-termében a város 1996. évi költségvetéséről közmeghallgatást tart, melyre meghívja a város érdeklődő lakosait. A híd újjáépílése ügyében február 16-án a Parlament tőszomszédságába, a í Politikatörténeti Intézet dísztermébe hívta sajtótájékoztatóra dr. Ilcdler Zoltán i; képviselő és az érintett kormányzati szervek az érdeklődőket. A termet megtöltő S szakemberek, televíziósok, rádiósok, újságírók érdeklődéssel nézegették azo- | kat a nagyméretű tablókat, melyeket a Mária-Valéria híd száz éves történetéről | dr. Horváth István múzeumigazgató és Homor Kálmán mérnök állított össze, | és ebből az alkalomból bemutatott (Tudósításunk a 3. oldalon). Mosolyog-e még a polgármester? — Születésnapi beszélgetés dr. Könözsy Lászlóval — p^'Wt Francia kézben az ÉGÁZ Február 15-én a déli órákban lá­togatást tett dr. Könözsy László irodájában Guillaume Bonhoure, az ÉGÁZ Rt. igazgatóságának el­nöke. Esztergom polgármestere ven­dégével a város gázellátásának kérdéseiről tárgyalt. Megbeszélésükről a 2. oldalon számolunk be. — Polgármester úr, ön Eszter­gomban született, és 18 éves koráig egyfolytában szülővárosában élt. Milyen gyermekkori élményekre emlékszik vissza szívesen? — Szentgyörgymezőn, a Hu­nyadi utcában nőttem fel. Akkor ez volt a város legszélesebb utcája s egyben egy nagy játszótér is. A kör­nyező házak ablakai a focimeccsek eredményét gyakran megsínylet­ték. Szerettem a természetet, szíve­sen töltöttem szabadidőmet nagy­szüleim gyümölcsöskertjében. A háborút kisgyermekként él­tem meg. Családi házunknak nagy pincéje volt, a környékbeliek ott húzták meg magukat. Hárman va­gyunk testvérek, így igen sok gye­rek járt hozzánk. Amikor bejöttek az oroszok, azt hitték, hogy iskolá­ba érkeztek, nem is bántottak ben­nünket. — Hallottam valakitől, hogy már négy éves korában az óvádából hazafelé menet meg-megállt a ház­számtáblák alatt, s az ujjain hango­san számolva, autodidakta módon tanult összeadni. Csak nem már ak­kor is a költségvetésre készült? — Valóban korán megtanultam Lapzártakor órkezettl Dr. Könözsy László polgármes­ter február 20-án délután - lapzár­tát követően - Budapesten tárgyal az Alkotmánybíróság vezetőivel. A téma: a testület esztergomi szék­helyének kérdése. A tárgyalás eredményéről ­szándékunk szerint - következő lapszámunkban hírt adunk. számolni. Mindig is szerettem a matematikát. S már akkor is kötöt­tem üzleteket. Nagy megdöbbenést keltett például, amikor öt éves ko­romban az egyik vasárnapi ebédre egy magam vásárolta csikóval állí­tottam be. Később kitágult a Játszóte­rem". Barátaimmal bebarangoltam a környéket, a Vár minden zegét­zugát ismertem. A Bazilika volt mindennapi mi­nistráskodásaim színhelye is, ahol Kőpataki Jani bácsi, az akkori sek­restyés „hadsegédeként" ügyköd­tem. Nem sokkal ezután bekap­csolódtam a Vár ásatási munkálata­iba is. Hasznos nyári elfoglaltság volt ez akkor. Persze nemcsak munkával tel­tek a nyarak. Dékány Vilmos püs­pök úrral - aki akkor még fiatal pap volt - kétszer is körbekerekeztük a Balatont. (Németh Vince bácsi, a prímási asztalos még ma is emlegeti, amint egyszer erőspaprikával bekent ring­lóval kínáltam az atyát.) Csínyeim­ről egykori tanáraim is mesél­hetnének... (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents