Esztergom és Vidéke, 1996

1996-02-08 / 6. szám

2 Esztergom és Vidéke 1996. február 15. ÉRDEKEINK Mindennapi kenyerünk - immár 100 forintért! Az elmúlt nyáron felmérést készítettünk - többek között - az esztergomi kenyér- és tejárakról. Augusztusban átlagosan 50 és 80 forint között ingadozott a kenyérfélék ára, a sovány tej pedig 47 59 forintért volt kapható. Most, február elején a kenyerek többsége 80 és 100 forint közötti áron érhető el, a sovány tej ára pedig 60-70 között mozog. Ez azt jelenti, hogy fél év alatt a kenyér 40, a tej pedig 20 %-kaI drágult! Egy négytagú család - napi 1 kg 90 forintos kenyeret és 2 liter 62 forintos tejet számolva - havonta 6420forintot költ csupán erre a két élelmiszerre. Ez egyenlő egy kisnyugdíjas félhavi jövedelmével, vagy egy tízezer forintos másodállás nettó havi bérével! De ezért a pénzért már vehetünk egy pár jó téli lábbelit is, vagy különösen így farsang táján - végigmulathatunk párunkkal egy éjszakát valamelyik jobb szórakozóhelyen - ha ezek után még kedvünk lenne rá. Sok ez, vagy kevés? Nézőpont kérdése. Kelhívás Tisztelt Sorstársaki 1995 májusában megalakítottuk a Dorogi Mozgássérültek Regionális Egyesületét, melynek célja a vonzáskörzetünkben élő sorstársak összefogása, a települések gazdasági-, társadalmi-, oktatási- és kulturális életébe való bakapcsolódásuk elősegítése. Megalakulásunkkor mindössze 19 mozgássérült volt jelen, de azóta már 100 fölé emelkedett a tagság száma. Sérült társainkon kívül ma már orvosok, gyógytornászok, konduktorok, más egyesületek - szervezetek vezetői is eljárnak az összejöveteleinkre, szakmai felkészültségükkel segítenek bennünket. Céljaink között szerepel az akadálymentes közlekedés megteremtése. Gondolt-e már Ön arra, hogy mennyi lépcső, járdaszegély állja útját egy mozgássérült embernek míg hivatalos ügyeit elintézi? Középületeink tervezésénél sajnos nem vették figyelembe ezeket az igényeket, de némi segítő szándék elég ahhoz, hogy megoldhatók legyenek ezek a gondok. Fontosnak tarjuk azt is, hogy a kijelölt parkolóhelyeken jól látható embléma jelezze, melyik a mozgássérülteknek fenntartott hely, s hogy az folyamatosan szabad is legyen számukra. 1995 júniusában megalakult Budapesten a Mozgássérültek Önálló Élet Egyesülete. Tagjai mind kerekesszékben élő fiatalok. Céljuk a fizikai, s az emberi tudatban lévő akadályok lebontása. Velük közösen indítottunk egy programot, melynek a tudatformálás a fő célja. E program keretein belül iskolákat látogatnánk meg és előadásokat tartanánk a másságunkról, az önálló életvitelünkről, korlátainkról, s a segítségnyújtás lehetőségeiről. Szeretnénk az egyesületi tagok életét színesebbé tenni olyan programok rendezésével, ami kimozdítaná őket otthonról, hogy barátokat szerezhessenek, ismerkedhessenek, tapasztalatokat cserélhessenek, szórakozhassanak, hogy a sérültségükből adódó gátlásaikat leküzdhessék. Összejöveteleinkre olyan embereket hívunk meg, akikre kíváncsiak és büszkék is vagyunk. Például Szekeres Pál mozgássérült olimpiai bajnokot, Gyug Ferenc mozgássérült kosárlabdázót, Szőke Sándor mozgássérült Leg..leg...leg rekordert, aki el tekert Münchenig egy kerekeszszékkel. A közeljövőben vendégeink között üdvözölhetjük dr. Varga Győzői, a Megyei Egészségügyi Bizottság Elnökét, a Megyei Önkormányzat alelnökét is, aki bizonyára számos kérdésünkre választ ad. Reményeink szerint heteken belül megalakul az asztalitenisz szakosztályunk, hisz sportolni vágyó mozgássérült bőven van közöttünk. Egy dorogi székhelyű GMK felajánlotta számítógépkezelő tanfolyamát, kedvezményes áron. A tanfolyam minden év szeptemberében indul. Mivel új egyesület vagyunk, semmiféle anyagi támogatást nem kapunk, így a tagdíjakból és kisebb adományokból tartjuk fenn magunkat. Ha ön sorstársunk, és megszeretné osztani velünk örömeit és gondjait, akkor jöjjön el a következő összejövetelünkre, amelyet február 27-én 16 órától tartunk a dorogi Közösségi Házban (Esztergomi út 2.). Bokros László elnök Tisztelt főszerkesztő úr! Együttérezve olvastam Muzslai Zsitva Ágnes lapjuk 1996. február 1-ei számában megjelent írását, melyben a mozgáskorlátozottak helyzetét súlyosbító rendelkezések ellen szólt. Egyetértek azzal, hogy valóban nagyon sokan vannak, akik ilyen helyzetbe kerülnek, mint amit acikkben részletez. A felvetés elolvasása után megkerestem a mozgássérültek egyesületét és országos szervezetét, hogy mélyebben tájékozódjam az új rendelkezések hatásáról. Miután jobban megismerem a téma problémáit, és úgy látom, lenne értelme parlamenti interpellációnak a mozgássérültek érdekében, azt feltétlenül meg fogom tenni. Esztergom, 1996. február 6. Tisztelettel Dr. Haller Zoltán országgyűlési képviselő Felvételi körkép II. Az ipari szakmunkásképzésről Az Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola - a megye egyik legnagyobb középfokú intézménye, amely több mint 20 szakmában nyújt korszerű képzést - 200 fős kollégiummal, jól felszerelt tanműhelyekkel, sportpályával rendelkezik. Sinkó Gyula igazgató elmondta, hogy pályaválasztási tájékoztatót küldtek a környék valamennyi általános iskolájába, és minden szerdán fogadónapot tartanak a beiskolázás iránt érdeklődőknek. Szakmunkásbizonyítványt szerezhetnek, érettségit is tehetnek az intézetben tanulók, sőt - a nappali tagozatos képzés mellett - átképzésre, továbbképzésre, szakmunkásvizsgára való felkészítésre is jelentkezhetnek az intézménynél. Angol, német és olasz nyelvet tanulhatnak a gyerekek, sőt sportkör, videó-szakkör, számítástechnikai laboratórium is a rendelkezésükre áll. Szakközépiskolai osztályaikban gépgyártástechnológiai szakot, valamint nőiruha-készítést oktatnak. A szakmunkásképző osztályokban három év alatt lehet megtanulni az alábbi szakmákat: szerszámkészítő, esztergályos, karosszéria-lakatos, autószerelő, központifűtés-szerelő, gázvezeték- és készülékszerelő, vas- és fémszerkezetlakatos, villanyszerelő, vegyianyag gyártó, bútorasztalos, cellulóz- és papírgyártó, nőiruha-készítő, fényező és mázoló, fodrász, ács és állványozó, szobafestő és mázoló, kőműves. Három és fél év alatt szereznek szakmunkásbizonyítványt az ipartestületi osztályokba járók, akik egyrészt több gyakorlati képzést kapnak, másrészt vállalkozói ismereteket, német nyelvet és számítástechnikai alapismereteket is tanulnak. Három ilyen osztály van: az autószerelő, a kőműves és a nőiruha-készítő. A fodrász, valamint ács-állványozó szakmák kivételével az iskola biztosítani tudja a tanműhelyi gyakorlati képzést is. Az egyes szakmák gyakorlati oktatásában együttműködnek a Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a Kézműves Kamarával. Az intézet érettségizetteket is vár: az eddig felsorolt szakmákon kívül a rádió- és televízióműszerész, az autóvillamossági szerelő és az elektomikai műszerész szakmák elsajátítására. A kereskedelmi és vendéglátóipari szakképzésről A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző 180 elsőéves beiskolázását tervezi. — Milyen szakmákat tanulhatnak iskolájukban? - kérdeztük Meszes Balázs igazgatót. — A szakközépiskolai képzési formában ősztől egy kereskedelmi osztály indul. Az alaptantárgyak és a szaktárgyak mellett angol és német nyelvet tanítunk. Túljelentkezés miatt csak a felvételin dől el, kik kerülnek be az osztályba. Legtöbben az élelmiszer-vegyiáru szakra jelentkeznek (ide soroljuk a most divatossá vált hentesszakmát is), itt 80-an tanulhatnak szeptembertől. A ruházati és cipőkereskedői szakmára 10-12 fiatal, a vas-műszaki kereskedői szakmára ugyancsak 10-12 tanuló nyerhet felvételt. A vendéglátó szakon 50 helyünk van, arányosan 10-14 diák választhatja a szakács, cukrász, felszolgáló vendéglátóipari szakmákat. Itt is megvan a lehetőség az angol és a német nyelv tanulására. A szakmunkásképzőben felvételi nincs. A bejutást az általános iskolai tanulmányi eredmény dönti el. A gyakorlati képzést mi szervezzük. Vidékiek számára kollégiumi elhelyezést is biztosítunk. Szeptemberben felnőtt oktatást is indítunk, ennek keretében vegyesbolti eladót, és vendéglátóipari szakmunkásokat képzünk. Bővebb felvilágosítást Hinora Lajosné tanárnőtől kaphatnak az érdeklődők. (Pl)