Esztergom és Vidéke, 1996

1996-11-14 / 46. szám

FÖLDÖNKÍVÜLIEK JÁRTAK VÁROSUNKBAN? [ - lapunk 6. oldalán egy 17 évvel ezelőtti történés után kutakodunk. Ha Ön is emlékszik rá, jelentkezzen! ESZTERGOM és VIDÉKE SWSSftWftöíííii^ 1996. nov. 14.-46. szám # POLGÁRI LAP % Ára: 29,50 Ft „...november 5-en robog at az első elsőrangú lokomotív.." Esztergom polgármestere, dr. könözsy Laszlo emlékező beszedet mond CENTENÁRIUMI ÜNNEPSÉG A VASÚTÁLLOMÁSON Száz éves a Budapest-Esztergom vasútvonal. De hogy pontosan melyik napra is esik a jubileum, abban lapunk száz évvel ezelőtti tudósítói nem tudtak megegyezni. Az Esztergom és Vidéke 1896. október 22-i számban ezt olvashatjuk: „Az új óbudai vasúti hídon november 5-én robog éil az clsö elsőrangú lokomotív, amely ez időtől fogva a budapest-bécsi vonatok sebességével röpíti a nyugati pályaudvarról az esztergomi állomásra a személyvonatokat. Illetőleg csak Kenyérmező állomásig, mert onnan a pálya másodrendű lévén, csak kis gőzgéppel poroszkálhat tovább a vonat. De így is körülbelül egy áréival rövedebb lesz az út." A november 5-i számban már így ír a tudósító: „Az ötödik Dunahidat, amely bennünket szintén közelről érdekel, szombaton adták át a forgalomnak... Az első nagy lokomotív a gyorsított sebességű személyvonattalf.hó 3-án robogott be a doroghi állomásra." A november 8-i újságban viszont ez áll: „Az esztergomi helyi érdekű vasút a Budapesten felépült új öszszekötő vasúti hídon cd f. év november hó 2-tól kezdve közvetlen közlekedik a nyugoti pályaudvarba." E cikk közli a menetrendet is, melyből kiderül, hogy naponta háromszor közlekedik a szerelvény oda-vissza, s a menetideje átlagosan két és tél óra. Ugyanennek a lapnak egy másik helyén olvashatunk arról, hogy ezek a járatok még nem voltak nagyon biztonságosak, ugyanis: „A buda-esztergomi vonat tegnap este nagyobb késéssel érkezett meg, mert a solymári állomáson két kocsija kisiklott." Száz évvel később, november 8án háromnegyed 11-kor érkezett be az esztergomi állomásra a jubileumi nosztalgia-vonat, mely egyrészt a fővárosból, márészt avasútvonal által érintett településekből hozta a vendégeket a vasútállomáson rendezett emlékünnepélyre. A megemlékezésen dr. Könözsy László polgármester ünnepi beszédében többek között ezt mondta: „... Esztergom földrajzi fekvése miatt az 1880-as évekig kimaradt az országos vasúthálózati tervekből. Bár a Duna bal partján 1850-ben Párkányig kiépül a vasút, de az állandó híd hiánya miatt a Dunán való élt kelés nehézkessé teszi a vonat használatát. Csak 1888-ban kezdik szervezni a Duna jobb partján a vasúttársaságot, Baross Gábor miniszter 1890-ben adja meg az engedélyt működéséhez. Igy ünnepelhettük 1991-ben 100 éves évfordulóját a 42 km hosszú Esztergom-Almásfűzítői, majd tavaly a 40 kni-es Óbuda-Esztergom vasútvonal átadásának, ma pedig a Budapesttel szerves összeköttetést biztosító, Nyugati pályaudvarig kiépített vasút beindulását. ... A vasút hatalmas fejlődésen ment keresztül a 20. században. A gőzmozdonyt fokozatosan kiszorította a villany- és a dízelvontatás, az állandó fejlesztés eredményeképpen a vonat máig is egyenrangú versenytársa a gépkocsiknak és a repülőgépeknek. Napjainkban egyre jobban megerősíti közel két évszázados pozícióját. Személyeket és árukat egyediilcíllóan nagy tömegben, biztonságosan, folyamatosan és olcsóm lehet szállítani a lefektetett sínpárokon, olyannyira, hogy manapság a környezetkímélők kamionból vasúti kocsira átrakható szerkezeteket fejleszetettek ki, és a fejlett piacgazdaságú országokban egyre nagyobb mértékben terelik a teherforgalmat a közutakról a vasútra, az állandó időzavarral küzdő üzletemberek pedig az Euró City vonatok kényelmes fülkéiben utazhatnak a kontinensen keresztül-kasul üzleti ügyeik intézésére. ... Reméljük, hogy a fejlődő gazdaság kifogja kényszeríteni a szükséges vasúti fejlesztések végrehajtását ezen a történelmi pcilyaszakaszon is... Esztergom városa ezen emléktábla avatásakor is arra kéri az illetékeseket, tekintsék szívügyüknek, hogy a korszerűsítési tervek ne csak tervek marculjanak, hanem ténylegesen a mai kor követelményeihez méltó vasúti összeköttetés működhessen az orszéig fővárosa, Budapest és a hajdani főváros, Esztergom között." A polgármester beszéde után Simonné dr. Szabó Katalin, a MÁV Üzletigazgatósági Hivatalának vezetője méltatta a vasút jelentőségét, majd Könözsy Lászlóval együtt leleplezte az állomásépület falán ebből az alkalomból elhelyezett emléktáblát. Az ünnepség műsorát egy szavalat, valamint a csévi és csolnoki nemzetiségi gyermek tánccsoportok műsora tette színessé. Közreműködött még a táti német nemzetiségi fúvószenekar is. Az ünnepség résztvevői - akik között a város számos vezető személyisége is fellelhető volt - megtekintették a korhű gőzmozdonyt és vasúti kocsikat, majd a Városházán a MÁV által rendezett fogadáson vettek részt. Sz.B.