Esztergom és Vidéke, 1996
1996-02-01 / 5. szám
6 Esztergom és Vidéke 1996. február 1. ^fjyyWWUUUW••VLUVAf-WJlTliVyWAWWrt^^ » MUNKAADOK MUNKAVÁLLALÓK MUNKANÉLKÜLIEK PÉNZ PIAC GAZDASÁG Alig találom meg a cég épületét, szerényen megbújik a régi MIM C-telepének kétemeletes monstrumai mögött. Reggel 7-re beszéltük . meg a találkozót, pontosan érkezem, ó már az ajtóban vár. Brassai György, a Dynacorp-Hungary Kft. igazgatója középkorú, vidám tekintetű férfi. — Mindig ilyen korán itt van? kérdezem, miután helyet foglalunk a szerény méretű, de célszerűen berendezett irodában. — Többnyire elsőként érkezem, fél hét táján, s rendszerint délután ötig mindig akad munkám. Persze sokat vagyok úton, hiszen szervezetünk öt országot ölel fel. — Ezek szerint ez egy multinacionális cég lenne? — Igen. A Dynacorp-Canada az anyavállalat, ők apportálták vállalatunkba a Petro-Canada Rt. termékeinek értékesítési jogát az említett öt országban. Magyarországon kívül Romániában árusítunk még, és most folyik az ausztriai, a szlovéniai és horvátországi hálózat kiépítése. — Mit árusítanak? — Mintegy 200 féle kenőolaj van a listánkon: motorolajok, váltóolajok, speciális ipari olajok. Bizonyára hallotta már a Super Plus, a Maximum Suprum, a ATF, vagy a Gearlobe márkanevet — Hogyan épül fel a szervezet? — Itt van a központ. Az iroda és a konszignációs raktár. Ez azt jelenti, hogy ide érkezik az áru; ezt még nem vámolják el, s még nem is a mienk. Innen szállítunk folyamatosan az árusító helyekre, s a vámolás csak ekkor történik. Ha külföldre viszik az árut, akkor csak ott vámolják el. Mindez korszerű számítógépes rendszerben, mely kapcsolatban van nemcsak a vámhivatallal, de a kanadai anya-céggel is. — Hogyan történik a hazai értékesítés? — Négy megye kivételével mindenütt van képviselője cégünknek, s természetesen raktárunk is. Budapest területén négy is van belőlük. Ok látják el aztán áruval a felhasználókat; ezek zöme autószerelő. Ezenkívül 6 töltőállomásunk is van az ország területén. — Ezek szerint rengeteg embert foglalkoztatnak. — Mindössze két alkalmazottam van - feleli mosolyogva, majd látva kételkedésemet, még hozzáteszi: - A többiek mind szerződéses vállalkozók, vagy ezeknek az alvállalkozói. így sokkal inkább érdekeltek a forgalom alakulásában. — Apropó: forgalom! Hogy megy az üzlet? — Nem panaszkodhatom. Pedig nehéz a dolgunk: mintegy 30 konkurens céggel kell megküzdenünk. Két éve 1 milliós törzstőkével kezdtük, és most több mint 18 millió forint a törzstőkénk, s a vagyonunk kb. 40 millióra tehető. A bevételek nagy részét fejlesztésre fordítjuk. Most például éppen egy 100 milliós beruházás tervein dolgozunk: keverőüzemet akarunk létesíteni Esztergomban. Talán hamarosan hozzá is kezdhetünk az építkezéshez. Egy-egy csésze kávéval frissítjük fel magunkat, s közben arra gondolok, hogy a töbfalui gyárat — Mindez mikor történt? — Ez már a 80-as évek közepe táján volt. Aztán jött a rendszerváltás, s én is - mint annyi más nyughatatlan természetű ember - megpróbálkoztam a magánvállalkozással. Vegyipari készülékeket kezdtem gyártani, de beletört a bicskám. Egy darabig épületgépészeti szerelőként dolgoztam, majd létrehoztam a Metál Bútoripari Kisszövetkezetet Rézbútorgyártással foglalkoztunk, sok szép dolog került ki a kezünk alól, de nem igazán volt rá igény. Ekkor próbálkoztam meg az akkor már igencsak gyengélkedő Bástya Áruház megmentésével. Igazgatóként minden lehetőt elkövettem, de nem találGazdasági arcképcsarnok Munkapadtól az igazgatói székig — Beszélgetés Brassai Györggyel — besszámú nyilatkozat mögött („dolgozunk", „akarunk",, kezdhetünk") egyetlen ember áll. Milyen is ez az ember? Hogyan jutott el e nagy cég igazgatói székéig? — A családom Erdélyből származik, de én már i tt születtem, Esztergomban. A Bottyán szakközépiskolában érettségiztem, aztán elindultam a létra legalsó fokáról. Voltam segédmunkás, lakatos szakmunkás, művezető, majd üzemvezető a Petrokémia Beruházó Vállalatnál. Ennél a cégnél rengeteget tanultam, itt szereztem beruházási tapasztalataimat, amelyeket azután jól fel tudtam használni későbbi munkahelyemen, a Vegytervnél, mint irányító-tervező. így kerültem Olaszországba, ahol fél évig terveztük a nyergesújtam támogatókra, így aztán innen is elpályáztam. Ezt a mostani munkámat szívesen csinálom, komoly kihívásnak érzem, s szeretném, ha véglegesnek tekinthetném. — Ön elsősorban nem üzletemberként, hanem mint képviselő lett ismert a városban. Hogyan szánta rá magát a politizálásra? — Engem is megcsapott a változás szele. Korábban egyáltalán nem politizáltam, de mindig is liberális érzelmű voltam, így amikor lehetőség volt ezeket az elveket érvényre juttatni, nem haboztam. Résztvettem az SZDSZ helyi szervezetének létrehozásában, s e párt kérésére vállaltam el a képviselőséget a városi önkormányzati testületben. Szívesen végeztem ezt a munkát, s úgy Ismeri a Petro-Canadát? Próbálja ki pompás olaját! érzem, értünk is el eredményeket Akkor még minden döntést kemény viták előztek meg. Ma úgy látom - „egyszerűsödött" a dolog, de nem hiszem, hogy ez a testület előnyére válna. — Úgy látom, visszavonult a politikai élettől. — Igen. Nem értettem egyet az SZDSZ új irányvonalával, és ki is léptem a pártból. — Nem bánta meg utólag a közszereplést? — Apám óvott tőle, az volt a véleménye, hogy a politikában csak ellenségeket lehet szerezni. Én mégis belevágtam. Bár sokat dolgoztam akkoriban, s majdnem a teljes szabadidőmet a politikának szenteltem, most is úgy látom, ez nem volt haszontalan időtöltés: sokat tanultam, sok érdekes emberrel ismerkedtem meg, és részt vehettem valamiben, ami egy életben talán csak egyszer adódik, egy olyan fordulatban, ami mindig emlékezetes lesz, és része marad történelmünknek. — Most bizonyára több mindenre jut ideje. Mivel tölti szabad óráit? — Valaha versenyszerűen úsztam, - nem is eredménytelenül, s ma sem tudok elszakadni a víztől. Nyáron minden szabadidőmet a vízen - főleg a Dunán töltöm. Télen síelek, de barkácsolni is nagyon szeretek. Saját kezem munkájával épül családi fészkünk is. — Mit tudhatunk meg erről a családról? — Első házasságom 1991-ben bomlott fel, két lányom már felnőtt, hamarosan négyszeres nagyapa leszek. 1993-ban újra nősültem, feleségem dr. Sólyom Olimpia orr-fül-gége szakorvos. Vele és kislányával összetartó, kiegyensúlyozott családot alkotunk. — Hogyan látja szülővárosa jelenét? — Bár a közéleti szerepléstől visszavonultam, továbbra is érdekel Esztergom sorsa. Fejlődés kétségtelenül tapasztalható, de több szakszerűség, nagyobb összefogás kellene. Szép dolog ez a millecentenárium, meg kell becsülni a régi értékeket, de sokkal hasznosabb előre nézni, a jövőt építeni. Bizonyára igaza van. Vállalatával ő is Esztergom jövőjét építi, hírnevét öregbíti. Sikerei egy kicsit a mi sikereink is. S ezekből sohasem elég. (Péer)