Esztergom és Vidéke, 1996

1996-10-31 / 44. szám

1996. október 31. Esztergom és Vidéke 5 Október 24-én tartotta soros ülését a képviselő-testület. Napirend előtti felszólalásában Nádai Demeter képviselő felvetette, hogy tudomásuk szerint Kertvárosban, lakóövezeti területen egy cég kamion-parkolót kíván építeni, ami a lakosságot bizonyára zavarná. Dr. Takács Márta jegyző válaszában elmondta, hogy a kérdéses cég a szakhatósági állásfoglalások beszerzésénél tart. Ezek birtokában fognak majd egyeztetni a Részönkormányzattal is. Az állítólagos megkezdett építési munkálatoknakjegyzői hatáskörben utánajárnak. Ezután dr. Könözsy László polgármester ismertette a két ülés közötti eseményekről és lejárt idejű határozatok teljesítéséről készült beszámolóját. Kiegészítésül Minczér Kálmán képviselő elmondta, hogy a Piliszszentléleki Szlovák Kisebbségi Önkormányzat a szlovákiai Szőgyén községgel együttműködési megállapodást kötött. A képviselők felvetették, hogy az október 23-i nemzeti ünnep helyi megünneplését felül kellene vizsgálni. Többen kifogásolták ugyanis, hogy csak október 26-án voltak Esztergomban rendezvények, a nemzeti ünnep napján pedig nem. A képviselők elhatározták, hogy ÁPV Rt-vel való ügyekről és a gázépítés helyzetéről munkaértekezleten fognak részletesen tájékozódni. A polgármesteri beszámolót a testület egyhangúlag elfogadta. A képviselő-testület augusztus 13-i ülésén úgy döntött, hogy tájékoztatót kér az esztergomi rendőrség vezetőjétől a város éjszakai nyugalmának megőrzéséért tett intézkedéseiről. Szabó Gélbor rendőrőrnagy, a kapitányság megbízott vezetője elkészítette beszámolóját, amelyet az ülésen szóban kiegészített. Megjelent és megyénk rendőrségének helyzetéről is tájékoztatást adott dr. Illés László rendőr ezredes, megyei főkapitány. A tájékoztatókban elhangzott, hogy a rendőrség komoly létszám-gondokkal küzd. Megyénkben 770 hivatásos rendőri állás van, de ebből mintegy Ülésezett a képviselő-testület 120 jelenleg betöltetlen. Esztergomban is 30 fő hiányzik, ráadásul ezek több mint 90 %-a a végrehajtó-szolgálatból. Az éjszakai nyugalom biztosításához pedig a fokozott rendőri jelenlét elkerülhetetlen lenne. Emellett sokat segíthetne a hatékony polgárőrség. A rendőri munkát hátráltatja a bírósági eljárások elhúzódása is. A képviselők a beszámolót tudomásul vették. Amennyiben a rendőrség olyan konkrét támogatást kér a várostól, ami bizonyíthatóan a helyzet javítását eredményezi, a város támogatni fogja. Ezután a négy helyi kisebbségi önkormányzat (cigány, lengyel, német, szlovák) eddigi tevékenységéről, az általuk szervezett programokról kaptak részletes tájékoztatást a képviselők. Határozatban rögzítette a testület, hogy a lengyel és a német helyi kisebbségi önkormányzat számára a jelenlegi - e célra alkalmatlan helyiség helyett másikat fog biztosítani. Rögzítették, hogy a képviselőtestület a cigányság helyzetének megtárgyalását - amely igen komoly előkészítést igényel - felveszi az 1997. évi munkatervébe, az üres helyiségek témáját pedig már a következő testületi ülésen tárgyalni fogják. A testület 1997-től önkormányzati kincstár létrehozásáról döntött. E finanszírozási formában olyan pénzügytechnikai megoldást alkalmaznak, amely garanciát nyújt a Polgármesteri Hivatal és az intézmények fizetőképességének folyamatos megőrzésére. Ugyanakkor a költségvetési elszámolási számlákon csak minimális napi pozitív egyenleg jelentkezik, de az intézmények pénzügyi önállósága nem csorbul. A kincstárban jelennének meg az ideiglenesen szabad pénzeszközök, amelyek befektetésével magasabb kamatbevétel érhető el. A testület 1997-ben a kincstári rendszerhez szükséges szoftver és a bevezetés költségeként 1,6 MFt-t biztosít abban az esetben, ha féléves eredményként legalább 4 MFt többlet kamatbevétel jelentkezik. Meghatározták a képviselők az 1997. évre szóló költségvetés készítésének ütemtervét. E szerint novemberben elkészül a költségvetés koncepciója, decemberben módosítják a helyi adórendeletet, várhatóan januárban kerülnek sorra a társadalmi egyeztetések, ezek után terjeszti be a polgármester a testület elé a város költségvetési rendelet-tervezetét, amelyet két fordulóban tárgyalnak majd meg. A képviselő-testület a műszaki és veszély-elhárítási indokokra figyelemmel a Lépcső utcai támfal építésének befejezéséhez 2,1 MFt-ot, a szakmunkás képző iskola épületének tetőjavításához 1 MFt-ot és az Öntöde utcai csatorna éltkötéséhez 16,2 MFtot biztosított. E feladatok forrásául más, meg nem kezdett beruházásokra tervezett forrásokat csoportosítottak át. A képviselők döntése szerint a pilisszentléleki orvosi rendelő és a Polgármesteri Hivatal kirendeltsége a felújított Faluházba kerül. Itt működhet a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat és a Páva Kör is. Rendezte a testület a pilisszentléleki iskolai, nemzetiségi és letéti könyvtárak ügyét is. A következő napirend keretében a közoktatéisi intézményekben fizetendő térítési díj és tandíj megállapításának szabályairól szóló rendeletet módásított ák. Döntött a testület arról is, hogy az esztergomi Tűzoltóság 1997-től önállóan gazdálkodó intézmény lesz. A testület elfogadta a KomáromEsztergom Megyei Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevételét, miszerint az önkormányzat közterület használatáért járó díjat nem állapíthat meg rendeletben, hanem erről határozatban kell döntenie. A feladatellátás racionálisabb megszervezése kapcsán hozott döntés értelmében a G AMESZ-nál 12 fős és a Polgármesteri Hivatalnál 4 fős létszámcsökkentést kell végrehajtani. Ehhez a költségvetési törvény egyszeri hozzájárulást biztosít. Ezután munkacsoportot hoztak létre a csatornázásra kiírt pályázat elbírálására. A következőkben az önkormányzati tulajdonban maradt gyógyszertárak privatizációja került napirendre. A mintegy 1 órás, indulatoktól sem mentes vita után ügyrendi javaslatra a képviselők e téma tárgyalását zárt ülésre halasztották. A képviselő-testület elnapolta az Esztergomi Senior Club Projekt részletes rendezési tervének tárgyalását is. Döntés született viszont, hogy a Kossuth L. 24. sz. alatti ingatlan egészségügyi célokra hasznosítja a testület. E helyen egy fogorvosi rendelőt, egy felnőtt héiziorvosi rendelőt és központi orvosi ügyeletet alakítanak ki. Sikerült megoldani az MSZP Esztergomi Városi Szervezetének helyiség-gondját is. A testület a Kossuth L. u. 34. szám alatti ingatlanon biztosít e célra helyiségcsoportot. Utcaelnevezésről is döntöttek a képviselők: búbánatvölgyi lakosok kérésére a 11390, 11382 és a 11377 lrr. számú útnak Tas utca elnevezést adta. Döntés született arról is, hogy a Budapest-Esztergom vasútvonal megindításának 100. évfordulóján emléktáblát állítanak a vasútállomás épületének falán. A testület támogatta a Nemzeti Távúszó Szövetség azon kérését, hogy 1997. augusztus 13-23. között Esztergomadjon helyszint a VI. Maratoni Uszó Vi léig kupéinak. A nyilvános ülés végén Reményi Antal, a RÖK elnöke beszámolt a kertvárosi polgárok körében végzett előzetes felmérésről. Az eddig beérkezett 637 nyilatkozó közül 523 kérte a csatornahálózatra való lakossági rákötést. A képviselők ezután zárt ülésen folytatták munkájukat. Cenzúra?! avagy ami az október 26-i városi programból kimaradt Mi is történt? Hogy is történt? A Magyar Demokrata Fórum esztergomi szervezete az október 26-i ünnepségek egyik programjaként emléklapot kívánt átadni azoknak a ma is élő esztergomi polgároknak, akik az 1956-os események aktív résztvevői voltak, a következő mondatok kíséretével: „Köszönöm a lehetőséget, hogy amikor 1956 mártírjaira emlékezünk, és fejet hajtunk emléktábláik előtt, kifejezhetem őszinte tiszteletünket, elismerésünket azoknak is, akik 1956 forradalmában aktív résztvevők, az események formálói voltak. Köszönöm, hogy átadhatok megbecsülésünk jelképeként egy emléklapot. Szerény emlékeztető ez azoknak a bátor embereknek, akik 40 évvel ezelőtt merlek és tudtak cselekedni, akkor, amikor a jutalom nem bankszámlákat dagasztó sikerdíj, hanem tcstct-lclket megnyomorító megaláztatás, hoszszú ideig tartó börtön vagy bitó volt." Kiknek a neve hangzott volna el? íme: Beléinszky László, dr. Horváth Csaba, Szalay Ferenc (mindhárman a Nemzeti Tanács tagjai, az 1956-os emlékérem tulajdonosai és Esztergom Város díszpolgárai), Fazekas F. Mihály, Meszes István, Radnai József, Zséger László (a Munkástanács, ill. a Nemzeti Tanács tagjai, az 56-os emlékérem tulajdonosai), Bányai Mátyás, Fiala János (mindketten 56-os emléklapot kaptak) és Csernohorszky Vilmos (Esztergom díszpolgára). Ez így nem hangozhatott el, mert sértette egyes szocialista, liberális, valamint néhány független képviselő politikai érzéseit. Mindez megtörtént Esztergomban, 1996-ban, a tolerancia és a másság tiszteletének hangoztatása mellett. Dr. Antalics Mihály A Magyar Demokrata Fórum esztergomi szervezete az október 26-i városi, az önkormányzat által szervezett ünnepségen Lezséik Sándor MDF-pártelnök aláírásával, az MDF nevében emléklapot kívánt átadni az '56-os események résztvevőinek. Az Esztergom városi képviselő-testület arra kérte dr. Antalics Mihályi, az MDF képviselőjét, hogy az egyébként igen nemes és tiszteletreméltó gesztusukat a pártszervezet által rendezett ünnepségen tegyék meg, megóvva ezzel a városi ünnepség pártsemlegességét. Miután Antalics úr tájékoztatta a képviselő-testület tagjait, hogy a három nap múlva esedékes városi ünnepségre már meghívták az adományozottakat, a képviselő-testület tagjai azt javasolták, hogy a városi ünnepség befejeztével, de ott a helyszinen, az emlékező közönség jelenlétében adják át az okleveleket. A testület tagjainak kérését dr. Antalics Mihály képviselő úr tudomásul vette. Ennek ellenére a pártszervezet az ünnepségen nem élt ezzel a lehetőséggel, aminek egyik oka lehetett az is, hogy a műsorközlő nem jelentette be ezen szándékukat, csak az ünnepség végét jelezte. De lehetett az is, hogy a szervezet nem kívánt élni ezzel a megoldási formával, csak nem jelezte a szervezők felé. Mindez í gy történt meg Esztergomban 1996. október 24-én és 26-án. Csernusné Láposi Elza képviselő, a Kulturális, Idegenforgalmi és Sport Bizottság elnöke