Esztergom és Vidéke, 1996
1996-02-01 / 5. szám
1996. február 1. Esztergom és Vidéke 3 jaua m mTOm mM ftro/LViuJWMrorfo-rf ofiTr r „Hangyaszorgalommal („Hát így szántunk mi kettecskén!" - mondta a légy az ökörnek.) Az elmúlt héten, a mezőgazdasággal foglalkozó cikkünkben röviden már tettünk említést a január elején megalakult helyi Hangya Szövetkezetről. Ez a név az idősebbeknek bizonyára nem ismeretlen, hiszen egykor, még a téesz-korszak előtt ismert önszerveződési formája volt a gazdáknak. Akkor is, most is a szükség hozta létre, annak a felismerése, hogy összefogással a gazdálkodás is könnyebben megy. A szövetkezetnek jelenleg 22 tagja van. Terveikről Héder István elnök nyilatkozott lapunknak. A közeli, még az idén megvalósítható terveik között szerepel olcsó vetőmagok, permetező szerek és műtrágyák beszerzése a tagok számára, és megpróbálkoznak a megtermelt áruk értékesítésével, esetleges feldolgozásával is. A távlati tervek között található egy mezőgazdasági géppark létrehozása, mely megkönnyítené a jelenlegi kétkezi munkát, és olcsóbbá tenné a ma még meglehetősen drágán igénybe vehető gépi bérmunkát Felmerült a közös termelés és feldolgozás igénye is. Mindenekelőtt meg kell találni azokat a növényféleségeket, melyeknek kedvez e táj éghajlata, talaja, domborzata, s amelyek jó áron eladhatók. A korábbi, kellően át nem gondolt telepítéseknek jó példája az egykori TSZ-szőlészet, amelynél sem a hely, sem a fajták megválasztása nem volt sikeres. E táblák nagy része lepusztult, felújításuk nem tűnik jó ötletnek. A csemegeszőlők érétkesítése komoly szervezést igényel, (nem beszélve arról, hogy a hibás, fertőzött áru szinte eladhatatlan,) a borszőlőből pedig nem készíthető olyan minőségű bor, amely konkurálhatna az ismert borvidékek termékeivel. Hasznos volna megpróbálkozni gyümölcslevek készítésével és értékesítésével, s ehhez nemcsak a szőlőt lehetne felhasználni, de olyan bevált gyümölcsfajtákkal is érdemes lenne foglalkozni, mint a meggy vagy a kajszibarack. Sok a parlagon lévő föld, ezek nagy részét be lehetne telepíteni a régi, ellenálló, igénytelen fajtákkal. Jó üzletnek tűnik a gyümöcs-aszalás is. Ezzel manapság Levél.,. (Folytatás az 1. oldalról.) Apropó: polgármester. A minap szerepelt a városi tévében, egyenes adásban, s a tévé helyzetét futató kérdés kapcsán kifejtette: a munkatársak fizetése itt „olyanamilyen", s a stúdióvendégek-ekkor zakóját kissé széttárta - bizony tisztességgel leizzadnak a reflektorok kereszttüzében. — Elkéne ide valamilyen légkondicionálás! - tette hozzá. Azt hiszem, az esztergomi televíziósok örülnének, ha fizetésük „olyan-amilyen" lenne, az utóbbiról pedig - gondolom - egyelőre álmodni sem mernek. A helyi lap, a Veszprémi 7 Nap nagyon kevesen foglalkoznak az országban. E táj kedvelt szőlőfajtája a törökszőlő, ami kiveszőfélben van. Pedig mint borászati színező-anyag elsőrendű; szaporítani, telepíteni kellene. Tervebe vette a szövetkezet a helyi termékek kiváló minőségét igazoló védjegy bevezetését is. Távlati elképzelés, s ez már nemcsak a szövetkezetre, de az egész városra tartozik, hogy aktívan résztvegyünk régiónk természetes környezetének alakításában, és e környezet megóvásában is. Megtudtuk, hogy a természetvédő mozgalmak kezdeményezésére kidolgozás alatt van egy regionális terv, amely a Pilis és a Börzsöny tekintélyes részét nemzeti parkká kívánja átalakítani. E terv szerint három övezet jönne létre. Az I. övezetben nem lennének turistautak, megszűnne az erdő- és vadgazdálkodás, eredeti, vad állapotába kerülne vissza a táj. AII. övezetben már volna erdőművelés és vadgazdálkodás, de csak a tájtól nem idegen növény- és állatfajokkal, és itt már kialakulhatna egy ellenőrzött turizmus is. AIII. övezetben engedélyeznék a földek mezőgazdasági művelését is, de csak bizonyos megszorításokkal. Itt egy olyan biokertészkedés alakulna ki, amely városunknak is érdeke, és a szövetkezet céljaival is egybevág. Szép tervek, de megvalósításukhoz nemcsak rengeteg emberi energia és széleskörű összefogás, nemcsak szervezőkészség és szaktudás, de nagyon sok pénz is kell. Városunkban a gazdák éppúgy pénztelenek, mint az önkormányzat. Forintban mérhető városi támogatás tehát aligha remélhető. Országos pályázatokkal viszont lehet állami dotációt szerezni, amelynek egy része vissza nem térítendő hitel. A szövetkezet vezetői arra biztatják a gazdákat, ne féljenek beruházni, mert bár a befektetés csak évek múltán térül meg, a szorgalmas és szakszerű munka - különösen szövetkezeti segítségei - meg fogja hozni a gyümölcsét. (Szába) várospolgári jogon minden postaládába eljut - ingyen. Bár itt sem mindenki elégedett vele. Egy költői esten például beszélgettem az egyik helyi tollforgatóval, aki mostanában nem ír bele, mert túlságosan „városháza-barát" lett. Mintha ilyen kijelentéseket Esztergomban is hallottam volna... A Várban található művészetek házát az önkormányzat mostanában „átszervezi". Amikor a helyi művésztársadalom neszét vette a dolognak, öles cikkekben tiltakozott a megyei lap hasábjaia A múzeumbarátok éves összejövetelén pedig többen szóvátették, hogy alábbhagyott az érdeklődés, noha több mint százan voltunk... VÁROSNAPLÓ Kolos Kórház: Közel a csődhelyzethez! Mint arról már hírt adtunk, a január 18-i képviselő-testületi ülésen dr. Szontagh Csaba igazgató-főorvos beszámolt a Kolos Kórházban lezajlott átvilágításról. Az ülésen elsősorban a Kórház pénzügyi helyzetéről alakult ki éles párbeszéd. Dr. Magyarsóky Ferenc főorvos a több milliós értékű műszerek használhatatlanságáról szólt, melyek részegységeit nem tudják pótolni, dr. Berbik István főorvos pedig ételmelegítők hiányát és beszerezhetetlenségét említette. Lapunk a múlt héten, szintén e témában megszólaltatta városunk polgármesterét dr. Könözsy Lászlót. A testületi ülésen elhangzottakról beszámolt a megyei lap is, tényként tálalva, hogy az esztergomi kórház csődbe ment. így az ügy tovább borzolta a kedélyeket, Nyergesújfalu polgármestere például múlt csütürtökön, a megyegyűlésen "interpellált". Kérdése így hangzott: igaz-e a lap értesülése, miszerint az esztergomi kórház csődbe ment? Vál aszt RudlofTibor megyei főjegyzőtől kapott: a hír e formában nem igaz, a kórház nem jelentett csődött. Ami viszont tény: közel került a csődhelyzethez! — Mi okozza ezt a kritikus pénzügyi helyzetet? - kérdezte munkatársunk most Szontagh Csaba igazgató-főorvostól. — Kórházunk, de a tatabányai Szent Borbála Kórház is, egy havi teljes számláit már nem tudja kifizetni. Ez Esztergomban százmilliós, Tatabányán-mivel nagyobb kórház -150 milliós tartozást jelent Szegőfi Béla gazdasági igazgató, a korlátok között is, tisztességesen jár el hitelezőinkkel szemben, de harminc-negyven nap kell, mire kifizethetjük a számláinkat. A realitásokból kell kiindulni, abból, hogy nálunk, Magyarországon átlagosan mennyit fordítunk az egészségügyre. A napokban vettem részt egy menedzserképzőn, és ott hallottam, hogy az Amerikai Egyesült Államokban 2.000 dollárt, Németországban 1.900 dollárt, Franciaországban 1.800 dollárt, és a szomszédos Ausztriában 1.780 dollárt fordítanak egy emberre az egészségügyben. Ez nálunk mindössze 200 (!) dollár. Elképesztően kevés, és ez az oka minden bajunknak. Nemrég 854 ágyas volt a kórházunk, most 641 ágyunk van az akút betegek és 55 az utókezelésen lévők részére. El kell fogadnunk ezt a helyzetet, nincs más alternatíva. Minden betegségnek megvan az egészségügyi pénztár által fizetett kórházi ideje. Például tüdőgyulladással 12 napig lehet valakit bent tartani, utána haza kell mennie, mert tovább nem fizetik. Nem lehetünk jószívűek, ha nincs miből! A pénzügyi terheket kénytelenek vagyunk visszahárítani a lakosságra, az önkormányzatokra. Ma még fűtünk, világítunk, élelmezünk, gyógyszert adunk, gyógyítunk, operálunk, de közel a csődhelyzet! P.I. Esztergomban ennyi megszállott embert csak a városvédők közgyűlésén láttam a 80-as évek közepén. A piac itteni helyzete kísértetiesen hasonlít az esztergomihoz: zsúfolt, nehezen megközelíthető, egyszóval: ki kellene költöztetni. Olvasom az ... és Vidékében, hogy Esztergomban húsbavágó intézkedésre került sor: egy autóbusz vonaljegy januártól 36 Ft-ba kerül, az autóbuszon pedig 42 Ftba. Ugyanezek Veszprémben 50, illetve 60 forintba, A Becket Szent Tamásra emlékező cikkben olvasható, hogy: „... életét több film is megörökítette, így az 1950-ben készült, az Elliot drámára épülő Gyilkosság a kolostorban című." Talán érdemes lenne megfontolni T.S. Eliot (!) Gyilkosság a székesegyházban című drámájának Várszínházi bemutatóját - esetleg angoloknak is. (Megjelent a Mai angol drámák című kötetben, Bp. 1985, Európa.) Esztergomban született tízéves fiamnak egyébként eltökélt szándéka, hogy esztergomi lányt vesz feleségül. S amikor az itteni iskolában egy kistanár az esztergomi Bazilika képét mint a budapestiét mutatta be a gyerekeknek, Balázs fiam kézzel-lábbal tiltakozott: neki igazán elhihetik, hogy nem az, hiszen ő nap mint nap láthatta. Veszprém, 1996. január végén
