Esztergom és Vidéke, 1996

1996-09-05 / 36. szám

1996. augusztus 15. Esztergom és Vidéke TARKASAG kertbarát kalendárium A virágok megtermékenyülé­se után kezdetét veszi a fejlődés, növekedni, érni kezd a gyümölcs. A felhalmozódott keményítő cu­korrá alakul át, a savak pedig az érési folyamat során csökkennek, így fokozatosan megszűnik a fa­nyar íz. A gyülölcs ízét tehát a zamatanyagokon kívül a cukrok és a savak aránya határozza meg. Az érés az utolsó napokban felgyor­sul. Például az őszibarack a teljes érettség előtti 5 nap alatt átmérő­ben 4-5 mm-nyit, súlyban pedig akár 15 %-ot is gyarapodhat, cu­kortartalma 3-4 %-kal növekszik, a savak ugyanilyen arányban csökkennek, s így alakul ki a fi­nom íz. Ezért a szedést ne hamar­kodjuk el, hiszen akkor a gyü­mölcs rosszabb ízű marad, súlya is alacsonyabb lesz. Saját szük­ségletre teljesen érett gyümölcsöt szedjünk, piacra is csak annyival korábban, amennyit a szállítási idő megkíván. A gyümölcs érését a növény víz- és tápanyagellátottsága, a ka­pott fény és a lombozat nagysága befolyásolja. Például egy alma ki­fejlődéséhez 15-20 levél kell, ha nem jut ennyi, gyenge lesz a fej­lődés. Ezért fontos tavasszal, met­széskor a vesszők válogatása, A gyümölcsérés később pedig a gyümölcs ritkítá­sa, mert ez a vesszők következő évi beérését is befolyásolja. A gyümölcs érettségét a magvak szí­ne is mutatja: ha sötétbarnák vagy feketék, akkor a gyümölcs érett. A termés fejlődését a fa nagy­sága is befolyásolja: az alacsony törzsű fák korábban fordulnak ter­mőre, de gyümölcsük is kövérebb. Gyógyír A parlagfű és „tettestársai" A parlagfű szántókon, utak mellett tömegesen előforduló gyomnövény. Színes virága nincs, így a többi gyom között alig észre­vehető. Gyorsan virágba borul, és hosszú ideig virágzik. Egyetlen növény akár 8 milliárd virágpor­szemet is képes termelni. A leg­több pollent augusztus második és szeptember első felében szórja a levegőbe. Az általa okozott aller­gia a legelterjettebbek közé tarto­zik, és rendkívül erős, kellemetlen tünetekkel jár. A nyálkahártyára jutva a tünetek azonnal jelentkez­nek, míg más pollen esetében eh­hez több óra szükséges. Az ürömfélék virágzata sem feltűnő, általában dúsan elágazó, szeldelt levelű növények. Mind­egyikük virágpora allergén, de ná­lunk legtöbb gondot a közönséges vagy fekete üröm okozza. Uton-út­félen, áthatolhatatlan, ember nagy­ízesebb. Az elvénült fák termése elaprósodik, ízetlenebb, ezért fia­talítani kell őket, illetve újakat kell ültetni. A forró nyár végén, őssz ele­jén a kertekben „tiszteletüket te­szik" a darazsak, különösen ha a szomszédban elhanyagolt kert van. Az érő gyümölcsöt kivájják, majd jönnek a méhek is egy kis „szivogatásra". A megrágott gyü­mölcs, szőlő - különösen, ha csa­padékos az idő - rothadásnak indul. Sajnos, ilyenkor a várako­zási idő miatt már többnyire nem is permetezhetünk Megelőzés: rakjunk bőszájú üvegekbe vagy műanyag flakonokba 1/2 1 sört, egy evőkanál cukrot és egy mok­káskanál ecetet üvegenként, s kös­sük fel azokat a gyümölcságakra, szőlőlugasokra. Az ecet illata el­űzi a méheket, a darazsak viszont belerepülnek, majd belefulladnak a folyadékba. Gasztronómiai barangolások ságú bozótot alkot. Júliustól októ­berig virágzik, legtöbb virágpora augusztusban kerül a levegőbe. Ilyenkor az egész növény vörhe­nyes a sok, apró virágfészektől. Veszélyességét növeli, hogy virág­zása egybeesik a parlagfűjével, így egymás hatását erősítik. Hazánkban az útifüvek több faja él, melyek eltérő időben virág­zanak, s így jóformán májustól ok­tóberig ontják az ártalmas virág­porszemeket. Leggyakoribb a lán­dzsás útifű és a réti útifű. E növé­nyek tőlevélrózsát alkotnak, ebből emelkedik ki vékony virágzati ko­csányuk, melynek végén hosszú­kás, tömött fejecskébe sűrűsödnek a virágok. Nincsenek színes szir­maik, csak a hosszan kilógó porto­kok látszanak, a szél így könnyen kirázza és messze szállítja virág­porukat. Gyomos területen igen el­terjedtek, pázsitokon is meg­találhatók. Ha a gyepet nem nyír­ják rendszeresen, pollenje allergiát okozó mennyiségben kerülhet a le­vegőbe. Nagyon fontos, hogy környe­zetünkben ne tűrjünk semmiféle gyomot. Már fiatalon, még virág­zásuk előtt távolítsuk el őket! A szénanáthával járó kellemet­len tünetek - mint pl. az orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, és orr- és szemviszketés, könnyezés - a pol­lenszezon előtti időben elkezdett gyógyszeres kezeléssel megelőz­hetők vagy legalábbis enyhíthe­tők. Erre alkalmas készítmény pl. a Taleum orrspray. Ez nem tartal­maz hajtógázt, így a környezetre nem ártalmas. Az allergiát okozó növények virágzása előtt két héttel elkezdve e spray használatát, és a pollenszezon ideje alatt folytatva a kezelést, a kellemetlen tünetek nagy mértékben enyhíthetők vagy megelőzhetők. A spray orvosi ren­delvényre, illetve vény nélkül is megvásárolható a gyógyszertárak­ban. Még egyszer a Kakukk-kvízről Július elején, amikor lezártuk a Kakukk-kvíz sorozatot, és kihir­dettük a végeredményt, hírt ad­tunk arról is, hogy e vetélkedő ünnepélyes befejezésére majd a nyár végén kerítünk sort. Nos, szeptember elején járunk, játékos kedvű olvasóink bizonyára meg­jöttek már a nyaralásból, s várják is talán, milyen új vetélkedő-soro­zattal jelentkezünk az ősszel. Hogy e kíváncsiságukat kielé­gítsük, no meg, hogy átadjuk az összesített verseny díjait, találko­zóra invitáljuk mindazokat, akik a Kakukk-kvízben akárcsak egyet­len megfejtést is beküldtek. A találkozó tervezett időpont­ja: szeptember 20-a, péntek dél­után 5 óra. A helyszínről a következő számunkban szólunk. „Részeges"gyümölcsök Franciaországban közkedvelt a „pruneaux d'agen al' armagnac" (azaz a konyakos szilva), de a nyu­gati világban szinte mindenütt kap­ható ez a francia különlegesség. Esztergomban ugyan még nem lát­tam a csemegeboltok polcain, de házilag is könnyen elkészíthető, ér­demes vele megpróbálkozni. Mossunk meg 3 kg félig érett szilvát, szurkáljuk meg tűvel a sze­meket, keverjük össze 2 kg cukor­ral, néhány darab fahéjjal, és rakjuk egy nagyobb uborkásüvegbe vagy cserépedénybe. Öntsünk rá annyi konyakot, hogy ellepje a gyü­mölcsöt. Lefedve, időnként megke­verve érleljük kb. 1 hónapig. Ekkor kiszedjük belőle a fahéjat, s a gyü­mölcsöt - levével együtt - kisebb üvegekbe merjük át, amelyeket lég­mentesen lezárunk. A franciák konyakos pohárban - poharanként egy-egy szem szilvá­val - röviditalként isszák, de külön­leges ünnepi alkalmakkor száraz pezsgővel öntik fel. A spanyolok szilva helyett dato­lyával készítik ezt a csemegét, de ­mivel ez a gyümölcs édesebb, mint a szilva - jóval kevesebb cukrot használnak hozzá. Tesznek viszont a készítménybe néhány evőkanál citrom- és narancslevet, sőt egy-két szem gyömbért is. Nálunk inkább meggyet, Szlo­vákiában pedig különféle erdei gyümölcsöket (somot, áfonyát, ga­lagonyát) használnak szilva helyett. Ez utóbbi esetben azonban nem a gyümölcs, hanem az ital az elsődle­ges. Ha már az alkoholos gyü­mölcseitevésnél tartunk, hadd em­lítsem meg a nógrádi rumos gesztenyét is. Finom csemege ez is, elkészítése pedig igen egyszerű. Főzzünk meg félig 1 kg geszte­nyét, hámozzuk meg és rakjuk üve­gekbe. Készítsünk szirupot 1/2 kg cukorból és 1/2 1 vízből, fél rúd vaníliával ízesítve. Keverjünk hoz­zá 1-2 dl rumot, és öntsiik a geszte­nyére. Zárjuk le az üvegeket, majd a készítményt 15-20 perces gőzö­léssel sterilizáljuk. Az így tartósí­tott gesztenye sokféleképpen fel­használható. Egyre ügyeljünk: e finomsá­gokkal csak felnőtteket kínáljunk! K-Sz.E.

Next

/
Thumbnails
Contents