Esztergom és Vidéke, 1996

1996-01-25 / 4. szám

4 Esztergom és Vidéke 1996. január 11. GAZDASÁG MUNKAADÓK MUNKAVÁLLALÓK MUNKANÉLKÜLIEK PÉNZ PIAC Új rend a romokon (Vagy: új romok a régi rend helyén?) A 70-es évek közepén - alig 20 éve - még hat gazdaságosan működő nagyvállalat volt Esz­tergomban: a MIM, a SZIM, a G ranvisus, a Medicor, a Pest­vidéki Gépgyár, és a Kályha­csempegyár. Együttesen mint­egy 6-7 ezer főt foglalkoztat­tak, a város keresőképes lakos­ságának majdnem a felét. E vállalatok meghatározó sze­repet jászottak Esztergom életé­ből. Nemcsak munkalehetőséget teremtettek az ittélőknek, de kultu­rális és sport igényeiket is igyekez­tek kielégíteni: számtalan sikeres sportszakosztályt, európai hírű énekkart, sőt tánccsoportot is mű­ködtettek, nem kevés költséggel. Az üzemi költségvetésből még egészségügyi és szociális szolgál­tatásokra is tellett. Aztán a 80-as évektől folya­matos hanyatlás kezdődött, s a rendszerváltás időszakára vala­mennyi esztergomi nagyvállalat csődbe jutott. Jött a felszámolás, a privatizáció, és ez nemcsak az említett termelő üzemeket érin­tette, hanem olyan nagyműltú vendéglátó ipari egységeket is, mint a Fürdő Szálló vagy a Ket­tős Pince Étterem. Emberek ezrei kerültek az utcára, s eluralkodott a létbizonytalanság. 1993 tavaszán a Hírharang­ban egy cikksorozatot kezdtem el, melyben e gyárak gazdasági átalakulásának okait és folyama­tát szerettem volna bemutatni, s némi reményt csepegtetni az ol­vasókba, hogy majd jönnek vala­kik, akik újra talpra állítják ezeket az üzemeket, beindítják a termelést, ismét munkához jut­tatják az elbocsátottakat Be kell vallanom, akkori pró­bálkozásom kudarcba fulladt A megkérdezett illetékesek nagy része csak a szokásos, ismert szó­lamokat hangoztatta, igazi okok, hibák, felelősök nem találtattak. Mint ahogy maga a privatizációs folyamat is homályban maradt, hiszen senki sem merte nevét ad­ni egy olyan nyilatkozathoz, mely a gyárak értékeinek elkó­tyavetyélését feltárta volna, pe­dig közismert volt, milyen értékek kerültek egyes volt veze­tők kezébe, szinte fillérekért. A jövőre vonatkozóan sem tudott senki bármi biztatót is mondani, s a várva-várt befektetők is in­kább vinni, mint adni akartak. A hozzánemértés, az önzés hihetet­len károkat okozott a város gaz­dasági életének és áttételesen ­mint támogatottaknak - a kultu­rális- és sportcsoportoknak is. Azóta eltelt több mint két év. Megkezdte, sőt egyre fokozza ter­melését a Suzuki, felépült az AMP, s a régi üzemek helyén is beindult néhány kisebb-nagyobb vállalko­zás. A munkanélküliség csökkent, s ha csődbe is ment néhány új kft., egészében véve a fejlődés jeleit le­het tapasztalni. Kialakult egy új vállalkozói réteg: az élelmes, gaz­dag - vagy legalább is jómódú ­városi polgároké. Van, aki e rétegnek csak az egyre halmozódó - és sokakat irritáló - vagyonát látja, és van, aki a sokszor emberfeletti mun­kát is észre veszi. Van, aki csak a sikert tapasztalja, és van, aki a kockázatot, a bukás veszélyét is érzékeli. Akad, aki csak az egyre szaporodó luxusházakat veszi észre, és akad, aki azért boldog, mert ízléses, új üzletházakba, vendéglőkbe térhet be. Egyesek csak a meggazdagodott üzletem­berek irigyelt költekezései miatt bosszankodnak, mások örülnek az általuk teremtett új munkahe­lyeknek, a sokasodó színvonalas szolgáltatásnak, a javuló ellátás­nak. Szidjuk vagy elismerjük, iri­gyeljük vagy dicsérjük őket ­végtére egyre megy: ők vannak és hatnak környezetükre, ránk, a városra. Normális ésszel csak azt kívánhatjuk: legyenek minél töb­ben, mert egy várost prosperáló­vá elsősorban a jól gazdálkodó, virágzó vállalkozások teszik! Életükről, vállalataiknál alig tu­dunk valamit, gondjaikról sejtel­münk sincs, sokszor még a nevüket sem ismerjük. Egyik ismerősöm azon töpren­gett a múltkon száz év múlva, ha utódaink fellapozzák a mostani új­ságokat - mint ahogy mi is tesszük a száz évvel ezelőtti lapokkal vajon mit tudnak meg a mai Eszter­gom társadalmáról? Egy-egy tized­rangú futbalista neve szinte hétről-hétre előfordul a helyi lapok­ban, míg nagytudású, képzett gaz­dasági vezetőkről vagy sikeres vállalkozókról alig olvashatunk va­lamit A foci-sulit mindenki ismeri, de vajon hányan hallottak már pl. a Dynacorp Hungary Kft-ről, há­nyan tudják, mit csinál azEcomRt., vagy a Kuklánder Kft., és hogy kik vannak e rejtélyes nevek mögött? Szerkesztőségünk szeretné pótolni e mulasztást ezért döntöt­tünk úgy, hogy a következő lapszá­mokban bemutatjuk a régi ipari üzemek és kereskedelmi cégek he­lyén létrejött új vállalatokat, és azokat a vállalkozókat akik mind­ezeket létrehozták. Munkájukat, életüket, sorsukat és gondjaikat Sikereiket és kudarcaikat. Gazdasági arcképcsarno­kunk Esztergom iparának és ke­reskedelmének siker-embereit kívánja Önöknek bemutatni. Re­méljük, szándékunk kedvező fo­gadtatásra, kellő érdeklődésre talál majd a riportok alanyai és olvasóink körében egyaránt Sz.B. Külföldiek - Magyarországon A munkaügyi miniszter az Ifim d^.} számú rendeletével módosította a külföldiek ma­gyarországi munkavállalásá­nak engedélyezéséről szóló kó­rábbi szabályokat. Az érdekel* Wk a Magyar Kőtíőny idei L számában találják meg az enge­délyezési eljárás módosított fel* tételeit. Suzuki konferencia Január 24-én a Magyar Suzuki gépkocsigyár - eladóhálózata ré­szére - országos konferenciát tar­tott a Tudomány-Technika Házá­ban. A260 résztvevő tanácskozása fontos feladatokat határozott meg az 1996. esztendőre. A konferen­cia jó alkalmat kínált a legújabb Suzuki-típus bemutatására is. A vállalkozások sikeréért 1995-ben a TTH tanfolya­main 116 vállalkozó készült fel az új kihívásokra. Sajnálatos, hogy a csődbe jutott vállalkozások háterében legtöbb­ször a hiányos vállalkozói felké­szültség húzódik meg. Külföldi szakértők szerint a felgyorsuló gazdasági rendszerváltás hatására 2-3 éven belül már csak az lesz képes talpon maradni, aki meg­szerzi az ehhez szükséges felké­szültséget. Tehát a versenyhelyzet nem lesz kíméletes, ezért most kell tanulni! Az esztergomi Tudomány-Tech­nika Házában az MTESZ ennek elősegítésére indít színvonalas fel­készítő tanfolyamokat az alábbi témakörökben: — Vállalkozói alapismeretek, — Vállalkozások korszerű irá­nyítása, sikertényezők, — Vállalkozás és piac. Vállal­kozói marketing, — Számítógép és kezelése, — Német üzleti nyelv. A tanfolyamokat a Vállalkozás­fejlesztési Alapítvány jelentős tá­mogatásban részesíti. Peternák Gusztávnál... Szokványos dolog, hogy köny­nyen megfeledkezünk értékeinkről, a nyugdíjas, beteges volt kollegák­ról. Éppen ezért írhatom le: ese­ményszámbament, hogy január 12­én az MTESZ és a korábbi ipari vezetőtársak kis csoportja megláto­gatta Peternák Gusztáv nyugdíjas főmérnököt városunk kitűnő érem­művészét. Petemák Gusztáv sokat tett Esztergom ipari kultúrájának fejlesztéséért, tudományos hírünk terjesztéséért, történelmi és művé­szettörténeti emlékeink bronzba­formálásáért Míves kidolgozású plakettjei nemcsak a hazai, de a kül­földi múzeumoknak is megbecsült darabjai. A volt kollegák és barátok a kö­zös emlékeket idéző díszkötettel fejezték ki tiszteletüket és köszö­netüket az alkotói évtizedekért. N.J. Dömösiek, tátiak figyelmébe! A Földművelésügyi Minisztérium közölte, hogy az ország több tele­pülésének ingatlan-nyilvántartását gépi adatfeldolgozására állították át. Esztergom vonzáskörzetében most Tát és Dömös nyilvántartásában kö­vetkezett be ez a változás, így esetükben 1996. február l-jétől ezt a gépi nyilvántartást kell érvényesnek tekinteni. E dátumtól számított 6 hónapon belül az illetékes körzeti földhivatal az új tulajdoni lapról - a jogosult kérelmére - köteles illetékmentesen másolatot adni az eredeti tulajdoni lappal való összehasonlítás céljából. Amennyiben a két lap adatai eltérnek egymástól, a tulajdonos kérésére a földhivatal ezeket kijavítja, a hiányos bejegyzést kiegészíti, illetve módosítja.

Next

/
Thumbnails
Contents