Esztergom és Vidéke, 1996

1996-08-15 / 33-34. szám

1996. augusztus 15. Esztergom és Vidéke 15 A S A G ásványianyag-tartalma jelentős, hűvös kamrában, pincében sokáig eltarthatok, s a téli zöldségszegény választékot bővítik. 90-100 napos tenyészidejűk alatt 250-300 grammos gumók fejlődhetnek. A barna héjú, fehér húsú Erfurti fekete fajta és a fehér színű Müncheni sörretek a legjobbak. A magot rendszeresen spenótot vessük szakaszosan, mert sem a túl fiatal, sem a túl fejlett állomány nem telel át károsodás nélkül. Az őszi érésűfejes salátát \ehetőleg augusztus 20-ig vessük végleges helyére 25 x 15 cm távolságra, amit később ritkíthatunk. A hosszabb nappalokat kedkell öntözni, ez a jó csírázás feltétele, később a pudvásodás és a gumó felrepedése előzhető így meg. A sóska és az áttelelő spenót talajának előkészítésekor érett trágyát, pétisót, szuperfoszfátot, kálisót ássunk be 20-25 cm mélyre. A magot 25 cm sortávolságra vessük, 2-3 cm mélységben. Egy négyzetméterre 2 gr magot számítsunk. A veiu, iiuigszai Képzésié nem hajlamos fajtákat válasszuk, ilyen a Május királya, az Attrakció és a Keszthelyi nyári. Az áttelelő fejes saláta magját augusztus végén vessük el. A legjobb áttelelő fajták: a Nansen, a Május csodája és a Téli vajfej. A téli sarjadékhagy ma, a „bulbilli" duggatásának ideje augusztus vége, szeptember eleje. 20 x 2-3 cm-re ültelhetők, s ezekből tavasszal már új hagyma szedhető. Másodvetés a kiskertekben A zöldséges kert szakszerű kihasználása lehetővé teszi, hogy a már letermett főnövények helyére másodvetésű zöldségnövényeket telepítsünk: téli retket augusztus első felében, spenótot, kaprot a hónap végéig, téli sarjadékhagymát és áttelelő salátát a hónap utolsó harmadában vethetünk. Az őszi-téli retekfajták lehetőleg laza, tápanyagokban gazdag, de nem frissen trágyázott talajba a már lekerült borsó, fejes saláta, korai bab és káposztafélék, a korai sárgarépa és a burgonya után vethetők. A legnagyobb gondot a talajlakó kártevők, a gyökérlégy, a drótféreg, a cserebogár-pajor okozzák, melyek ellen Basudin 5 G granulátum kiszórásával védekezhetünk. E retekfajták étrendi hatása és Az éltető napfény szükséges a szervezetünknek, | de csínján kell vele bánnunk, mert ijj ártalmas is lehet, ha nem vigyá| zunk. Most, hogy végre talán ellj: jött az igazi nyár, úgy gondoljuk, ijj érdemes néhány kérdést felten| nünk a bőrgyógyásznak a napozás á egészségügyi alapszabályairól. -H asz no s-e vagy káros a napjjj fény az emberi szervezetre? - A Nap ibolyántúli sugarai ji fokozzák a D-vitamin képződést, ii amely viszont fontos a csontok és ii a fogak egészséges fejlődéséhez, ij Ugyanakkor a mértéktelen napoij zás komoly károsodást okozhat a ij bőrön. Javaslom, hogy főleg a reggeli és a késő délutáni órákban napozzanak, és még akkor sem :: hosszú ideig. Nagyon fontos a foji kozatosság is. - Ismert, hogy bőrünk nem \ egyformán érzékeny a napra, hi\ szen különböző bőrtípusok van•• nak. De függ-e vajon a bőrérij zékenység az életkortól? - Hogyne, a kisgyermekek és ;i az idős emberek bőre fokozottan ii érzékeny. Egy éves kor alatt ji egyáltalán nem szabad napoztatni a babákat. Később is - 4-5 éves korig - inkább az árnyék vagy a félárnyék ajánlatos számukra. - Mivel védhetjük meg bőrünij ket a leégéstől? - Az előbb említett korlátozási sokon túl javasolt különböző borii védő készítmények használata, ii Napozás előtt a legérzékenyebb ii testrészekre - elsősorban az arcra kertbarátkalendárium - napozókrém, a többi testfelületre a jobban kenhető naptej használata ajánlatos. A fényvédő krémek különböző fokozatban készülnek, mindig a bőrünknek megfelelőt válasszuk. Akiknek bőrallergiájuk van, használjanak napozózselét, ez nem szívódik fel a bőrbe. Napozás után alaposan mossuk ki bőrünkből a krémek maradványait, az izzadságot, az esetleges homokot vagy sót, s utána kenjük be bőrünket valamilyen hidratáló krémmel. Különösen a száraz bőrűeknek ajánlatos ez. - Igaz-e, hogy nedves bőrrel könnyebben le lehet égni? - Valóban így van. Egyrészt a Gyógyír vízcseppek, mint apró nagyítólencsék felerősítik a fénysugarakat, másrészt a nedves bőrön nem érezzük annyira a Nap égető hatását. Sajnos, a leégést mindig csak akkor vesszük észre, ha már késő. - Mit tehetünk ilyenkor? - Vannak bőrnyugtató, gyulladáscsökkentő gyógykészítmények, mint pl. az Azulenol, a Burow vagy a Phlogosan kenőcs, a borvazelin, a Panthenol spray és tabletta, vagy a kamillás készítmények. Természetesen ilyenkor kerülni kell a napfényt, sőt a bőrt izgató ruhanemű használatát is. Súlyosabb esetekben orvoshoz kell fordulni. - Van-e valami hatása a gyógyszereknek a napozásra? - Sok olyan gyógyszer van, amelyik fokozza a bőr fényérzékenységét. A fogamzásgátló tabletták nagy része is hasonló hatású. Ezért a rendszeres gyógyszerhasználók kérdezzék meg orvosukat, mielőtt napozni kezdenek. Fontos viszont tudni, hogy a béta-karotin - amely természetes formában megtalálható a sárgarépában, de ma már kapszulában is kapható - a szervezetben A-vitaminná alakul át, és fokozza a bőr fényellenálló képességét. -A fény nemcsak a bőrnek, de a szemnek is árthat. Hogyan védhetjük meg szemünk egészségét? - A szem kötőhártyája a különböző környezeti ártalmakra mint amilyen az erős napfény, a szennyezett vagy klórozott víz, a homokszemcsék - értágulattal reagál. Ilyenkor mondjuk, hogy begyulladt a szemünk. Könnyezik, kivörösödik, égető-viszkető érzés teszi kellemetlenné látásunkat. Védekezésként az erős napfényben szemüveget, a vízben úszószemüveget használjunk, óvakodjunk a huzattól, a permetektől, és ne nyuljunk a szemünkhöz tisztátlan kézzel. Ha mégis gyulladásos tüneteket észlelünk, használjunk nyugtató hatású szemcseppeket. Ezek közül néhány orvosi vény nélkül is kapható a gyógyszertárakban - pl. a Pfizer, a Septosyl -, de jó hatású lehet az egyszerű kamillás borogatás is. Ha a tünetek 2-3 nap alatt sem múlnának el, feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Gasztronómiai barangolások Ezúttal Görögországba látogatunk el. Persze csak a képzelet szárnyán, hiszen - bár a görög tengerpart olcsóbb mint a Balaton, s összhasonlíthatatlanul jobb is - a nagy távolság miatt a „kispénzűeknek" Hellász még mindig drága. A görög ételek viszont olcsóak és ízletesek. Közülük ismertetünk most meg kettőt az új iránt fogékony olvasókkal. Musszaka 2 kg padlizsánt (cukkinit vagy patiszont) ujjnyi vékony szeletekre vágunk, besózunk, majd fél órát állni hagyjuk. Ezután forró olajban gyengén kisütjük a szeleteket. Egy nagy fej hagymát apróra vágunk, és vajon üvegesre pirítunk. Hozzáadunk 1/2 kg-nyi darált marhahúst, 2 összevágott paradicsomot, kevés sót és borsot, némi vizet, és gyenge tűzön pároljuk kb. fél órát. Majd hozzákeverünk 1 evőkanál mustárt és 1 evőkanál tejfölt. Egy kivajazott kisebb tepsibe egy réteg padlizsánt, egy réteg húsos masszát teszünk, megszórjuk reszelt sajttal, majd megismételjük e rétegeket. Előmelegített sütőbe rakjuk 1/4 órára, majd ráöntünk 3 felvert és késhegynyi szerecsendióval ízesített tojást, és újabb 1/4 órát sütjük. Ringli saláta 1/2 kg paradicsomot félcentis szeletekre vágunk. 1 kígyóuborkát és 2 fej vöröshagymát vékony karikákra metélünk. 1/4 kg gomolyasajtot felkockázunk. Mindezeket egy salátás tálba tesszük, és hozzáadunk egy doboz ringlit. (A görögök olajbogyót is tesznek hozzá, de ettől mi eltekinthetünk.) Egy másik edényben összekeverünk 1 dl olajat, 2 evőkanál citromlét, egy csipet majoránát, kevés sót és borsot, majd mindezt a salátára öntjük, óvatosan összekeverjük, és néhány órára hűtőbe rakjuk, hogy az ízek összeérjenek. E két étel külön-külön is, de együttfogyasztva is igen finom!