Esztergom és Vidéke, 1996

1996-08-01 / 31-32. szám

1996. augusztus 1. Esztergom és Vidéke 11 fT Al R Kk jSl S JSL CT Virágaink nyári gondozása E héten virágoskerttel rendelkező olvasóinknak szeretnénk néhány ötletei adni, hogyan gondozzák a kánikulai napokban kedvenc virágaikat. A rózsák nyári ápolása öntözésből, kapálásból, gyomirtásból és növényvédelemből áll. Szakítsunk azzal a szokással, hogy csaknem naponta pár liter vízzel meglocsoljuk, mert ez szinte árt a növénynek. A szárasságban is hetente csak egyszer locsoljunk, de 30-40 liter vizet négyzetméterenként! Szeptember közepe után csökkenthetjük ezt az adagot. A rózsáknak - s más bokroknak is - a töve köré száraz füvet rakjunk, ez nem engedi kiszáradni. Lisztharmat ellen Rubigan 12 EC (0,05 %), szürkepenész ellen Fundazol 50 WP (0,1 %), feketefoltosság és rózsarozsda ellen Dithane (0,3 %), levéltetvek ellen BI55 (0,1 %) használható. A nagyvirágű krizantémokat rendszeresen hónaljazzuk, mert a főbimbó satnya marad. Nagy melegben a kétfoltos takácsatka kártételét jellegzetes szövedéke jelzi, s a virágok eltorzulnak. Ellenszere a Miíac 20 EC (0,2 %) vagy a Neoron (0,15 %). A kétnyári virágok vetésének ideje júkertbarátkalendárium lius közepe és augusztus közepe között van. (Azért kétnyáriak mert egyik nyáron elvetjük, s a következő nyáron hozzák virágukat) Ilyen a százszorszép (10-12 cm magas, lágyszárú növény, amelyet szegélynek, színfoltok kialakítására, balkonládákba, temetőbe ültethetünk), a nefelejcs (10-14 cm magas, kék, fehér vagy rózsaszín virágú, igénytelen, a félárnyékot kedvelő növény), az árvácska (egyik legkedveltebb nyári virágunk, melyet más növények közé, de önállóan kőedényekbe, erkélyládákba vagy sírokra is ültethetünk). Az íriszek szaporítása, vagy a több éven ugyanazon a helyen élők megfiatalítása a gyökértörzs elágazási helyein a gyökerekkel rendelkező részek leválasztásával, esetleg csúcsrügyekkel vagy levelekkel történik. A leveleket kurtítsuk vissza, s 3-5 cm mélyre dugjuk a földbe egymástól 20-30 cm-re. A fenti növények magjait könnyű szerkezetű, de tápanyagban gazdag talajba vessük, rendszeresen öntözzük, tápoldatozzuk, nád vagy gyékény takaróval árnyékoljuk. Erkélyen, szobában növénytartókban is nevelhetjük ezeket, de huzatba ne tegyük őket, mert az levél sárgul ást, lombhullást okozhat. A levéltetvek jelenlétét mutatja, ha a levelek besodródnak, a hajtások torzulnak, a leveleken mézharmat csillog, vagy a növényeink körül hangyák sürgölődnek. Az ellenük való védekezés a Pirimor 50 DP 0,01 %-os vagy a Decis 2,5 EC 0,02 %-os oldatával történik. Merengés Irmák és királynők között Mielőtt bárki is csapodársággal vádolna, sietek leszögezni, Kocsis Irmáról és a Szőlőskertek királynőjéről van szó, az ismert és kedvelt csemegeszőlőkről, amelyek ott zöldelnek a Duna-dűlőben a Hamburgi muskotály, a Saszla, és a Cserszegi fűszeres társaságában. Illetve nagyobb részt csak pusztulnak elhanyagoltan, gázosán, metszetlenül, permetezetlenül. A kárpótlást, ami e területet magánkézbe juttatta, inkább „károkozásinak lehetne nevezni, hiszen a TSZ hajdan virágzó szőlőtelepítése ma igen siralmas képet mutat. Annak idején, a licit napjaiban - lehet annak lassan már négy éve is - a szigorú illetékesek kategórikusan kijelentették: „Aki nem műveli földjét, nem tartja fenn jelenlegi állapotát, attól az állam visszaveszi azt." Az új tulajdonosok nem nagyon ijedhettek meg, mert van, aki azóta se tette be lábát a lugasok közé. A retorzió persze elmaradt - a városnak nagyobb gondjai is vannak, mint a szőlőskertek állapotával törődni. Különben is ez már nem a városi vezetők gondja, ők - felső utasításra - létrehoztak egy szervezetet, a Hegyközséget, törődjön az az esztergomi szőlőkkel! Csakhogy a Hegyközség egyelőre a saját alapszabályával, jegyzőkönyveivel van elfoglalva. Ki ér itt rá arra, hogy megmentse ezeket a hatalmas területű szőlőtáblákat a pusztulástól?!... Van, aki szerint nem is nagyon érdemes megmenteni. Öreg - 25-30 éves - telepítésről van szó, a fajták is rosszul lettek annak idején kiválasztva, maga a terület sem alkalmas a szőlőművelésre. A tőkék jó része kipusztult, nem csoda, ha a TSZ oly könnyen lemondott róla. - Megéri neked, hogy nap mint nap itt gürcölsz a szőlődben? - teszik fel nekem többen is a kérdést. - Ma már ez egyáltalán nem kifizetődő. Csak gond van vele. Hátha még azt is tudnák, hogy tavaly is, az idén is elvitte a termésem javát a lisztharmat meg a fakórothadás! Az új szőlőtulajdonosok nagy része - már aki a művelésre adta a fejét - velem együtt csak könyvekből ismerkedett a gazdálkodással, s most a saját kárán tanulta meg, hogyan is kellett volna elkerülni a sok-sok kártételt, amit a szőlő alattomos élősködői okoztak. Tavaly végeztem egy számítást Kiderült, hogy a lugasok között töltött minden munkaórám nem egész 18 forint hasznot hozott. Még jó, hogy nem kellett utána adóznom! Hogy mégis miért csinálom? Nehezen tudnám megmagyarázni. Hiszen a permetezőszerekre, trágyára, benzinre, a tőkék pótlására fordított összegből megvehettem volna azt a bormennyiséget, amit saját munkámmal megtermeltem. Hát akkor meg miért kínlódom vele?! A Kunságban, ahonnan számlázom - hiszen nem születhetett mindenki Esztergomban - szégyennek számított, ha valakinek gazos volt a kertje, ha nem volt minden évben frissen lemeszelve a háza, ha elhanyagolt volt előtte a járda, az árokpart Ezt tapasztaltam az osztrákoknál, a bajoroknál is. Meg néhány magyarországi svábfaluban. Esztergomban csak kevés helyen. Pedig a gazdák egy részénél még fellelhető egy egészséges és hasznos vetélkedés is: Kinek a szőlője a legszebb? Kinek a lugasait tekintik a többiek mintának, követendő példának? Be kell vallanom, e versenyben jómagam meglehetősen hátul kullogok. De szégyenkeznem sem kell, s ez jó érzés. S jó kint lenni a szabad levegőn, élvezni a csöndet, gyönyörködni munkám eredményében, s jóleső fáradtsággal ülni le a többórás testmozgás végén. Elnézem a kint dolgozó szomszédokat - néha kicseréljük tapasztalatainkat - kizárólag idősek és középkorúak. A mai fiataloknak nem fűlik a foguk a kerti munkához. Persze, én sem szerettem kapálni, gyomlálni mikor gimnazista voltam, de azért nem hiszem, hogy ez a koron múlna Lehet, hogy a föld tulajdonosává kell válni ahhoz, hogy az ember szívesen művelje? Elgondolkodom néha azon is, mi lehet az oka, hogy egyeseket még a nyomor sem bír rá arra, hogy kapát ragadjanak. Van, aki órákig áll sorba segélyért, mondván nincs munkája, éhezik a családja, de házának kertjében csak a parlagfű terem a krumpli, bab vagy tök helyett Két éve - miután nyakamba szakadt kárpótlással szerzett új földjeim gondja, s rájöttem, nincs erőm még a régi gyümölcsösömet is művelni - meghirdettem ez utóbbi ingyenes használatát. Serény munka esetén ellátta volna gyümölccsel, zöldséggel bármelyik nélkülöző családot. Senki sem jelentkezett! Sokszor hallottam már ilyet: „Az ínség vitt rá a lopásra." De szívesen hallanám inkább ezt: „Az ínség vitt rá a munkára." Mi mindenen elmoifondírozik az ember, míg végére ér egy hosszú szőlőlugasnak! Sz.B. Gasztronómiai barangolások A zöldbab Az idei esős nyár kedvezett a babnak is, bőven terem az idén. Van, aki már nem tud mit kezdeni a fölöslegével, pedig a zöldbab sokféle módon elkészíthető zöldségfélénk, s ha változatos formában és ízesítéssel tálaljuk családunk tagjai dé, nem lehet megunni. A zöldbablevest és a zöldbabfőzeléket már a kezdő háziasszonyok is el tudják készíteni, a párolt zöldbabot is sokan szeretik köretként bizonyos húsok mellé - önállóan vagy más zöldségfélékkel vegyesen. Én gyakran csinálok rakott zöldbabot is - a rakott karfiolhoz hasonlóan - dinsztelt babból, főtt tojásból olajon pirított prézli vei megszórva, tejföllel meglocsolva Hallottam olyan rakott zöldbabról is, amikor a sós vízben megfőtt babot pörkölt maradékkal rakják le rétegesen, majd a tetejére, kis üregekbe nyers tojásokat ütnek, amelyek tükörtojásszerűen sülnek meg. Kevesen ismerik viszont a zöldbab salátát Ez úgy készül, hogy a sós, vegetás vízben megfőtt zöldbab-darabkákat lehűlés után leöntj ük egy öntettel, melyet két főtt tojás sárgájából, 1 dl tejfölből vagy kefirből tunráxolunk össze kevés sóval, cukorral és ecettel, majd vízzel felhígítjuk. A főtt tojások összevágott fehérjéjét a saláta tetejére szóljuk. Belgiumtön ezt némileg másként csinálják. A megfőtt zöldbabot, az apróra vágott retket és fejes salátát a következő öntettel keverik össze: 2 evőkanál majonéz, 2 evőkanál ketchup, 2 evőkanál olaj, 4 evőkanál fehérbor, 1 kávéskanál citromlé. Az így elkészült salátát lehűtve tálalják- főleg hideg sültek és halak mellé. Gondolom, a zöldbab ehevését (sós vízben kifőzve, ecettel ízesítve) minden háziasszony ismeri Többen megpróbálták már a zöldbabot felmetélve, nyersen - kg-ként 5 dkg porcukorral és 5 dkg sóval összekeverve, egy napig érlelve, majd szorosan üvegekbe nyomkodva-eltenni télire. Ilyenkor is kell rá vizet önteni, de nem szükséges hőkezelni, sem szalicillel tartósítani. Hallottam már arról is, hogy egyes vidékeken aszalva tartósítják a zöldbabot, de ezt ínég nem próbáltam ki. A vállalkozó kedvű háziasszonyok azonban megkísérelhetik. íme a receptje: a gyenge vajbabot forró vízbe dobjuk, s néhány percig főzzük. Leszűrve egy zsírpapírral bélelt tepsibe szóljuk - vékony rétegbe -és alacsony hőfokú sütőben addig szárítjuk, míg nedvességének jelentős részét el nem veszti. Tárolása az aszalt gyümölcsökéhez hasonlóan történik Bánnilyen ételt is készítünk azonban a zöldbabból, fontos, hogy zsenge, szálkamentes, még magtalan babot használjunk. K.Sz.