Esztergom és Vidéke, 1996

1996-08-01 / 31-32. szám

1996. augusztus 1. Esztergom és Vidéke 11 fT Al R Kk jSl S JSL CT Virágaink nyári gondozása E héten virágoskerttel rendelke­ző olvasóinknak szeretnénk né­hány ötletei adni, hogyan gondoz­zák a kánikulai napokban kedvenc virágaikat. A rózsák nyári ápolása öntözésből, ka­pálásból, gyomirtásból és növényvéde­lemből áll. Szakítsunk azzal a szokással, hogy csaknem naponta pár liter vízzel meg­locsoljuk, mert ez szinte árt a növény­nek. A szárasságban is hetente csak egyszer locsoljunk, de 30-40 liter vizet négyzetméterenként! Szeptember kö­zepe után csökkenthetjük ezt az adagot. A rózsáknak - s más bokroknak is - a töve köré száraz füvet rakjunk, ez nem engedi kiszáradni. Lisztharmat ellen Rubigan 12 EC (0,05 %), szürkepenész ellen Fundazol 50 WP (0,1 %), feketefoltosság és ró­zsarozsda ellen Dithane (0,3 %), levél­tetvek ellen BI55 (0,1 %) használható. A nagyvirágű krizantémokat rend­szeresen hónaljazzuk, mert a főbimbó satnya marad. Nagy melegben a kétfoltos takács­atka kártételét jellegzetes szövedéke jelzi, s a virágok eltorzulnak. Ellensze­re a Miíac 20 EC (0,2 %) vagy a Neoron (0,15 %). A kétnyári virágok vetésének ideje jú­kertbarátkalendárium lius közepe és augusztus közepe között van. (Azért kétnyáriak mert egyik nyáron elvetjük, s a következő nyáron hozzák vi­rágukat) Ilyen a százszorszép (10-12 cm magas, lágyszárú növény, amelyet szegély­nek, színfoltok kialakítására, balkonládák­ba, temetőbe ültethetünk), a nefelejcs (10-14 cm magas, kék, fehér vagy rózsa­szín virágú, igénytelen, a félárnyékot ked­velő növény), az árvácska (egyik legkedveltebb nyári virágunk, melyet más növények közé, de önállóan kőedé­nyekbe, erkélyládákba vagy sírokra is ültethetünk). Az íriszek szaporítása, vagy a több éven ugyanazon a helyen élők megfiatalítása a gyökértörzs el­ágazási helyein a gyökerekkel rendel­kező részek leválasztásával, esetleg csúcsrügyekkel vagy levelekkel törté­nik. A leveleket kurtítsuk vissza, s 3-5 cm mélyre dugjuk a földbe egymástól 20-30 cm-re. A fenti növények magjait könnyű szerkezetű, de tápanyagban gazdag talajba vessük, rendszeresen öntözzük, tápoldatozzuk, nád vagy gyé­kény takaróval árnyékoljuk. Erkélyen, szobában növénytartókban is nevelhet­jük ezeket, de huzatba ne tegyük őket, mert az levél sárgul ást, lombhullást okozhat. A levéltetvek jelenlétét mutatja, ha a levelek besodródnak, a hajtások tor­zulnak, a leveleken mézharmat csillog, vagy a növényeink körül hangyák sürgö­lődnek. Az ellenük való védekezés a Pi­rimor 50 DP 0,01 %-os vagy a Decis 2,5 EC 0,02 %-os oldatával történik. Merengés Irmák és királynők között Mielőtt bárki is csapodársággal vádolna, sietek leszögezni, Kocsis Ir­máról és a Szőlőskertek királynőjéről van szó, az ismert és kedvelt csemege­szőlőkről, amelyek ott zöldelnek a Du­na-dűlőben a Hamburgi muskotály, a Saszla, és a Cserszegi fűszeres társa­ságában. Illetve nagyobb részt csak pusztulnak elhanyagoltan, gázosán, metszetlenül, permetezetlenül. A kárpótlást, ami e területet ma­gánkézbe juttatta, inkább „károko­zásinak lehetne nevezni, hiszen a TSZ hajdan virágzó szőlőtelepítése ma igen siralmas képet mutat. Annak idején, a licit napjaiban - lehet annak lassan már négy éve is - a szigorú illetékesek kategórikusan kijelentet­ték: „Aki nem műveli földjét, nem tart­ja fenn jelenlegi állapotát, attól az állam visszaveszi azt." Az új tulajdo­nosok nem nagyon ijedhettek meg, mert van, aki azóta se tette be lábát a lugasok közé. A retorzió persze elma­radt - a városnak nagyobb gondjai is vannak, mint a szőlőskertek állapotá­val törődni. Különben is ez már nem a városi vezetők gondja, ők - felső uta­sításra - létrehoztak egy szervezetet, a Hegyközséget, törődjön az az eszter­gomi szőlőkkel! Csakhogy a Hegykö­zség egyelőre a saját alapszabályával, jegyzőkönyveivel van elfoglalva. Ki ér itt rá arra, hogy megmentse ezeket a hatalmas területű szőlőtáblákat a pusztulástól?!... Van, aki szerint nem is nagyon érdemes megmenteni. Öreg - 25-30 éves - telepítésről van szó, a fajták is rosszul lettek annak idején kiválaszt­va, maga a terület sem alkalmas a sző­lőművelésre. A tőkék jó része kipusztult, nem csoda, ha a TSZ oly könnyen lemondott róla. - Megéri neked, hogy nap mint nap itt gürcölsz a szőlődben? - teszik fel nekem többen is a kérdést. - Ma már ez egyáltalán nem kifizetődő. Csak gond van vele. Hátha még azt is tudnák, hogy tavaly is, az idén is elvitte a termésem javát a lisztharmat meg a fakórotha­dás! Az új szőlőtulajdonosok nagy ré­sze - már aki a művelésre adta a fejét - velem együtt csak könyvekből is­merkedett a gazdálkodással, s most a saját kárán tanulta meg, hogyan is kel­lett volna elkerülni a sok-sok kártételt, amit a szőlő alattomos élősködői okoztak. Tavaly végeztem egy számítást Kiderült, hogy a lugasok között töltött minden munkaórám nem egész 18 fo­rint hasznot hozott. Még jó, hogy nem kellett utána adóznom! Hogy mégis miért csinálom? Nehezen tudnám megmagyarázni. Hiszen a permetező­szerekre, trágyára, benzinre, a tőkék pótlására fordított összegből megve­hettem volna azt a bormennyiséget, amit saját munkámmal megtermel­tem. Hát akkor meg miért kínlódom vele?! A Kunságban, ahonnan számlá­zom - hiszen nem születhetett min­denki Esztergomban - szégyennek számított, ha valakinek gazos volt a kertje, ha nem volt minden évben fris­sen lemeszelve a háza, ha elhanyagolt volt előtte a járda, az árokpart Ezt tapasztaltam az osztrákoknál, a bajo­roknál is. Meg néhány magyarországi svábfaluban. Esztergomban csak ke­vés helyen. Pedig a gazdák egy részé­nél még fellelhető egy egészséges és hasznos vetélkedés is: Kinek a szőlője a legszebb? Kinek a lugasait tekintik a többiek mintának, követendő példá­nak? Be kell vallanom, e versenyben jómagam meglehetősen hátul kullo­gok. De szégyenkeznem sem kell, s ez jó érzés. S jó kint lenni a szabad leve­gőn, élvezni a csöndet, gyönyörködni munkám eredményében, s jóleső fá­radtsággal ülni le a többórás testmoz­gás végén. Elnézem a kint dolgozó szomszédokat - néha kicseréljük ta­pasztalatainkat - kizárólag idősek és középkorúak. A mai fiataloknak nem fűlik a foguk a kerti munkához. Per­sze, én sem szerettem kapálni, gyom­lálni mikor gimnazista voltam, de azért nem hiszem, hogy ez a koron múlna Lehet, hogy a föld tulajdono­sává kell válni ahhoz, hogy az ember szívesen művelje? Elgondolkodom néha azon is, mi lehet az oka, hogy egyeseket még a nyomor sem bír rá arra, hogy kapát ragadjanak. Van, aki órákig áll sorba segélyért, mondván nincs munkája, éhezik a családja, de házának kertjé­ben csak a parlagfű terem a krumpli, bab vagy tök helyett Két éve - miután nyakamba szakadt kárpótlással szer­zett új földjeim gondja, s rájöttem, nincs erőm még a régi gyü­mölcsösömet is művelni - meghirdet­tem ez utóbbi ingyenes használatát. Serény munka esetén ellátta volna gyümölccsel, zöldséggel bármelyik nélkülöző családot. Senki sem jelent­kezett! Sokszor hallottam már ilyet: „Az ínség vitt rá a lopásra." De szívesen hallanám inkább ezt: „Az ínség vitt rá a munkára." Mi mindenen elmoifondírozik az ember, míg végére ér egy hosszú sző­lőlugasnak! Sz.B. Gasztronómiai barangolások A zöldbab Az idei esős nyár kedvezett a babnak is, bőven terem az idén. Van, aki már nem tud mit kez­deni a fölöslegével, pedig a zöld­bab sokféle módon elkészíthető zöldségfélénk, s ha változatos formában és ízesítéssel tálaljuk családunk tagjai dé, nem lehet megunni. A zöldbablevest és a zöldbabfőzelé­ket már a kezdő háziasszonyok is el tudják készíteni, a párolt zöldbabot is sokan szeretik köretként bizonyos hú­sok mellé - önállóan vagy más zöld­ségfélékkel vegyesen. Én gyakran csi­nálok rakott zöldbabot is - a rakott karfiolhoz hasonlóan - dinsztelt bab­ból, főtt tojásból olajon pirított prézli vei megszórva, tejföllel meglocsolva Hal­lottam olyan rakott zöldbabról is, ami­kor a sós vízben megfőtt babot pörkölt maradékkal rakják le rétegesen, majd a tetejére, kis üregekbe nyers tojásokat ütnek, amelyek tükörtojásszerűen sül­nek meg. Kevesen ismerik viszont a zöldbab salátát Ez úgy készül, hogy a sós, vegetás vízben megfőtt zöldbab-da­rabkákat lehűlés után leöntj ük egy ön­tettel, melyet két főtt tojás sárgájából, 1 dl tejfölből vagy kefirből tunráxo­lunk össze kevés sóval, cukorral és ecettel, majd vízzel felhígítjuk. A főtt tojások összevágott fehérjéjét a saláta tetejére szóljuk. Belgiumtön ezt né­mileg másként csinálják. A megfőtt zöldbabot, az apróra vágott retket és fejes salátát a következő öntettel keve­rik össze: 2 evőkanál majonéz, 2 evő­kanál ketchup, 2 evőkanál olaj, 4 evő­kanál fehérbor, 1 kávéskanál citromlé. Az így elkészült salátát lehűtve tálal­ják- főleg hideg sültek és halak mellé. Gondolom, a zöldbab ehevését (sós vízben kifőzve, ecettel ízesítve) min­den háziasszony ismeri Többen meg­próbálták már a zöldbabot felmetél­ve, nyersen - kg-ként 5 dkg porcukor­ral és 5 dkg sóval összekeverve, egy napig érlelve, majd szorosan üvegek­be nyomkodva-eltenni télire. Ilyen­kor is kell rá vizet önteni, de nem szükséges hőkezelni, sem szalicillel tartósítani. Hallottam már arról is, hogy egyes vidékeken aszalva tartó­sítják a zöldbabot, de ezt ínég nem próbáltam ki. A vállalkozó kedvű há­ziasszonyok azonban megkísérelhe­tik. íme a receptje: a gyenge vajbabot forró vízbe dobjuk, s néhány percig főzzük. Leszűrve egy zsírpapírral bé­lelt tepsibe szóljuk - vékony rétegbe -és alacsony hőfokú sütőben addig szárítjuk, míg nedvességének jelen­tős részét el nem veszti. Tárolása az aszalt gyümölcsökéhez hasonlóan tör­ténik Bánnilyen ételt is készítünk azonban a zöldbabból, fontos, hogy zsenge, szál­kamentes, még magtalan babot hasz­náljunk. K.Sz.

Next

/
Thumbnails
Contents