Esztergom és Vidéke, 1996

1996-08-01 / 31-32. szám

1996. augusztus 15. Esztergom és Vidéke 5 Egyetem az ország tetején Egyetemi várossá lép elő nyaranta Esztergom: mint azt már július 4-i (27-28-as) számunkban jeleztük, az idén is megrendezésre kerül a Dunakanyar Művészeti Egyetem. Kodály Zoltán zenepedagógiai módszereivel ismerkednek itt - immár 32. alkalommal a hallgatók. Míg a pesti busz érkezését váijuk, Katona László titkárt kérdezem a lebonyolítás technikai részleteiről. - 87-ben vettem át a szervezést, a TIT megbízásából. A hallgatókat akkor még részben a Kossuth, részben a Martos kollégiumban szállásoltuk el. Mivel az előadásokat akkor már a tanítóképző főiskolán tartották, vendégeink naphoszszatlótottak-futottak a városban. 90-ben elkészült hál'istennek a főiskola kollégiuma, azóta egy helyen vagyunk Kulturáltabbá váltak a körülmények; a színvonal megtartására ügyelni kell! - Honnan jönnek a resztvevök? Hof

yan lehet az iskolára jelentkezni1 érdeztem. - Kodály portréjával díszített plakátot és ötnyelvű információs füzetkét küldtünk szet a világ zenei és kulturális intézményeinek címére. Mindenhonnan érkeznek résztvevők: van köztük brazil, finn, japán. Jól cseng Esztergom város neve a zenei világban! Csak a közlekedése lehetne jobb... Befut a pesti busz. Ezüstös hajú, mosolygós arcú hölgy száll le róla: Szőnyi Erzsébet zenepedagógus és zeneszerző, a Kodály Társaság társelnöknője, a Nyári Egyetem zenei igazgatója, a Kodály Kurzus lelke, immár három évtizede. Kedvessége egyszerűséggel. természetességgel párosul. Rövidesen a főiskola udvarán ülünk egy padon, a nyárfák árnyékában. - Elmondaná, hogy indult ez a Kurzusl - kérem. Barátsagosan bólint: - Moharos Józsefnek, a TIT tatabányai titkárának ötlete volt, még 65-ben. Bartók Béla életéről és munkásságáról hangzottak el rendkívül színvonalas előadások és koncertek abban az évben. Valljuk be, kevesen jöttek el. így volt ez a következő évben is: nem volt még külföldi igény egy ilyen magas szintű zenetudományi sorozatra Megjegyzendő, azóta javult a helyzet: a szombathelyi Bartók Szeminárium nagy nemzetközi sikerrel dicsekedhet. 67-ben Szabolcsi Bence zentörténész-Kodály tanítványa, az esztergomi Iskola szellemi atyja - azzal az ötlettel állt elő, hogy próbáljuk meg inkább a Kodály-féle zenetanítási módszert bemutatni. Maga Kodály Zoltán tartotta volna a megnyitót, de ebben márciusi halála megakadályozta. (Egy ország gyászolta a TanáruraL) A színhely a Technika Háza volt. Az előadásokat különböző szakemberek, a gyakorlati foglalkozásokat én tartottam francia, német és angol nyelven. Magam is Kodálynál tanultam; a szolfézs-oktatás részleteit dolgoztam ki még 53-ban. - Miben áll a módszer lényegei - A Kodály-módszer alapelve a zenei anyanyelvere építés. Nem a magyar népdalokat fordítjuk le külföldi nyelvre, hanem az illető ország saját népdalkincsére építünk. Ez az egyes nemzetek népdalainak összegyűjtését, a nemzeti hagyományok ápolását ösztönzi. A nálunk szerzett tanulságok serkentették például a japánok, amerikaiak, ausztrálok népdal-gyűjtő mozgalmait. Világszerte alakultak és alakulnak ma is a Kodály Társaságok. Legújabban a Fülöp-szigetek jelentkeztek! De a Kodály-féle koncepció sikerének könyvelhetjük el például a táncházmozgalmat is, mely az eredeti előadásmód és hangszerek, az együtt-muzsikálás és táncolás reneszánszát hozta magával. A hiteles megőrzés csak egy aspektus: jogosult és szükséges a műzenei feldolgozás is, mint azt Kodály és Bartók számos zeneműve is bizonyítja A végcél a népzene megmentése, beépítése - visszaépítése! - a nemzeti kultúrába Az ősforrások feltámasztása. - Milyen szintű a tanítási - Az alapoktól a legmagasabb szintig terjed. Kezdetben érdeklődő zenekedvelők jöttek, aztán egyre inkább a hivatásos szakemberek. Ki már másodszor-harmadszor látogat el hozzánk, ki egész csoportot hoz magával. Van, aki régebbi tanára vagy kollegája biztatására jön. Több, mint 3000-re tehető így a mi zenénk külföldi követeinek a száma - Hogyan fejlődött a Kodály-kurzus az évek sorául - Eleinte csak elméleti előadások voltak. Ezt később gyakorlati foglalkozással bővítettük: meghívtunk egy gyerek-csoportot - mint idén a gyöngyösieket - és az ő segítségükkel élőben demonstráljuk a zenetanítás kodályi módszerét. Sikerünk volt és van azótais. Az évek során volt tanítványaim - 36 évig tanítottam a Zeneakadémián - vették át a váltóbotot. Ma külön csoportot alkotnak az angol, francia, spanyol, olasz nyelvű hallgatók. Utolsó nap pedig maguk is kipróbálhatják a módszert a gyerekekkel. Sokan itt, ez alatt a két hét alatt ismerkednek meg az alapelvekkel. Megszeretik és néha egész évet töltenek később a kecskeméti Kodály Intézetben. - Szólítsam Professzor Asszony nakl - Elég, ha Tanárnőnek hív. Ha Kodály megelégedett a „Tanárúr" megszólítással... - Miért pont Esztergom a színhelyl - érdeklődőm - Ide álmodta Moharos József. Az ő halála óta Katona László végzi a szervezés sok erőt, energiát emésztő munkáját - valamennyiünk megelégedésére. Soha eszünkbe se jutott más helyszínt keresni: minden megvan itt; Pesthez - mindenhez - közel van. Az ország teteje ez a város! - Egyre jobbak a diákok! - int egy őszülő jíalántékű férfi: Székely Miklós Tanár Úr. Barátságosan biccent és továbbsétál. Latinos arcú, csinos fiatal nő lép hozzánk. Mexikóból érkezett; a spanyol idők előtti zenéről, saját tanításáról ad át video-kezettát. Egy ősi indián vízidobot is hoz, elmagyarázza a működését. - így megy ez, már harminc éve mosolyog Szonyi Erzsébet. Horváthy Péter Zenekultúránk ürügyén A „Hungárián System" Pillanatfelvétel a nyári egyetem zárókoncertjéről Július 25-én nagysikerű koncertet adott a nyári egyetem hallgatósága és tanari kara. Székely Miklós zenetanár, orgonaművész megszállottja hivatásának. Most az országos napilapokban dúló sajtóvita kapcsán kérdeztük. - Van-e Kodály módszer, vagy ennél többről lehet szól - Idén 32. alkalommal szervezték meg a Dunakanyar Művészeti Nyári Egyetemet, ahol a világ minden tájáról érkeztek énektanárok, hogy tanulmányozzák a magyarországi énektanítási módszer, mely Kodály nemzetnevelő elképzelésein alapul. Tévesen Kodály módszerének nevezik. Az elnevezés pontatlan: amíg a módszer elnevezés általában egy gondolat kivitelezését Jelenti, addig a Kodály nemzetnevelo koncepciója jóval több. Ez érinti az egyén emocionális életét, szellemi fejlődését, racionális gondolkodásmódját, egész emberi habitusát Helyesen tehát magyar ipódszer - Hungárián System. Mint az Ádám Jenő Alapítvány elnöke hivatalból is, de meggyőződésből is hirdetem: az egész koncepció Kodály gondolata, a/ iskolai énektanítás módszerét viszont Ádám Jenő dolgozta ki. Ez tehát az ő nevéhez fűződik. Ádám Jenő tanítványa és munkatársa volt Kodálynak majd 50 éven át, ugyanúgy mint Szőnyi Erzsébet, aki a kodályi elveket saját életművébe beépítve tanítja, oktatja itthon, külföldön, és 32 éve, mint a Nyári Egyetem művészeti vezetője, szervezi és iranyítja a munkát -Mi a vonzerő a külföldiek számára ebben a módszerben1 - Elsősorban egyszerűsége, közérthetősége, és ami a legfontosabb: mindenki számára elsajátítható, jóhallású és „botfülű" számára egyaránt. Kezdetben hitetlenkedve szemlelik a dolgokat, de a napi 1 órás bemutató órák, ahol 10 napon keresztül szigorúan szerves, módszeres felépítésben tálalják az anyagot, meggyőzik a kételkedőket. 2-3 óras csoportos foglalkozásokon gyakorolják a külföldiek ugyanezt, délutánonként pedig a kórus muzsikába ágyazva teremtik újjá a tanultakat. Ennek az eredményekent hangzott el az iménti koncert. - Nem ellentmondásos az, hogy egyrészről évenként átlag 80-120 fos külföldi hallgatóság érdeklődik a módszer iránt, ugyanakkor itthon évek óta kereszttűzben van az iskolai énekoktatás, sőt - mint legutóbb tapasztaltuk - a dolgok élesben mennekl - A kérdés kettős: az érdeklődés a külföld részéről állandó, itthon egy kicsit más a helyzet: az életünk fokozatosan eltolódik a technika irányába. Kiszolgálói, kiszolgáltatottjai vagyunk ennek a folyamatnak, az élet rohanóbb lett Okai ismertek, nem kedvez érzelmi életünk fejlődésének, fogékonyságunk eltompult, elszaladunk a dolgok mellett. Ki fogyóban vannak a jó tanárok, tanítók, akik munkájukban hivatást látnak, nem pedig foglalkozást. Ámi a kereszttüzet illeti: szomorú jelenség. Téves a megközelítés: a problémát nem a „módszer" esetleges hiányaiban, netán egyed uralkodásában kell keresnünk; véleményem szerint a kulcskérdés itt: a tanárképzés. Az iskola manapság elsődlegesen nem anyagiak hianyával küzd - bár ez semelhanyagolható - hanem az értékrendek átalakulásával, azok degradálásával. A kérdés: szükség van-e jól képzett, elhivatott nevelőkre? Már pedig az elbocsájtandók között nagyon sok van ilyen. Nem elfecsérlése ez a munkaerőnek, a kiképzésükhöz szükséges időnek és pénznek? Nem beszélve arról, hogy a pedagógusi „hivatástudat", megfizethetetlen és mással nem pótolható képesség. - Ezek után lesz még énektanítási - Biztosan. A jelenlegi helyzet, amint már mondtam, szomorú és elgondolkodtató, de valamire mégis jó. Alkalmazkodnunk kell az új helyzethez, mely lehet demográfiai változás, morális romlás, nemzeti értékeink mellőzése, háború vagy más egyéb. Az ének és a zene ősi, ősibb, mint „mai betegségeink". Mint mindig, ma is lesz kilábolás, megoldás. Lehet, hogy újabb és újabb divatos elméletek jönnek, pozíciók és egzisztenciák dicsőülnek meg, vagy hullanak a porba, a fejlődés áldozattal jár. Keressük az utat. Észre kellene már vennünk: a kérdés az iskolában dől el. (P.I.) Padovaiak a Szent Anna búcsún A padovai Szent István Plébánia 17 fős küldöttsége járt Esztergomban, hogy részt vegyen a Szent Anna búcsú ünnepségein. A pénteki egész napos pannonhalmi, illetve balatoni és tihanyi kirándulás után szombaton Fülöpszálláson ismerkedtek az Alföld népszokásaival és hagyományaival. A nagymamákat köszöntő esti műsorra don Attilio plébános visszatért Esztergomba, hogy tolmácsolja az esztergomi nagymamák felé a Szent István Plébánia közösségének jókívánságait. Este a Szent Anna Plébánia közösségi vacsoráján a vendégek is részt vettek. Az ünnepi vacsorára Esztergomba látogatott a plébánia örökös tiszteletbeli tagja, Ladocsi Gáspár tábori püspök is. (Kupola, 1996. Következő számunk augusztus 15-én jelenik meg!