Esztergom és Vidéke, 1996

1996-08-01 / 31-32. szám

Nem robbant fel, de... Rejtélyes gyilkosság a múlt hét végén, pokolgép e hét elején: biztonságban már csak a rács mögött élhetünk?! - a 9. oldalon ESZTERGOM és TIDEKE 1996. aug. 1.-31-32. szám POLGÁRI LAP & Ára: 39,50 Ft Rudnay Emlékünnepség magyarul és szlovákul Július 27-én rendezte meg a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara a Rudnay Emlékünnepséget. Reggel 9 órakor a Bazilika altemplomában dr. Ternyák Csaba, a Magyar Püspöki Kar titkára celebrálta a szentmisét, melyen a szentleckét és a hívek könyörgését magyarul és szlovákul mondtak. Az imájukban kérték: „ Urunk, Jézus Krisztus, add, hogy tanításod fényében megtanuljuk érvényesíteni a testvéri szeretet parancsát a magyar és a szlovák nemzet között A szentmise végén a jelenlévők megkoszorúzták Rudnay sírját. A magyar-szlovák szellemi közösség ápolása, a népeink közötti testvéri szeretet volt a fő mondandója a Hittudományi Főiskola dísztermében rendezett konferenciának is. Kápolnai Dezső elnöki megnyitójában utalt az elmúlt évi ünnepségre, amikor elhelyezték a Szent Anna templom falán a kétnyelvű táblát Rudnay érsek emlékére, aki a török utáni időkben sokat tett a város újjáépítéséért. Rudnay Sándor életében, az elmúlt század elején természetesen mozgott a két nyelv, a két kultúra teljes ismeretében Magyarhonban. A közös keresztény gyökerek ma is összekötnek, nagy a hasonlóság a két nemzet életében. Dr. Gál Ferenc egyetemi rektor köszöntőjében utalt arra, hogy az elmúlt időkben hangsúlyozott materialista világnézet letűnt, nem vitte előre az emberiséget. Isten lelke adja a megújulást. Ha az ember befogadja ezt a lelket, a nemzetek békében, egyetértésben élhetnek egymás mellett. Ez a fennmaradásunk érdeke! Jan Chryzostom Korec bíboros, nyitrai püspök elfoglaltságára hivatkozva nem jött el a konferenciára, levélben küldött üdvözletét melyben örömét fejezete ki a magyar-szlovák konferencia létrejötte kapcsán - ViliamJudák, a Szent Gorazd Papnevelő Intézet rektora olvasta fel: „Öröm, hogy közösen tudjuk ünnepelni közös történelmünk alakjait. Különbségeink mellett egyházunknak kell összekapcsolni bennünket. Értékrendszerünk azonosságának, jeleinek szívünkben kell élniük." hangzott többek között a levél egy mondata. Neves egyházi személyek - dr. Ternyák Csaba, dr. Dékány Vilmos püspökök - a tudományos, a társadalmi élet képviselői, egyetemi és főiskolai hallgatók, diákok kísérték érdeklődéssel az előadásokat. Kaffer István, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szlovák Intézetének igazgatója, a konferencia tudományos szervezője a középkori egyetemes gondolkodásból fakadó „hungarus patriotizmust", a magyarhoniságot emelte ki. Ez azt jelentette, hogy a személyek a keresztény kötődést tartották elsődlegesnek, és tisztelték az államot, amelyben éltek. Ápolták nyelvi, kulturális örökségüket, szlovákságukat, szlávságukat. Az előadások között hallhattunk a bernoláki nyelvhasználatról, Ján Holty életművének nyelvi gazdagságáról, Jan Kalinőiakról, Jan Kolárról ésJozefViktorin visegrádi plébánosról. Rudnay Sándorról elhangzott, hogy szlovák származását vállaló, a szlovákot, a magyart, a németet jól beszélő, magyarhoni hazafiságot hirdető erdélyi püspök, magyarhoni hercegprímás, európai hírű főpap volt, aki szorgalmazta az irodalmi szlovák nyelv megteremtését. A Bazilika, a Szent Anna és további templomok mellett házakat is építtetett. Esztergomot Szent István, Nagyboldogasszony és Szent Adalbert városának, a kereszténység legősibb bástyájának nevezte. (Pálos) Az altemplomban dr. Ternyák Csaba celebrálta a szentmisét Dr. Gál Ferenc, Viliam Judák és dr. Ternyák Csaba a konferencián