Esztergom és Vidéke, 1996
1996-07-04 / 27-28. szám
(Folytatás az 1. oldalról) Göncz Árpád köztársasági elnök a maga és az állam nevében mondta: „A magyar állam már korai időszakában minden támogatást megkapott a Szentszéktől. Ekkor a hit hirdetésén és a missziós küldetésen kívül a közigazgatás is, az oktatás is teljesen az egyházon múlott. (...) Nincs olyan megnyilvánulása a korai magyar államnak és a későbbinek sem, amely ne fonódott volna össze valamilyen módon az egyházzal, amikor az egyház ne pallérozta volna az elméket, ne terjesztette volna a tudást, ne szervezte volna a mindennapi életet. Gondoljunk a kolostori, a plébániai iskolákra, kancelláriákra, ahol a korabeli műveltség született, a hiteleshelyekre, amelyek az emlékezetet jelentették. Nagyon nehéz Magyarország történetét elválasztani a katolikus egyház történetétől. Az egyház képes a megújulásra, mint ahogy képes volt minden megpróbáltatás ellenére Magyarország is.(...) Ma furcsa időszakot élünk. Múltunkat 40 éves igen goromba cenzúra választotta el jelenünktől. Utkereső országgá lettünk, de csak az út világos. Hogy hová vezet, mi a végcélja, azt nem tudjuk felmérni.(...) Szeretném megköszönni ezt az ezer évet, ... azt a szerepet, amit az egyház életünkben betöltött és betölt." Dr. Seregély István egri érsek, a Magyar Püspöki Kar elnöke mondta, hogy az értékevesztés és az elbizonytalanodás korában is nyilvánvaló, hogy Krisztus anyaszentegyháza ennek a világnak a rendjét képviseli. A katolikus egyház együttműködött a néppel ezer éven át. Az ország élvezte a Szentszék támogatását, aminek dokumentumai e kiállításon is láthatók. Dr. Paskai László bíboros, prímás érsek többek között e szavakat mondta: „A kiállított tárgyakról szakember szól hozzánk. A magam részéről most a megnyitón a kiállítás üzenetét emelem ki. Nemzetünk életében meghatározó szerepe volt az Apostoli Szentszékkel való kapcsolatnak. Ebben a kapcsolatban természetszerűen találhatunk sok emberi vonást, gyarlóságot, mint minden más diplomáciai és politikai tevékenységben. Ugyanakkor azt sem szabad figyelAz állam, az egyház és városunk vezetői a megnyitón men kívül hagyni, hogy a Szentszék nemcsak egy európai államot képvisel, hanem a kereszténység központja is, amely intézményein keresztül következetesen hirdeti az evangéliumot. Nemzetünk történetében sokszor megmutatkozott, hogy - emberi gyarlóságaink, sŐt bűneink ellenére is - a kereszténységnek mindig volt társadalomformáló és nemzetmegtartó ereje, éppen az alapvető erkölcsi értékek és parancsok tanításával és megtartásával.(...) Nem az a feladatunk, hogy hangzatos indokok alapján az örökérvényű erkölcsi értékeket megváltoztassuk vagy azoktól elszakadjunk, hanem ezeket alkalmazzuk a jelenre, ahogyan ezt keresztény eleink megtették." Végezetül Cséfalvay Pál kanonok a művészettörténész szemével szólt a kiállításról. Az ünnepélyes megnyitó műsorán a Bazilika énekkara is szerepelt Baróti István orgonaművész vezényletével. A megnyitó a pápai és a magyar Himnusz közös eléneklésével zárult. Ezután a jelenlévők átvonultak a Prímási Palotában, ahol megtekintették az értékekben gazdag kiállítást, mely a nagyközönség számára október 8-ig tart nyitva. (Pálos) Kiállítás 12 Esztergom és Vidéke Ülésezett a képviselő-testület Június 27-én tartotta soros ülését Esztergom város képviselő-testülete. Az első napirendi pontban a polgármesteri beszámoló hangzott el az előző ülés óta eltelt időszak eseményeiről és a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. E napirendi ponthoz kapcsolódva vetődött fel, hogy miért nem történt előrelépés a Katolikus Egyetem Jogi Karának városunkba költözésében. Dr. Könözsy László polgármester elmondta, hogy az intézmény idetelepülésének feltétele egy háromoldalú megállapodás. Ennek alapján az önkormányzat elcserélné a Budapest Bankkal a Széchenyi téri épületét a Kanonok sor épületéért. A Béke téri ingatlan udvarán lévő üzemcsarnok lebontásra kerülne, és azt a területet a bank értékesítené. Ott élelmiszerüzlet és parkoló létesülhetne. Sajnos, a műemlékvédelmi hatóság egyelőre nem járul hozzá, hogy a volt Mikromed telephelyét helyrajzilag két önálló részre bontsák. A tárgyalások tovább folynak. A következő napirendi pontban a képviselő-testület az Aranyhegyi óvoda vezetőjévé Szalma Lászlónét, a Somogyi Béla Általános Iskola igazgatójává Kotz Istvánt, a Balassa Bálint Altalános Iskola igazgatójává Varsányi Andrásnét nevezte ki. Vezetői megbízásuk öt tanévre szól. Két intézményünkben eredménytelen volt a vezetői állásra kiírt pályázat, így a jelenlegi igazgató (az Arany János Ált. Iskolában Wagenhoffer Vilmos, a Sport Központban Rozgonyi Miklós) kaptak egy évre vezetői megbízást. A képviselők köszönetüket fejezték ki a nyugdíjba vonuló Kőhalmi Ferencnének, aki 16 évig állt az Egyesített Szociális Intézmény élén. Kiemelkedő tevékenységével segítette a város idős polgárainak szociális ellátását. Az ülés az állatok tartásáról szóló rendelet tárgyalását elnapolta, mivel e témában felsőbb jogszabály megjelenése várható, és a szakmai szervezetek véleményének bedolgozása még nem ért végett. Ezután módosították a köztisztaságról szóló rendeletet. A háztartási hulladék elszállítása az eredeti rendelet szerint olyan szolgáltatás, amelyet kötelező igénybe venni és díjköteles. Esztergom-Kertváros lakossága 1992-től nem fizet hulladékelszállítási díjat, mert az akkori képviselő-testület ígéretet tett, hogy ezzel kompenzálja a Kertvárosban lévő regionális szeméttelep okozta problémákat. A testület a rendelet módosításával 1998. december 31-ig mentesítette a kertvárosiakat a hulladékelszállítási díj megfizetése alól. A következőkben a város 1996. évi költségvetésén belül hajtottak végre átcsoportosításokat, hogy a rendeletben elfogadott beruházásokra és az időközben felmerült új feladatok elvégzésére fedezetet biztosítsanak. A képviselő-testület május 23-án úgy határozott, hogy a pilisszentlélek! óvodát szeptember 5-től nem önálló intézményként, hanem a Belvárosi Óvoda szlovák nemzetiségi nevelést folytató csoportjaként működteti tovább. A szükséges egyeztetések lefolytatása után a testület most megerősítette a döntést és annak megfelelően a Belvárosi Óvoda alapító okiratát. Az Egészségügyi és Szociális Bizottság előterjesztésében a Családsegítő Központ munkájáról készült beszámolót vitatta meg a testület ezután. Határozatban rögzítették, hogy az ellenőrzések során felmerült hiányosságokat az intézmény vezetőjének pótolnia kell, amit ismételt vizsgálatokkal ellenőrizni fognak. Az intézmény alapító okiratát is módosították: a Családsegítő Központ szakmai felügyeletét ezentúl a Polgármesteri Hivatal Népjóléti és Gyámügyi Irodája látja el. A Polgári Törvénykönyv módosítása miatt a képviselő-testület két városi alapítványát - a Várszínház Alapítványt és az Esztergom II. Világháborús Áldozataiért Alapítványt-közalapítványokká alakította át. Ezután a Városfejlesztési Bizottság előterjesztéseit tárgyalta a bizottság. Az önkormányzati tulajdonban lévő tetőtereket egységesen 1000 Ft/m 2 áron jelölték ki értékesítésre. Ismételten meghirdették eladásra a volt gyermekfogászai épületét, hogy mielőbb rendezett utcakép alakuljon ki a város főútvonalán. A Zeneiskola által használt területből az Esztergomi Hajós Egylet használatába adott a testület egy 25 m 2-es területrészt. Elutasította a testület a Komtávhő Rt. díjemelési kérelmét. Majd támogatták a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat által megalapításra kerülő Pilisi Ifjúsági Oktatási Turisztikai és Biogazdaság elnevezésű közalapítványt földterület használatbavételi kérelmét. A TermészetBÚVÁR Egyesület országos akciót kezdeményezett „Szépítsük meg Magyarországot 1996-ban" címmel. A mozgalomhoz csatlakozott Esztergom város képviselő-testülete is. A munkára 7 általános- és 3 középiskola vállalkozott és a Rumpold Kft. felajánlotta segítségét. A képviselő-testület egyetértett a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola, a Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskola és a Montagh Imre Általános Iskola és Speciális Szakiskola szakképzési alap támogatására benyújtott pályázataival. Ezután dr. Könözsy László előterjesztései kerültek sorra. A testület felhatalmazta a Gaz De Francé International-t az önkormányzatunknakjáró ÉGÁZ részvények átvételére az ÁPV Rt-től. A képviselők döntöttek a Kossuth L. u. 24. sz. ingatlan eladásáról, majd határoztak, hogy hasznosítás céljáról meg kívánják venni a volt szovjet ingatlanok állami tulajdonban maradt területeit (laktanya, lőtér) a rajta lévő épületekkel együtt A kertvárosi részönkormányzat kezdeményezésére hozzájárultak a képviselők ahhoz, hogy az első esztergomi repülés 85. évfordulójára emlékezve a kenyérmezői vasútállomás előtti közterületen emlékkövet helyezzenek el. A nyilvános ülés befejeztével a testület zárt ülésen vagyoni kérdéseket tárgyalt.