Esztergom és Vidéke, 1996

1996-06-27 / 26. szám

4 Esztergom és Vidéke 1996. június 13. Bánatosak-e a búbánatvölgyiek? Június 21-én este 6 órára lakossági fórumot hívott össze a Városfejlesztési Bizottság a Vasas Horgász Egylet búbánatvölgyi horgásztelepére. A jó szervezésnek köszönhetően nemcsak e kies völgy nyaraló-tulajdonosai és a Szamárhegyen egyre szaporodó hétvégi házak gazdái jöttek el mintegy félszázán, de az érintett városi intézmények is képviseltették magukat Miavecz Jenő - aki képviselői és telektulajdonosi minőségben egyaránt érdekelve volt - nyitotta meg a forumot, majd dr. Etter Ödön, a Városfejlesztési Bizottság elnöke kérte meg a jelenlevőket, hogy mondják el azokat a helyi gondokat, melyek orvoslásában a város segítségét várják. A legtöbb felszólaló az utak minőségére, az útmenti részek és egyes telkek gondozatlanságára panaszkodott Etter Ódön „megnyugtatta" a panaszosokat, hogy az utak állapota az egész városban probléma, és az ezévi útfejlesztésre szánt 7 millió forintból nem sokat tudnak az itteni utakra fordítani. A telkek művelési kötelezettségét előíró jogszabály megszűnt, a gondatlan gazdakat sem megbüntetni, sem hivatalosan felszólítani nem lehet, marad a szomszédok „rábeszélése". A közterület karbantartását újabban a közmunkások végzik, vezetőváltás miatt volt némi fennakadás az utóbbi időben e munkában, de hamarosan javulás várható. Sokan a közvilágításra és az áramingadozásra panaszkodtak. Orbándi László, az ÉDASZ képviselője biztosította az érintetteket, ha bejelentik panaszaikat, rövid időn belül kijavítják a hibákat. Többen felvetették, hogy nagyon sok teleknek nincs házszáma, s talán ezért is nem megoldott a postai kézbesítés. Telefon nincs, el vannak vágva a világtól. Bacsa Lajosné, a Posta vezetője bejelentette megszűntetik az itteni telektulajdonosok eddigi ingyenes postafiók-bérletét, viszont biztosítják a mindennapos kézbesítést A bizottság elnöke megígérte, intézkednek a házszámozások ügyében, s 1-2 nyilvános telefon felállítását is szorgalmazni fogják. Mint kiderült, régi téma a szenny, a bűz, a tavak j»ondozatlansága. Peti Endre, a horgyasz egylet vezetője szerint novemberben le kellene engedni a tavak vizét, és alaposan kitakarítani a medreket mert nagyon elszennyeződtek. Az erdőgazdaság jelenlevő munkatársa elmondta, hogy itt valamikor ősláp volt, a terület ma is természetvédelem alatt áll, s a vízleengedéshez több helyről is engedélyt kell kérni. Vélménye szerint, minél többen laknak itt, annál nagyobb lesz a táj szennyezettsége. Ezt a véleményt dr. Nemes Tamás városi tiszti főorvos is osztotta. Ellenezte azt a többek által hangoztatott javaslatot hogy a jelenlegi üdülőövezetet vegyes beépítésű területté minősítse az Önkormányzat mindaddig, amíg megfelelő út-, víz- és csatornahálózat ki nem épül ezen a részen. Ha az ún. Fürdő-tavat valóban fürdésre akarják használni, a vízminőséget ellenőriztetni szükséges, márpedig akkor alighanem ki kell majd tenni a „Fürdeni tilos!" táblát. ígéretet tett rá a főorvos, hogy ha szennyvízszivárgás vagy bűz miatt bejelentest tesznek, azt sürgősen ki fogják vizsgálni. Bodrogai Sándor közterületfelügyelő megígerte, hogy a korábban jelzett szemétszállítási gondokat megoldják, ezentúl hétfőnként fo^ szállítani a Rumpold, hogy a hétvégen összegyűlt szemét nem büdösödjön kint egész héten. Tobb felszólaló hiányolta a rendőri jelenlétet e környéken. A közbiztonságot jelenleg csak az itt tartózkodó tulajdonosok összefogása és ébersége biztosítja úgy-ahogy. A rendőrkapitányság jelenlévő új vezetője, Szabó Gábor őrnagy biztosította az itt lakókat, hogy időnként ki fogja küldeni a járőröket, s ha bejelentést kapnak, kivizsgálják azokat. Érdekes dologra derült fény a felszólalások során: a vízmosást, mely eddig az esővizet a Dunába vezette, eladta a város, s az új tulajdonos - építkezni akarván - most feltölti az árkot, veszélyeztetve ezzel az egész környéket Dr. Etter Ödön elismerte, hogy ez ügyben mulasztás történt a város részéről, hiszen nem győződtek meg róla, hogy mit adnak el. A tulajdonosnak viszont engedélyt kellett volíia kérni az árok feltöltéséhez ígérte, intézkedni fognak ez ügyben, s megvizsgálják a Kis-Duna-ág rehabilitációs lehetőségeit is. Felvetődtek még a rossz tévé-vételi lehetőségek és a sportrepülők egyre zavaróbb előfordulása a környéken. Az előbbinek a kivizsgálására Etter úr tett ígéretet az utóbbival kapcsolatban pedig Lengyel Károly, a terület önkormányzati képviselője mondta el, hogy a lakosság nyugalmát zavaró, alacsonyan szálló repülőgépekkel már a képviselőtestület is foglalkozott megbízván a polgármestert a kellő intézkedések megtételével. Befejezésül Etter Ödön javasolta a búbánatiaknak és a szamár-hegyieknek, válasszanak maguk közül egy személyt aki segítené, informálná a bizottságot a területet érintő ügyekben. A mintegy kétórás találkozót a Városfejlesztési Bizottság tagjai éppúgy hasznosnak értékelték, mint az üdülőövezet megjelent lakói. Reméljük, az eredmény hamarosan meg fog mutatkozni. Sz.B. Nehéz helyzetben a média...? Csernusné Láposi Elza - a Kulturális, Idegenforgalmi és Sportbizottság elnöke - az Esztergom és Vidéke május 30-i számában arról vallott, mennyire nem politikai kérdés Esztergomban a média ügye. Saját bevallása szerint sem lehet a városban működő egyik televíziót sem vádolni a politikai részrehajlással, mindazonáltal a „hőskorban" alakult Esztergomi Televíziós Egyesület - végigjárva a maga rögös útját máig is nagyrészt társadalmi munkában működteti a televíziót. Igaz és elismerésre méltó vállalkozás; a különbséget mépsem érzem, hiszen a Körzeti Televízió stábja is munka után, többségében család mellett, ingyen dolgozik. Ennek ellenére az Esztergomi Televíziós Társaság a város részéről a legutóbb 1.500.000,-Ft-os támogatásban részesült, míg a Körzeti Televízió a mindössze 250 ezer forintot sem kapta meg. Az arányok magukért beszélnek; annak ellenére, hogy a KTV nem csupán Esztergomban sugároz már ahol engedik -, hanem közel tizenöt községben is a város környékén! Úgy érzem, Esztergomnak végre el kell döntenie, hogy akar-e a környék vezető városa lenni, vagy lemond erről az elképzeléséről, amelynek egyik legfőbb forrása maga a KTV lehetne, mint média. Hogy a két televízió műsorai közül melyik tekinthető értékesebbnek, azt nehéz megítélni, különös tekintettel arra, hogy a KTV adásait - számos lakossági igény ellenére - a város két jelentős lakótelepén nem lehet fogni! Mindezt annak ellenére, hogy a Körzeti Televízió SEM kér pénzt azért, hogy műsorát láthassák, szolgáltatásainak minőségét viszont nem kívánom részletezni vagy összehasonlítani - érdekelt lévén az ügyben - ám, mint a latin közmondás rámutat: audiatur et altéra pars - azaz hallgattassák meg a másik fél is - úgy gondolom, időszerű néhány ellentmondásosnak tűnő dezinformációt tisztázni. Amint már említettem, aKTV munkatársai is ingyen dolgoznak. (Jellemző, hogy Magyarországon ez ma megtehető és elvárható emberektől. Csak nem elkötelezettségről van szó?) Az sem igaz, hogy a KTV nyereségorientált vállalkozás. Ha nézik - nézhetnék - műsorainkat, akkor teljességgel világos lenne, hogy minden tekintetben megfelelünk a Magyar Közlöny 1996/3. számában megjelent 1996.1.sz.tvr.„A rádiózásról és televíziózásról" 2.par.34. bekezdésének, miszerint: „Nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató az olyan műsorszolgáltató, amely nemzeti, etnikai vagy más kisebbségi kulturális cél, vagy hátrányos helyzetű csoport szolgálatát vállalja, vagy a lakóhelyi közösség közéleti fórumaként kíván szolgálni, ha műsorszolgáltatásból származó elkülönítetten nyilvántartott - pénzügyi eredményét kizárólag a műsorszolgáltatás folytatására, fejlesztésére használja fel." Hangsúlyozottan hívom fel az érdeklődők figyelmét arra a tényre, hogy a fentebb idézett törvényt a Körzeti Televízió szigorúan betartja, ami talán azért is figyelemre méltó, mert a törvényesség ilyetén betartását médiák ügyében kevéssé követelte meg az Önkormányzat illetékes bizottsága. Amúgy se játsszunk a számokkal, mert ebben az esetben kiderülhetne, hogy Cs.LE. - a KIS Bizottság elnöke évente annyi tiszteletdíjat kap önkormányzati tevékenységéért, mint a Rádió Esztergom egész évi támogatása! (E kijelentés természetesen lehet éppolyan hamis, mint a KTV nyereségérdekeltségére vonatkozó hivatalos állásfoglalás...) Az elmúlt egy esztendő során stúdiónkat jelentős személyiségek tisztelték meg: Pozsgai Imre, dr. Torgyán József, Thürmer Gyula, Kuncze Gábor, Pető Iván, Boros Péter, Giczy György, Magyar Bálint Rapcsák András, Orbán Viktor, hogy csak a politikusokat említsük, de vendégünk volt dr. Czeizel Endre is Nemere István „Firtató" című műsorában. Jeles művészek vallottak önmagukról Varga Péter „Sztárparádé" című műsorában: Esztergályos Cecília, Nádas Gyöigy, a Família Kft ikrei, szintén csak néhányat kiragadva. De a felsorolás nem teljes, és nincs is még vége, amint a KTV-nek sem lesz vége, hacsak nem igaz az, amit Rapcsák András szomorúan állapított meg: Magyarországot 1996-ban a nemzetközi statisztika már csak a félszabad államok közé sorolta, holott három esztendővel korábban még szabad országnak minősítették... Mindezek után tessék mondani: a helyi média ügye tényleg nem politikai ügy?! A Körzeti Televízió munkatársai Bihari Antal AZ ÉRINTETT BIZOTTSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSA - Senki nem akadályozza - csak önmaga—a KTV-t abban, hogy a város minden részén fogható Jegyen. A Kulturális Bizottság azon ülésén, melyre meghívtuk a kábelüzemeltetőket (GAMESZ, Aranyhegyi PJT) és mindkét városi televíziót, bizottságunk a jelenlévőktől a következő információt kapta. A KTV a GAMESZ-től, mint az egyik hálózat üzemeltetőjétől valamiféle díiat kér azért, hogy a hálózatán adjon: mondván, hogy az ATV, mellyel szerződést kötött, szintén számít fel költségeket. A GAMESZ, mint hálózatüzemeltető ezt az összeget csak a lakókra terhelve tudná megfizetni, erre viszont nem hajlandó (jogosan). Az ügy érdekessége, hogy a város másik részén működő kábelhálózat üzemeltetőjétől (Aranyhegyi PJT) a Körzeti Televízió nem kér ilyen díjat, holott az ATV műsorát ott is adja. A Bizottság véleménye az volt, hogy abban az esetben támogatja a KTV-t bármilyen formában, ha az megegyezésre jut a GAMESZ-szel, s a város egész területén látható lesz műsora. A Bizottság legalább annyi támogatást javasolt, amennyi a kérdéses összeget fedezi. A képviselő-testület ezt meg is szavazta. Bizottságunk tudomása szerint a KTV és GAMESZ között a mai napig nem történt megegyezés. Tehát a KTV főszerkesztőjének azon állításai és sugallmazásai („már ahol engedik", „a város két jelentős lakótelepén nem lehet fogni'), amelyek szerint valakik gátolják az ő közvetítési lehetőségeit, alaptalanok. - A KTV a mai napig nem adta meg az önkormányzatnak a számlaszámát, amelyre utalhatná - a GAMESZ-szal történő megegyezes után - a megítélt támogatást. (Ez a szám egyébként - ahogy BA. úrtól értesültünk - az ő magánvállalkozásának számlaszáma). - A médiák támogatásáról nem a KISB, még inkább nem Csernusné Láposi Elza döntött, hanem Esztergom Város Képviselő-testülete. Azon a testületi ülésen a KTV vezetője szót kapott, így érveivel befolyást gyakorolhatott a Testületre. Ezután - és ennek ellenére - következett a szavazás, amelynek eredményét BA. most kifogásolja. - Csernusné Láposi Elza egy évi tiszteletdíja nem éri el (még bruttó összegében sem) a Rádió Esztergom egész évi támogatását, s az állítás legfőbb gyengéje nem a „hamissága", hanem nagyfokú demagógiája, mely nem vet jó fényt egy önmagát „ közszolgálatinak" nevező televízióra. - Nem hisszük, hogy Esztergom vezető várossá válásának legfőbb forrása maga a KTV lehetne. Valóban jó lenne, ha a környék is hírt kaphatna az Esztergomban történtekről, de ha kevés a pénzünk, akkor szolgáljuk ki először Esztergom polgárait. - A televíziók támogtása körüli - részünkről akaratlan - vita Jó gélda arra, hogy egy főleg gazdasági, szerződési ügynek indult döntésből kellő csurés-csavarással hogyan lehet lassan valóban politikai ügyet kreálni. A KTV vezetőjének fenti levele sem tartalmaz olyan érveket, amelyek a bizottsági és képviselő-testületi határozat indokait megkérdőjelezné: „mindkét televízió kap támogatást. A nagyobb részt annak a televíziónak adjuk, amelyik nonprofit egyesületként hosszú évek óta üzemel, amelyik közvetíti a testületi üléseket, amelyik csak Esztergom lakosait szolgálja s fogható mindkét kábelhálózaton."( Esztergom és Vidéke, 1996. május 30.) a Kulturális, Idegenforgalmi és Sport Bizottság nevében Csernusné Láposi Elza bizottsági elnök