Esztergom és Vidéke, 1996

1996-06-20 / 25. szám

216 Esztergom és Vidéke 1996. július 18. D I A K E L E T 1 rwkn • JBBP9IW Mi M f^*"'" . Mtan ] B 'pjk! ', „'V H ' '' 1/v"'Ü i «$tf ^ijt.-. 1 M | V .... • Tr m / Kertváros nyolcadikosai osztályfőnökükkel A város valamennyi általános iskolájához hasonlóan, a hét végén búcsúztak el - ünnepélyes külsőségek között - Kertváros nyolcadikosai az Arany János iskolától. Az iskola történetének 57-ik tanévét bezáró ballagáskor a végzősök osztályfőnökét kérdeztem a hogyan-továbbról: Szenczi Sándorné elmondta, minden végzőse ősztől tovább tanul. A 27 ballagó diák közül heten gimnáziumba (Esztergom, Dorog), 13-an szakközépiskolába (Esztergom, Esztergom-Kertváros, Piliscsaba, Budapest), heten pedig szakmunkásképzőbe (Esztergom) mennek. Esztergomi „véndiák" A tanárnőtől még megtudtam: idén három cigánytanuló - egy leány, két fiú - is végzett, ballagott el a többi osztálytárssal. Ők a női ruhakészítő, az autószerelő, illetve a festő szakmát választották, szeptembertől tehát már ezt tanulják. A ballagáson megilletődöttség, ünnepélyesség, feszültség és öröm vegyesen volt látható a fiatalok arcán. De a banketten - az iskolában tartották - már önfeledten szórakoztak. Nagy Tibor Negyedszer is első díjat kaptak a helytörisek! A Város- és Faluvédők Szövetsége •egyedik éve hirdeti meg országos pályázatát általános és középiskolás diákok részére. A József Attila Általános Iskola helytörténeti szakkörösei mind a négy évben 2-2 dolgozattal pályáztak, s minden évben mindkét pályamunkájukkal I. helyezést értek el. Idén egy témakörön belül - „Lakóhelyem megőrzésre érdemes veszélyeztetett építészti emlékei" készültek a kutatómunkák. Az egyik A Szenttamás-hegy és Kálvária, a másik Ne legyen az enyészeté! című dolgozat. Az első témájául azért választották Szenttamás középkori település feldolgozását, a kápolna és Kálvária leírását, mert ez a településrész szívükhöz igen közel álló. Különös gonddal kutatták múltját, hiszen a városegyesítés centenáriumi vetélkedőjére egyik csapatuk Szenttamást választotta. Jól ismerik a környéket, hiszen minden nyáron a Városvédő táborban ők teszik rendbe a városból felfelé kanyargó lépcsősort és a Kálváriát Másik pályamunkájuk témájául a Sándor-palotát és az Einczinger présház bemutatását választották. Két pusztulásra ítélt értéket Minden városát szerető esztergomi szíve fáj a szemük előtt enyészetbe vesző szépséges Sándor- palotáért, és a lokálpatrióták által nagyrabecsült Einczinger présházért. Műemlék és helyi érték. Talán még megmenthető! Ezért írtak róluk a helytörisek. A bíráló bizottság megérezte a tudományos alapossággal készített dolgozatokban a pontos szakmai felkészültség mellett a gyerekek féltő szeretetét is. Ezt díjazta a két I. helyezéssel. A Sándor-palotáról és az Einczinger présházról készült pályamunkát kiemelt első díjjal jutalmazta. 1996. május 18-án a Budai Vár E épületében - Történeti Múzeum a Király-pincéjében volt az ünnepélyes díjkiosztás, ahol Ráday Mihály, a Szövetség alelnöke a mintegy 150 pályázó és az őket kísérő felnőttek jelenlétében adta át a díjakat. A gyerekek boldogan vették át a tucatnyi jutalomkönyvet, a nem csekély pénzösszeget, és végtelenül boldogak voltak, mert közülük négyen újból ott lehetnek majd az országos táborban. A győztesek ezúton is köszönetet mondanak Hunomé Iványi Piroskának, dr. Horváth Istvánnak, Alberti Sándorné sz. Einczinger Katalinnak, dr. Pifkó Péternek, dr. Cséfalvay Pál kanonoknak, Urbányi Károlynak, Villányiné Böszörményi Máriának és Koditek Pálnak. Odaadó segítségük nélkül nem tudták volna a gyerekek adatokkal, dokumentumokkal bizonyítani azt, ami a szívüket nyomja. M.I. Tóth Major Krisztina tárlata a Belvárosi Kávéházban Vasárnap délután nagy érdeklődés mellett nyitotta meg a Belvárosi Kávéházban Bánhidy László művészettörténész tanár a tehetséges pályakezdő Tóth Major Krisztina rajzos tárlatát. Temperák, akvarellek, tusrajzok jelzik, hogy a fiatal lány Európa számos országában járt már a Monteverdi kórussal. A Ház az Alpokban, Frankfurt, Tópart, Tiszafüred, Bajorországi kis falu. Holland csatorna, Szenttamás felé, Domboldal című képei szépen kidolgozva tükrözik a tájat. A többi is - összesen 48 - rátermettségét, felkészültségét példázza. Furíán Ferenc, a Dorogon élő festőművész büszke lehet egykori tanítványára! Az Uyen alkalmak adnak erőt és kedvet alkotásaihoz, a tanításhoz - mondta. Tóth Major Krisztinának volt már tárlata Egerben, Budapesten és Dorogon, de Esztergomban most állít ki először, önmagáról így vall: - 1972-ben Esztergomban születtem. Az általános iskolai éveim alatt (a dorogi Zrínyi Ilona Általános Iskolában) Végh Éva és Furlán Ferenc irányítgatta a már éledező művészi ambícióimat. Az esztergomi Dobó Katalin Gimnáziumban Bánhidy László tanár úr „kezei közé" kerültem, és ekkor vált számomra bizonyossá, hogy a rajz, a képzőművészet igen fontos szerepet játszik életemben. Neki köszönhetem, hogy elindított valami felé, ami örömet okoz nemcsak nekem, hanem képeim által, remélem, másoknak is. Az érettségi után egy évet a Balassa Bálint Múzeumban dolgoztam. 1992-ben -Bánhidy tanár úr javaslatára - jelentkeztem az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola földrajz-rajz szakára, ahol jelenleg F. Balogh Erzsébet egyengeti utamat A kiállítás július 7-ig tekinthető meg. A képek a helyszínen megvásárolhatók. (P.I.) Mont Serrat (Spanyolország) - tusrajz