Esztergom és Vidéke, 1996
1996-01-04 / 1. szám
3 1996. február 22. Esztergom és Vidéke December 21-én, csütörtökön 15 órai kezdettel tartotta soronkövetkező ülését a képviselő-testület. Az előző ülés óta történtekről beszámolva, dr. Könözsy László polgármester összefoglalót adott a vagyongazdálkodás, a beruházások, a városüzemeltetés, az oktatás és a szociálpolitika területéről. Különösen az Állami Számvevőszék vizsgálati jelentése váltott ki nagyobb érdeklődést, mely a távhőszolgáltatás gazdálkodási rendszeréről szólt. A vizsgálati jelentés az önkormányzati munkavégzés színvonalának javítására több ajánlást is megfogalmazott A KOMTÁVHŐ Rt. előterjesztést készített az 1996. január elsején életbe lépő szolgáltatási díjak emeléséről. A távhőszolgáltatás alapdíjának és hódijának emelését az Rt. az október elsejétől érvényes villamosés hőenergia hatósági áremelésével indokolta. A fűtés éves alapdíja 165,60-ra, a meglegvízépedig 36forintra nőtt lakáslégköbméterenként. A hődíj Giga-Joule ára 592,40 Ft lett. Szóba került, hogy több mint 56 millió forinttal tartoznak a hőszolgáltatónak a fogyasztók, ebből 38 millióval a lakosság, a többivel az üzemek és egyéb közületek. 1996. január 1-től megváltozott a helyi autóbuszközlekedés díja is: - a vonaljegy elővételben 36 forintba, a vonaljegy autóbuszon váltva 42 forintba, - az egyvonalas bérletek ára 720 forintba, az összvonalas bérlet ára 1.080 forintba, - a tanuló és nyugdíjas bérlet 324 forintba kerül ezentúl. A vízmű részvénytársaság Pilisszentléleken a felmerült költségek arányában kérte az ivóvízdíj megváltoztatását. Január elsejétől az érvényes díj köbméterenként 111 forint. átmeneti építési előírásokat a testület 1997. december végéig meghosszabította. A Pénzügyi Bizottság javaslatára került napirendre a helyi adók kérdése. Az iparűzési adó nem változik, annak ellenére, hogy a Parlament a felső határt 1,2 ezrelékben szavazta meg. Esztergomban marad a 0,8 ezrelék, amitől további befektetőket remélnek, és újabb vállalkozások letelepedését várják. Ülésezett a képviselő-testület A Városfejlesztési Bizottság javaslatára megváltozott a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltétele. Az óvadékot a szerződéskötéskor megállapított díj hat havi összegére módosították. Az óvadék összege így alkalmas arra, hogy a szerződés megszűnésekor még fedezetet nyújtson az eseüeges károkra és bérleti elmaradásokra. Városunk Altalános Rendezési Terve 1994-ben készült el. Akkor tárgyalta is a képviselő-testület. A megyei közigazgatási hivatal azonban több észrevételt tett, dr. Etter Ödön képviselő is több módosító javaslattal élt. A módosító indítványokat ezúttal a képviselő-testület is megtárgyalta és elfogadta. A Pilisszentlélekre vonatkozó Az idegenforgalmi adó a jelenlegi 30 forintról 100 forintra emelkedett, a gépjárműadó (súlyadó) a jármű minden megkezdett 100 kilogrammja után 500 forint lesz (eddig ez 400 forint volt). Egyes városi intézmények költségvetési előirányzatainak átcsoportosítását szintén elfogadták a képviselők. Az indokokat a Pénzügyi Bizottság terjesztette elő. A Gyógyszertári Központ Vállalat önkormányzati tulajdonba került Pharmakem Gyógyszerkereskedelmi Részvénytársaság néven, melynek egyik alapító tagja városunk önkormányzata. A patikák üzemeltetését a privatizációig ez a társaság látja el. A Simor János utca 63. számú A holtszezon: a pangás időszaka. Nincs esemény, nincs forgalom. A boltok, múzeumok, hivatalok zárva, vagy ha nem, hát konganak az ürességtől. Január első hete is ilyen holtszezonnak számít. Túl vagyunk a karácsonyi ünnepsorozaton, az ajándékozáson, az ünnepi traktán, a családi összejövetelek és vendégségek során. Túl a szilveszteri kimerítő éjszakázáson, túl az újévi ernyedt pihenésen. Felpróbáltuk a karácsonyi ajándékcsomagok mélyén lapuló pulóvereket, nyakkendőket, kicseréltük a két számmal nagyobb ingeket, az ízlésünktől távoli lemezeket és sálakat. Gyermekeink már kibelezték (eltörték, elszakították) új játékaikat, s a maradék beigli is megavasodott már. Hullanak a karácsonyfa tűlevelei, s a szaloncukor-díszekből is csak a papír maradt, srácaink ügyesen kiették belőlük a csokoládét. A szerkesztőség is híján van a friss híreknek, a szenzációs riportoknak. (Nem mintha máskor bővelkednék az ilyenekben!) Nem üléseznek a testületek, nincs megnyitás, avatás, koszorúzás; most még a tolvajok is lusták betörtni, feltömi, lopni; otthon bámulják unottan kopaszodó fenyőfájukat, s talán arra gondolnak, ideje volna jó útra térni. Az évkezdet különben is a fogadkozások időszaka. Ilyenkor szoktunk új életet kezdeni. Megfogadjuk, hogy leszokunk a dohányzásról, nekilátunk végre a fogyókúrának, s mindennap legalább tíz percet tornázunk. Merthogy ilyesmit mégsem illik augusztus 15-én vagy október 29-én elkezdeni. Arra való a január elseje. Jómagam is hónapok óta tervezgetem már, hogy körméretem fokozatos növekedésének valamilyen drasztikus módszerrel gátat vetek. Elvégre mégsem lehet valamennyi régi nadrágomat bővebbre cserélni, meg aztán fárasztó már a csinos nők előtt folyton behúzott hassal feszengeni. Új életmód, torna, kocogás. No, majd január elsején!... Igenám, csakhogy a kimerítő szilveszteréj után kinek van kedve korán kelni?! Különben is: úgy teleettem magam, hogy egészségtelen lenne ilyen telt hassal tornázni. Majd holnap!... Másodikán meg olyan rossz idő volt, hogy ... szóval, az egész nem ér meg egy influenzát. Nem vagyok én egy Schirilla! Persze azért délben a töltött káposztából nem kellett volna öt gombócot megennem, de olyan ingerlően mosolyogtak rám!... Ma meg valahogy elaludtam, a fejem is fájt, ... egyetlen napon már nem múlik!... Bár talán mégiscsak jobb lenne március elején kezdeni. Akkor már tavasz lesz, kellemesebb a friss levegőn... Hát igen! Valahogy így vagyunk a fogadkozásokkal. Az egyéni és a testületi, a magánemberi és a hivatali ígéretekkel... Ugyan mennyire hihetünk a kormány, a parlament, az önkormányzatok 1996-ra szóló terveiben, jóslataiban, ígéreteiben? Lesz-e javulás, vagy tovább romlik a helyzetünk? „Kincstári" optimizmusunk mintha megkopott volna az utóbbi időben... De hát hogyan élhet az ember remény nélkül, a jobbulás hite nélkül?! S ha nem is bízunk maradéktalanul másokban, legalább saját magunkban bíznunk kellene. S ha én is bízok magamban, Te is bízol magadban, ő is bízik magában, ... s persze, ha a bizakodás mellett teszünk is valamit, talán majdcsak előremozdulunk valamelyest! Ja! És majdnem elfelejtettem: most van a számvetések időszaka is. Ilyenkor szokott kiderülni, hogy mindaz, amit mi magunk - Te vagy én - tettünk, az sikeres volt, amit mások csináltak, az többnyire a hozzánemértésről, az önzésről, a lustaságról, a melléfogásokról árulkodik. Ami cikkeink érdekesek és szellemesek, az övék elfogultak és dögunalmasak voltak. A mi borunk finom lett az idén, az övék csak gyenge lőre. Mi sütöttük a legjobb süteményt, s hogy lapos lett, annak az ő gyenge minőségű lisztjük az oka. Mi építettük a legszebb házat, s hogy összedőlt, az az ő csapnivaló építőanyaguknak köszönhető. Mi korszakalkotó javaslatokkal rukkolingatlant a Városi Gazdakör kérte tulajdonba. A képviselő-testület a kérelmet jóváhagyta. ASugárútésaz Erzsébet királyné útja közötti lakótelepen a lakásokhoz tartozó tüzelő-kamrákat és garázsokat, garázsterületeket eddig bérelték a lakók. Ezeket most az önkormányzat értékesíti. Az értékesítés lebonyolításával a Nóvum Kft-t bízták meg. A továbbiakban a bölcsödéi gyermekétkeztetés nyersanyagnormájáról, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat létrehozásáról, valamint a közgazdasági szakközépiskola tevékenységi körének bővítéséről döntöttek a képviselők Ezután a város idegenforgalmi koncepcióját vitatták meg, mellyel kapcsolatosan további intézkedési tervet dolgoz ki a Kulturális, Idegenforgalmi és Sport Bizottság. Végezetül - zárt ülésen - vagyoni és fellebezési ügyekről tárgyaltak a képviselők. Ugyanezen ülésen elfogadták Nagyfalusi Tibor lemondását az Esztergom és Vidéke című lap főszerkesztői tisztéről. A lap főszerkesztésével a továbbiakban Bencze Cs. Attilát, a Megyei Levéltár igazgatóhelyettesét bízták meg « A közel nyolc órán át tartó ülés dr. Könözsy László polgármester zárszavával ért végett. (Pálos) tunk ki, de ők mindig leszavazták. A mi pártunk csupa önzetlen Grál-lovagokból áll, s megoldaná a város, sőt az ország minden problémáját, de ők, a többiek - csupa dilettáns karrierista - folyton keresztbe tesznek nekünk... És így tovább. Ugye, ismerős a szöveg?... Legalább ilyenkor, otthon, a négy fal között, saját magunk merjük már bevallani egyszer, hogy mi voltunk az ügyetlenek, a lusták, a hozzánemértők, mi rontottuk el, nekünk nem sikerült, a mienk lett a gyengébb, az értéktelenebb, az unalmasabb!... S ha fogadkozni akarunk, akkor most, az év eljén fogadjuk meg azt, hogy megpróbáljuk másokban is - a választott vezetőkben, a munkahelyi főnökökben, a riválisokban - elsősorban a jót, és nem a hibákat meglátni. Amikor gondjaink miatt másokat okolunk, kérdezzük meg először magunkat, mit tettünk mi, s nekik vajon volte lehetőségük mást - jobbat, kedvezőbbet - tenni. Tolerancia. Divatos idegen szó. Divatos, de csak így kinyomtatva. A lelkekből valahogy hiányzik. Én leírom, Te elolvasod, mindketten érezzük, hogy szükség van rá. Aztán a hétköznapok gondjai közt Te is, én is megfeledkezünk róla... Azt mondod, tegyünk mindketten fogadalmat: ezután nem így lesz?... Jó! Csak félő, hogy úgy járunk vele, mint az eddigi fogadalmainkkal. A fogyókúrával, a reggeli tornával és a többiekkel... No de hát, ha meg se próbáljuk!?! Sz.B. ( H O LTS Z EZOiN A Ilii - avagy: a szerkesztő újévi töprengései J