Esztergom és Vidéke, 1996

1996-05-23 / 21. szám

1996. május 23. Esztergom és Vidéke ERTEKEINK ; Nyitott a Babits Mihály ; Emlékmúzeum Babits Mihály egykori előhe-; ; gyi kis háza és kertje - 1924-től -! i valóságos zarándokhely volt, mi-; ; vei Babitsot a magyar szellemi élet; : legkiválóbbjai keresték fel. Költők, j : írók, irodalmárok, történészek, szí-: ; nészek, festők s az esztergomi ba- i ; rátok egyaránt szívesen látott! ;vendégek voltak 1941. augusztus; :4-én bekövetkezett haláláig. 1960-ban az Országos Múem-; • léki Felügyelőség védetté nyilvání-1 : totta az épületet, Zolnay László és i : utóda Nagy Zoltán a Balassa Mú-; i zeum igazgatói elkészítették a re-; : konstrukciós terveket. A helyreállítás megtörtént.; i 1991-től - a költő halálának 50.; : évfordulójától - a ház felújított ál-; ; lapotban, kiállítással szolgál a; ; nagyközönség részére. Télen zárva volt az emlékmű-; ; zeum, de május elejétől újra kinyi-; ; tották. A Duo Dekor felújította az; ; eligazító táblákat, ifj. Szilas László ; ; gondnok naponta 11-17 óra között! ; - hétfő kivételével - várja a látoga-: i tókaL Évadzáró a Városi Szimfonikusoknál Vasárnap este a Dobó gimnázium aulájában tartotta évadzáró hangversenyét a Városi Szimfonikus Zenekar. A Beethoven-est sok zenebarátot vonzott, különösen a D-dúr hegedűverseny, mely az zenetudósok állítása szerint mindmáig a hegedűirodalom legkiválóbb alkotása. A hangverseny előtt Rosta Béla, a szimfonikusok alapítványi elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik adományaikkal támogatják működésüket. Elsőként a 12 kontratáncot játszották, mely könnyed, dallamos zenéjével „feldobta" a közönséget. A kontratánc a 18. században keletkezett társastánc, ebből alakult ki később a francia négyes. A társastáncok leghíresebb zenei feldolgozója Beethoven volt. A mű „elegáns" előadásáért a hallgatóság vastapssal jutalmazta a zenekart. Vincze Zsuzsa a Hegedűversenyben nagy technikai felkészültséggel, gyönyörűen szólaltatta meg a mű fennkölt szépségű részeit. A csúcs a harmadik tételben volt, amikor a rondó formában íródott részt a fiatal művésznő nagyszerűen átélve, vidám hangulatban tolmácsolta. A zenekar és a szólista remekül adta vissza a mű hangulatát „a balsorstól a csillagokig". A közönség hosszantartó tapssal ünnepelte a fiatal művészt, aki Esztergomból indult s ma a fővárosban él. Az évadzárás utolsó darabjának jobbat nem is választhatott volna a zenekar, mint az ismert Sors-szimfóniát. A négy hangból álló sors-moSugár Galéria Vigovszky István fotóművész kiállítása Május 10-én délután szakmabeliek, művészetpártolók, érdeklődők jöttek el a Sugár Galériába Vigovszky István fotóművész kiállításának megnyitójára, ahol Kotz István iskolaigazgató köszöntötte a megjelenteket. Vigovszky Istvánt, az építészt sokan ismerik Esztergomban. 1930-ban született Kolozsváron, 1952 óta él városunkban, a fotóklub egyik alapítója volt. Tagja a Magyar Fotóművészek Szövetségének, a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának. Közel harminc önálló kiállítása volt szerte az országban. Almássy László fotóművész a kiállítás megnyitóján a következőket mondta: „...Ez a kiállítás érthető nyelven szól hozzánk. Es ettől az érthető egy nyelvűségtől könnyű lesz a szívünk, és a mai világban divatos soknyelvüségben talán utat találunk egymáshoz is... A fotókiállítás visszatérő témái a fejfák és sírkeresztek, melyek az elmúlásnak, a halálnak állítanak emléket. A fejfa tulajdonképpen jel, hogy itt alussza álmát egy szeretett hozzátartozónk, és annak a szeretett személynek ez egy utolsó tárgya, amelyet a halál után megszemélyesítünk... Vigovszky István már rendelkezik azzal az életbölcsességgel, hogy tudja, az alkotások, a megvalósított gondolatok csak akkor értékesek, ha azokat megosztjuk másokkal is, de főleg a jövő nemzedékkel... Nem árulok el titkot, hogy most új feladatra készül, régen dédelgetett vágyát szerelné megvalósítani: kiadni a Kopjafák című könyvét. A tematikailag is gondosan összeállított anyag értékes részei a portrék. Sajnos nincs lehetőség arra, hogy képenként elemezzük őket, példaként hadd emeljem ki Katona István korondi keramikus népművész portréját, akinek arcából sugárzik a székely nép öntudata, elszántsága..." A41 nagyméretű fotóból álló kiállítás ma és holnap 8-18 óra között még megtekinthető. (P.) Orosz fém ikonok a Keresztény Múzeumban tivum végigvonul az első tételen, majd később is visszatér. Beethoven maga mondta: „így kopogtat a sors az ajtón." A második tételben híven tolmácsolta a zenekar a fájdalmas panasznak és a felemelő vigasznak az ellentétét. A harmadik tétel nyomott hangulatát az utolsó tétel fénylő, győzelmi hangjai követték. Az est karnagya Reményi Károly volt. Vendégkórusok a Kanári-szigetekről és Párkányból Kedden este a Ferences templomban hármas nemzetközi kórusversenyt hallottunk a Kanáriszigetekről érkezett Coro de la Oratava, a párkányi Stilla Pectus és az esztergomi Balassa Bálint énekkarok előadásában. A Coro de al Oratava népi öltözékben remek hangulatú műsort adott, vezényelt Carlos Alfonso Cedres. A Sülla Pectus kamarakórust már jól ismerik Esztergomban, Papp Katalin karnagy vezetésével most is szép és vidám műsort állítottak össze. A nyári Kodály emlékhangversenyre készülő B alassa B álint Vegyeskar igényes műveket énekelt Reményi Károly vezetésével. Vidám műsort adott az ehingeni Liedertafel vegyeskar Szombaton este három részből álló vidám koncertet adott Ehingen testvérváros 1932-ben alakult vegyeskara. A vendégeket Reményi Károly zeneigazgató köszöntötte, majd a Balassa kórus adott rövid koncertet. Ezután Rudolf Schleker zenekari elnök mutatta be az ehingeni kórust, melynek 80 énekeséből most 60-an látogattak el Esztergomba. Műsorukban a németországi romantikus muzsika szerzői közül Mendelshon, Schumann és Schubert dalait hallhattuk. A második részben a jelenkor szerzői közül Hans Baumann, Hemz Lau, Jürgén Bendig és Bárdos Lajos egy-egy szerzeményét adták elő. Befejezésként nemzetközi népdalcsokrot hallhattunk magyar, görög, izraeli, szlovák, svéd és lotharingiai gyűjtésekből. Helmut Steeger karmester vidám hangulata gyorsan átragadt az énekesekre, később a közönségre is. Műsorszámaikat többször viszszatapsolták. Rudolf Schleker és Villy Reichle alelnök ehingeni szereplésre hívta meg a Balassa kórust, akik a meghívást köszönettel el is fogadták. Dr. Könözsy László polgármester pénteken délelőtt a Városháza nagytermében fogadta a testvérvárosi küldöttséget. Az énekkar ott is dallal köszöntötte a polgármestert, majd a kórus vezetői 1000 márkás támogatást adtak át a Egészségügyi Gyermekotthon javára. A német vendégek négy napot töltöttek hazánkban, Esztergomon kívül Visegrádon, a Dunakanyarban és a fővárosban is jártak. A szombatesti forró hangulatú koncert után több órán át voltak együtt a balassásokkal: közös énekléssel, barátkozással gyorsan és kellemesen telt az idő. Viszontlátásra Ehingenben! búcsúztak kicsit tört magyarsággal a német vendégek. (Pálos) A bronzból öntött orosz ikonokat öntőformába foglalt imának is szokták nevezni. Valóban, az ikonkészítő gyakran elmélkedés és ima közben hozta létre alkotásait az ábrázolt szentre vagy szent jelenetre gondolva. Jevgenyij Trubeckoj herceg pedig az ikonokról mint „színekben való elmélkedésekről" írt. A fémből öntött és színes zománccal díszített orosz reliefikonokra szinte csak az utóbbi években figyelt fel a kutatás. Ezek a kicsiny remekművek már Bizáncban is ismertek voltak, de igazi történetük az orosz kultúrához kapcsolódik. Már ezer évvel ezelőtt megjelentek Kijevben az ereklyetartó bronz mellkeresztek, melyekből a tatároktól való menekülés során néhány még Magyarországra is eljutott a XVII. század második felétől, az Avvakum protopópa vezette ószertartásúak megjelenésével a bronz ikonok különösen fontossá váltak. Az óhitűek ezeket az ikonokat azért kedvelték, mert az ősi formákat a régi típusokat az öntvények vitathatatlanul pontosan megőrizték. Később a reliefikonok nemcsak az óhitűek, hanem a reformerek körében is elterjedtek, hiszen viszonylag olcsók és tartósak voltak s a hívők utazáskor is könnyen magukkal vihették. A kiállítás az esztergomi Keresztény Múzeum és magánygűjtemények fém ikonjaiból mutat be válogatott műveket, s több, mint kétszázötven tárgyával e témakör legnagyobb kiállításai között foglal helyet. Nevezetesek a kiemelt helyen látható áldásosztó-, házi-, és mellkeresztek, a négyrészes, összehajtható házioltárkák, a háromrészes, összehajtható deészisz (ima)-ikonok és a gazdagon díszített, megkapó Máriaikonok, mindezek a pravoszláv művészet hazánkban még alig ismert kicsiny, ám nagy művészi értékű alkotásai. Rúzsa György (A kiállítás október 31-ig látható)