Esztergom és Vidéke, 1996

1996-05-16 / 20. szám

1996. március 14. Esztergom és Vidéke 165 Dr. Haller Zoltán: „Semmilyen információval nem rendelkezem" A Népszabadság május 9-i számában - belügyi forrásokra hivatkozva adott hírt arról, hogy a rendőrség csődbűntett és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt büntetőeljárást indított ismeretlen tettesek ellen. A lap azt is közölte: a több százmilliós gazdasági ügy vizsgálata várhatóan a Legfőbb Ügyészségen folytatódik, mivel az érinti az Országgyűlés egyik szocialista képviselőjét, dr. Haller Zoltánt is, akinek mentelmi joga felfüggesztését kezdeményezik a hatóságok. A hír olvastán nyilatkozatot kértünk országgyűlési képviselőnktől, akitől hétfőn reggel a következő faxot kaptuk: „ Tisztelt Szerkesztőségi Köszönöm, hogy az elmúlt napokban az újságokban nevemmel kapcsolatosan megjelent információkra reagálási lehetőséget kívánnak biztosítani. Sajnos, én az ott leírtakkal kapcsolatban semmilyen információval nem rendelkezem, velem szemben, környezetemmel szemben semmilyen eljárásról nem tudok, azokról semmiféle értesítést nem kaptunk. Amennyiben bármilyen ismereteim lesznek, a T. Szerkesztőséget megkeresem és a korábbiakhoz hasonlóan tájékoztatom. Esztergom, 1996. év május hó 13. dr. Haller Zoltán országgyűlési képviselő" A Népszabadság hétfői számában Szekeres Imre, a szocialisták frakcióvezetője is nyilatkozott Ebből az olvasható ki: az ügyről a mentelmi bizottságot nem értesítették, az ügyészségen nincs folyamatban a képviselő mentelmi jogának felfüggesztése. A frakcióvezető neheztelésének adott hangot amiatt, hogy „a hírt vagy az álhírt az újsághoz az érintettet, az ügyészséget és az Országgyűlést megelőzve juttatták el". Arra a kérdésre azonban, hogy van-e ügy egyáltalán, a frakcióvezető sem válaszolt egyértelműen: „Ha van, az akkor sem ítélet." Az esztergomi polgárt viszont ez a lebegtetés aligha nyugtatja meg, mert eszébe jut a zörgő haraszt esete. Tehát bizonyosságot akarunk - városunk érdekében. Ezért is váijuk parlamenti képviselőnk mielőbbi konkrét információit! —EVID VÁROSNAPLÓ KOZLEMENY Dr. Illés László ezredes, Komárom-Esztergom megye rendőrfőkapitánya 1996. május 16-i hatállyal dr. Kemenszki István esztergomi rendőrkapitányt - saját kérésére - beosztásából felmentette és áthelyezte a Komárom-Esztergom Megyei Főkapitányság központi állományába. Az esztergomi Rendőrkapitányság vezetését Szabó Gábor őrnagy, az esztergomi Közbiztonsági Osztály vezetője - az eredeti beosztásának megtartása mellett - látja el

. Városi Fórum: ANNO 1997 - 2000 Református női konferencia Hazánk közelgő nagy történelmi évfordulói szorosan kapcsolódnak Esztergomhoz, a hajdani fővároshoz. Különös érdekünk tehát, hogy ezt a vissza nem térő esélyt önmagunk és vonzáskörzetünk számára is megfelelően kihasználjuk. Ennek érdekében az esztergomi Tudomány-Technika Házában május 21-én 14 órai kezdettel kiállítással egybekötött Városi Fórumot rendeznek, amelyen az 1997-2000 évi tervekre, feladatokra vonatkozó tájékoztatás és gondolatcsere is helyt kap. Az ugyanis elképzelhetetlen, hogy a lehetőségek konkrét eredménnyé formálása kialakulhasson megfelelő koncepciók, erőösszpontosítás és társadalmi összefogás nélkül. A Városi Fórum program-előzetese ilyen szempontból nézve Ígéretesnek tűnik, hiszen abban az alábbi témák szerepelnek: országgyűlési képviselői koncepciók, feladatvállalások (Dr. Haller Zoltán), tájékoztatás a Katolikus Egyház terveiről (Dr. Cséfalvay Pál), a város önkormányzati koncepciói, tervek, feladatok (Dr. Könözsy László), ahogyan Esztergomot 2000-ben a térségből szeretnék látni (Dr. Tittmann János). Minden, városát szerető polgár érdeke az ezekben az ügyekben való tájékozottság, ezért a fórum nyitott, de különösen fontos az állami szervezetek, egyházak, pártok, gazdasági szervezetek, vállalkozók, civil szervezetek aktív részvétele, hiszen itt is városunk jövőjéről lesz szó! Az esztergomi református templomban rendezték meg a tatai református egyházmegye női konferenciáját az Asszonyok szolgálata a gyülekezetért címmel. A konferenciát Bátky Miklós esperes istentisztelettel nyitotta meg, majd az előadások következtek. Először Dr. Lenkeyné dr. Semsey Klára professzor beszélt az asszonyok szolgálatáról az ősegyház gyülekezetében, majd Pungurné Császár Judit tanárnő értekezett az „Az sszonyok szolgálata a keresztyén egyház történelmének egyes szakaszaiban" címmel. Dr. Márkus Mihályné főtiszteletű asszony és Dobos Károlyné szóltak hozzá Az asszonyok szolgálata a mai gyülekezetekben témakörhöz. A női konferenciát Kottler Miklósné, az esztergomi Kolping Ház igazgatónője is köszöntötte és ismertette a Kolping-mozgalom történetét. A konferencia résztvevőit szeretetvendégség várta a Kolping Házban, amelyért az esztergomi református egyházközség nevében Németh Lajos református lelkész mondott köszönetet TÖPRENGŐ A helyi médiák ügye - politikai ügy? Városunk képviselő-testületi ülésén hallottuk, hogy a helyi médiák ügye politikai ügy. Ez főleg a városban működő, egymástól független és műsorkoncepciójában különböző két TV stúdió támogatásával kapcsolatban hangzott el. Az Esztergom TV egymillió háromszázezer forint támogatást kapott, a Körzeti TV kettőszázötvenezer forintot A Helyi Televíziós Egyesület Esztergom város területén történt események ismertetését vállalta fel. A Körzeti TV Esztergomon kívül más települések - mint Csolnok, Kesztölc, Tát Piliscsév és még vagy tíz kábeltévé-hálózattal rendelkező község - eseményeinek a bemutatására vállalkozott, regionális médiaként működve. Sajnálatos módon Esztergom lakói nem mindenütt láthatják a Körzeti TV műsorát mivel a GAMESZ által működtetett kábeltévé rendszer felelős vezetőjével a mai napig sem tudott a KTV stúdió megegyezésre jutni. Amit láthatnak Kesztölcön - nem láthatják a Bánomi lakótelepen! Furcsának tartom azt hogy a médiatörvény megjelenése után néhányan politikai ügynek tartják a helyi médiák ügyét Hiszen a médiatörvény azért született, hogy a médiák ne legyenek egyes politikai irányzatok, vagy politikusok alárendelt kiszolgálói. Ez a helyiekre is vonatkozik! Mint a Körzeti TV egyik szerkesztője bizton állíthatom, a KTV a pártatlan és tárgyilagos tájékoztatást tartja műsorpolitikája legfőbb alapjának. Stúdiónkban lehetőséget adtunk a megszólalásra különböző politikai pártok képviselőinek Csurka Istvántól Thürmer Gyuláig. Pető Iván, dr. Giczy György, Boross Péter, dr. Haller Zoltán, dr. Torgyán József voltak többek között a stúdió eddigi vendégei. Esztergom, Dorog és a többi települések vezetőinek is lehetőséget adtunk, hogy a lakosságot közérdekű témákban tájékoztathassák. A felsoroltakból úgy érzem, nem lehet azt mondani, hogy a Körzeti TV bizonyos politikai párt, vagy helyi vezetés kiszolgálójaként működik. A tárgyüagos tájékoztatás érdekében mindig az adott téma felelős szakemberét hívtuk meg stúdiónkba. A fentiek és a két TV stúdió közötti támogatás jelentős különbsége alapján nem tudom eldönteni, hogy amikor képviselőink a médiák ügyét politikai ügynek minősítették, mire gondoltak, és a támogatásban milyen politikai irányzat jelenhetett meg? Május 9. Nemzetközileg számon tartott jeles dátum: 1945-ben ezen a napon ért véget a II. világháború. Esztergomban hagyományosan a Technika Háza előtt álló emlékműnél tartanak megemlékezést a Béke napján: elhelyeznek egy szál virágot a II. világháború valamennyi áldozatára gondolva. Idén nagyon szerény volt a megemlékezés. Talán 20-25 főből álló kis csoport gyűlt össze, kezében virággal a Technika Házánál. Az MSZP és a Munkáspárt tagjai jelentek meg, valamint dr. Haller Zoltán országgyűlési képviselő és dr. Amon György alpolgármester. Vajon miért csak ők? Hiszen május 9-e nem (csak) a baloldali pártok ünnepe. Az egész országé! Hisz nincs olyan család e kis honban, amelyikben ne lenne áldozata a világégésnek. Családomban nagynéném férje, Farkas János, három hónappal a házasságkötése után vonult be katonának, és ment el a Don kanyarba, ahonnan soha nem tért vissza. Egyetlen megmaradt festményét és házassági fényképét ma is őrzöm... 51 éve nem volt háború Magyarországon, és ezért hálásnak kell lennünk Istennek és a sorsnak, hogy megóvta népünket a borzalmaktól. Ezért is kellene jeles ünnepként kezelni a Béke napját hogy soha ne térjen vissza az az időszak, mikor rettegnünk kellett azért is, hogy megérjük-e a holnapot?! Hősök emlékhelyei Esztergomban Mint hallom, az 1956-os Szövetség esztergomi szervezete Kottász István vezetésével, hagyományteremtés céljából kezdeményezi az esztergomi hősök emlékhelyeinek az ápolását Dicséretes tett Már csak azért is, mert Esztergom ezer éves múltra tekint vissza, a harcok során elhunyt hősök emlékeivel itt lépten-nyomon talál- kozhatunk. Például a Balassi Bálintéval, aki hősi halált halt Esztergom védelmében. A Sobieski emlékmű is az Esztergomot felszabadítók emlékét idézi. Esztergom-Kertvárosban a kenyérmezei csata emlékét őrzi egy tábla. Az 1848-as szabadságharc hőseinek emlékét találhatjuk meg a Honvéd temetőben. A Kis-Duna partján álló kereszt is elhunyt katonákat idéz. A Hősök terén áll azl. világháború hősi halottainak emlékműve, a Sötét kapunál elhelyezett tábla pedig az 1956-os forradalom mártírjait sorolja.. Dicséretes tehát az is, hogy az 1956-os Szövetség esztergomi szervezete május utolsó vasárnapján, a Hősök napján Esztergom hősi halottai előtt tisztelegni kíván. Azt ígérik, a Csalamádé temetőben rendbe szedik a sírokat és egy kettős keresztet állítanak emlékükre, Esztergom-Kertvárosban pedig május 26-án megkoszorúzzák az 1685-ös kenyérmezei csata emlékét őrző táblát A hősi emlékhelyek ápolásába - mint megtudtam - a szervezők szeretnék bevonni az ifjúságot akik számára a városért a szabadságért a hazáért meghaltak emléke példát is mutathat Mutathat valóban. Csak kérdés: hányan akarják a példát felmutatni... és befogadni? Tapasztalataim ugyanis egyáltalán nem biztatóak.. .Bárcsak csalódnék. Muzslat Zsitva Ágnes