Esztergom és Vidéke, 1996

1996-05-02 / 18. szám

1996. március 14. Esztergom és Vidéke 3 Pályázati felhívás Esztergom Város képvi­selő-testülete pályázatot hir­det a város Sportközpontja vezetői munkakörének betöl­tésére Pályázati feltételek: - felsőfokú végzettség, - minimum 5 év szakmai gyakorlat, lehetőleg a sport­szervezés területén, - büntetlen előélet. Pályázni az eddigi tevé­kenységet is bemutató részle­tes önéletrajzzal, a sportközpont működtetésére és irányítására vonatkozó szakmai programmal lehet. A pályázathoz kérjük mellékel­ni az iskolai végzettséget iga­zoló okmányok másolatát, valamint érvényes erkölcsi bizonyítványt, amelyeket a Polgármesteri Hivatal Okta­tási és Közművelődési irodá­jához (2500 Esztergom, Széchenyi tér 1.) kell benyúj­tani 1996. május 31-ig. A vezetői állás 1996. júli­us l-jétől tölthető be. A kine­vezés határozatlan időre szól. Illetmény és pótlék: a Kjt. szerint. Páckh János születésének 200. évfordulójára emlékezve, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége május 6-án 15 órakor megkoszorúzza a jeles építő sírját, amely a Bazilika kriptájában található. VÁROSNAPLÓ Pályázati felhívás Licitálás a Városházán Május 9-én, csütörtökön déle­lőtt 10 órakor a Városháza kista­nácstermében licitálásos értéke­sítésre kerül a Szentjánoskúti úton lévő 16058/2 helyrajzi szá­mú, 826 négyzetméteres földte­rület a rajta levő építménnyel együtt. Induló vételár: 1.200 Ft/nm. Az ún. bánatpénzt - melynek összege 15.000 Ft - a licitálást megelőző napon kell befizetni a részvevőknek a Polgármesteri Hi­vatal Pénzügyi Irodájában. Az ORFK és a KHVM a közleke­désbiztonság javítására irányuló tár­sadalmi kezdeményezések szakmai és anyagi támogatását határozta el, E célból pályázatot hirdet meg. Pályá­zatot küldhet be minden olyan ma­gánszemély, állami szerv, társadalmi szervezet, oktatási intézmény, amely a közlekedésbiztonság javítását tűzte ki céljául. A pályázat témakörei: 1. Oktatási intézményekből indu­ló kezdeményezések, szakanyagok a gyermekek helyes közlekedésre ne­velésével kapcsolatban. 2. A láthatóság fokozásának lehe­tőségei a gyalogos és kerékpáros köz­lekedés biztonságának érdekében. 3. Médiumok közieke ­A NAT gyógypedagógiai vonatkozásairól i A megye gyógypedagógusai számára a Nemzeti Alaptanterv gyógype­dagógiai vonatkozásairól tartottak szakmai konferenciát a Relabor Rehabi­litációs Célszervezet Kft. előadótermében. A résztvevőket, házigazdaként, Schiller Kertész Tamás ügyvezető igazgató köszöntötte, aki kifejezte remé­nyét, hogy a NAT gyógypedagógia utalásai a megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató Relabor számára is hasznosak lesznek. Ezután a gödöllői Maráczi Ernő tartott előadást pedagógiai programjáról, melyet a minisztérium is ajánl a gyógypedagógusok számára, v M.ZS.Á/ désbiztonsági műsorainak támogatá­sa, célorientáltan a közleke­désbiztonsági rendezvények, akciók, információk propagálása. 4. Újszerű megoldások a közúti forgalomellenőrzés technikai támo­gatásában. 5. Óvodások és általános iskolás korú gyerekek helyes közlekedésre nevelése céljából kifestőkönyvek, társasjátékok, applikációs eszközök, valamint a közép- és felsőfokú okta­tási intézményekben tanuló fiatalok részére számítógépes KRESZ prog­ram készítése. 6. Közlekedésbiztonságot javító módszertani anyagok, kiadványok létrehozása, vetélkedők, versenyek rendezése. A pályamű terjedelme maximum tíz oldal. A beküldés határideje: május 31, az elbírálás határideje július 31. A pályázott tevékenység támogatására 50.000-1.000.000 forint adható. Apá­lyázatokat 3 gépelt példányban, a fel­adó pontos címével ellátva a pályázó lakhelye szerint Ületékes megyei Rendőrfőkapitányság Közlekedési Osztály vezetőjének kell megküldeni. A borítékra írják rá: Közleke­désbiztonsági pályázat anyák azért anyák, hogy ebből a két­ségbeesett „hápogásunkból" is pon­tosan megértsék, mennyire szeretjük őket, és milyen hálásak vagyunk ne­kik mindenért! Kedses szokás ez az anyák-napi megemlékezés, csak félek, hogy so­kan hajlamosak vagyunk egy nap alatt „ letudni" a hálál és a szeretetet, azután az év többi 364 napján vala­hogy megfeledkezünk róluk. Volt kor - az ún. „történelem előtti időkben" - amikor a törzs, a család istenként tisztelte az Anyát, a termékenység megtestesítőjét. Ter­dik felében a „gyengébb nem" kép­viselői ezen úgy próbálnak változtat­ni, hogy feladják nőiességüket, és mivel a társadalom -szomorú, de így van - még mindig többre értékeli a férfiakat, megpróbálnak ők is „him­neművé" válni. Nadrágot hordanak, vezető pozíciókra törnek, eltitkolják gyengédségüket, néha anyai szere­tetüket is. Ezzel is magyarázható, hogy egyre kevesebben vállalják a gyermekszülést, hiszen az gátolná őket karrierükben, és „lelepleződ­ne" a tényleges nemük. A másik véglet az, amikor a nők ANYASAG Ezt a képet N. Utteral mozgássérült szájjal festette Gondolom, anyák napján sokan kerülünk Petőfihez hasonló helyzet­be, vagyis annyi mindent szeretnénk egyszerre elmondani, megköszönni édesanyánknak, hogy akár könyve­ket is írhatnánk róla. Mégis, amikor vasárnap reggel virággal a kezünk­ben odaállunk az asszony elé, aki életet adott nekünk, saját testéből és lelkéből táplált és temérdek útrava­lóval indított el minket azon az úton, ahol azután már mindenkinek a saját lábán kell megállnia, szóval ilyenkor velünk is könnyen megeshet, hogy egyetlen értelmes szót sem tudunk kipréselni magunkból. De hát az s én csűrtem ajf^án szótCanuf, mint gyümölcs áfán." mészetesnek vették, hogy a nők állja­nak a társadalom középpontjában, és mindent megadtak nekik, hiszen tudták, az ő egészségükön, termé­kenységükön múlik a fennmaradá­suk. Ezt a malriarchális közösséget azonban felváltotta egy férfiközpon­tú, az „erősebbik nem" munkájából élő, attól függő társadalmi rend. A nők egyre inkább „használati cikké" váltak, ki voltak szolgáltatva a férfi­ak önkényuralmának. Az ó- és közép­korban, de még az újkor hajnalán is a nőket nem igazán vették ember­számba, szavazati joguk sem volt. Sajnálatos módon századunk máso­úgy próbálnak érvényesülni, hogy felrúgják a régi erkölcsi normákat, és a feltűnés népszerűsítő erejét „lo­vagolják meg ". Néhány évtizede még megvetették azt az asszonyt, aki áru­ba bocsátotta vagy közszemlére tette bájait, ma pedig már ott tartunk, hogy például a nálunk forgató Ma­donna - akiről köztudott, hogy ko­rábban nem a hangjával kereste kenyerét, és a kamerák előtt sem mu­sical szerepekben „játszott" - szívé­lyesebb fogadtatásban részesült, mintha egy köztiszteletnek örvendő politkus látogatott volna Budapest­re. Ezen a szomorú helyzeten - sze­rény véleményen szerint - csak összefogásai, az emberi kapcsola­tok és a nemi szerepek átértékelésé­vel, újra átgondolásával lehetne változtatni. Meg kellene értenünk, mennyire egymásra vagyunk utalva, úgy ahogy az ég is csak a földhöz képest létezik, és a föld sem teremhet­ne magot az ég esője nélkül. Nekünk, férfiaknak segíteni kellene a hölgye­ket abban, hogy újra megtalálják és merjék vállalni önmagukat, s ne vár­juk el tőlük, hogy hozzánk hasonlóvá váljanak. Hiszen mai elidegenítő, el­gépiesedő világunkban talán még nagyobb szükség van a szeretni, fél­teni, óvni tudó, gyengédséget és ked­vességet adó, fáradhatatlan anyákra, illetve leendő anyákra, mint eddig bármikor. Most, amikor a jutalmat, elismerést magas követel­mények alapján osztogatják a szigo­rú „apák" (a főnökök), nagyon hiányzik az anyák odaadó, önzetlen, feltétel nélküli szeretete. Ehhez a nehéz és sokszor hálát­lan feladathoz adjuk meg nekik mi, férfiak (férjek, gyerekek, unokák) a tőlünk telhető legnagyobb segítsé­get: támogassuk őket, éreztessük ve­lük hálánkat, szeretetünket és megbecsülésünket! És ne csak anyák napján! Sz. Roland

Next

/
Thumbnails
Contents