Esztergom és Vidéke, 1996

1996-05-02 / 18. szám

LOMTALANITUNK! Az átfogó várostakarítási akcióról a 4. oldalon talál fontos információt es THE 1996. május 2.-18. szám * POLGÁRI LAP * Ara: 29,50 Ft A XI. Komárom-Esztergom Megyei Nemzetiségi Napok programjaiból Május 3-án, pénteken 17.30-kor Kesztölcön: kiállítás, előadás és szlovák nyelvű műsor Május 4-én, szombaton Esztergomban: Gisela-Tag * 12.30-kor koszorúzás a Bazilikánál * 15 órától szlovák, lengyel, cigány és örmény nemzetiségi együttesek bemutatkozása * 17 órától nemzetiségi együttesek műsora a Széchenyi téren Táton testvérvárosi szerződést írnak alá a németországi Buseck és az ausztriai Molln városokkal Május 5-én, vasárnap Táton: a XI. Nemzetiségi Napok ünnepélyes megnyitása A nap programja: 10. órakor ünnepi szentmise * 11. órakor ünnepi megnyitó a Kultúr-téren * 19. órától nemzetközi polka-parti Mogyorósbányán: a Megyei Nemzetiségi Fesztivál keretében 15. órától gálaműsor a Művelődési Házban Veszprém város önkormányzata 1992-ben rendezte meg az első Gizella-napot. Azóta szinte már patinás ünnepnek számít ez az európai rangú esemény. Az Óváros téri megnyitót követően rendszerint zenei és színházi rendezvények, népművészeti kirakodóvásár, néptáncbemutató, tudományos ülések, mazsorett-bemutató, kiállítások teszik színessé és vonzóvá az ünnepségsorozatot. Jeles közéleti és tudós személyiségek - Dornbach Alajos, Kosáry Domokos, Konrád György, Győrffy György, Bogyay Tamás, Katona Tamás... - jelenléte úgyszintén „megszokott". A számos testvérváros küldöttei ugyancsak megtisztelik a veszprémieket. Gabrielle von Habsburg szobrászművész kiállítása, a morsei Kastélyszínház, a stuttgarti Rampe Színház bemutatói, Egon Boschof passaui történész előadása a német kapcsolatokat erősítették. Az idei Napokon egy izraeli várossal kötendő testvéri szerződés ünnepélyes aláírására kerül sor. Ekkor adják át a Gizella-díjakat is, a városért sokat munkálkodók számára. Az egyházi rendezvények - érseki szentmise, az idén az érseki palota megnyitása a nagyközönség számára, /\2 éE-sztergomi .Német Kisebbségi yrv\CKv\yz.cxi tisztelettel meghívja Ont es kedves családját 1996. május 4-en szombatom fél 1-kor a Bazilika oldalán elhelyezeti emléktábla koszo búzása ra, 15 - 20 óráig a Széchenyi térre a (Gizella.- Nap műsorának megtekintésébe Fellépnek: 1. Q2 Esztergomban és környékén éló szlovák, cigány, lengyel,örmény nemzetiségi együttesek 2. ü2 Esztergomi 2eneiskola fúvószenekara 3. AJémet nemzetiségi együttesek Somogyi József Corpusok és Piéták című szoborkiállítása - az ünnepnapok szerves tartozékai voltak. Ugyanúgy, mint Vaderna József „a négy veszprémi költő" egyikének kötetbemutatója, 1994-ben. A Gizella rockopera ősbemutatója pedig országos eseménynek számított. Az idei ünnepnek (május 4-9 között) különös fényt kölcsönöz, hogy itt lesz a Szent Jobb és Passauból megérkezik a Gizella-ereklyék egy darabja. A veszpSebő József levele a királynék városából Gizella Napok 1996 rémi érsekség ugyanis, neves szakemberek közreműködésével, arra kérte a bajor kormányt és a passaui püspökséget, hogy Veszprém is kaphasson a Gizella-ereklyékből. A bajor ületékesek méltányolták a kérést, és a veszprémi érsekség ezeréves, valamint Szent István és Gizella házasságkötésének ugyancsak ezeréves évfordulója alkalmából hozzájárultak néhány ereklye átadásához. így május 4-én Veszprém és az ország népe együtt köszöntheti a Szent Jobbot és a Gizella-ereklyét! Sic 3>eutocl|c 4>!iiibcrl)citciwcH)st>jerninItunij in CUrnn Ihbt Sic uitb 3f)rc JJnmilic am 04. 9Mai 1996. Snmőtaij um Ijalb 1 ftitm tuüiijen ber öcbcníitofcí nn bcr ^n^itiím Hun 15 - 20 Uljr auf ben 3jécl)ciU)i --pint^ 511111 aiiűcljnucit Öai3 ^rogrtuntn uuin mMa - Sarj ein. 1. Sic hüitncn ílulturgniVVoi uuti nllcn Jfntloimlitiiicii in (f o^lcrguiii nnb Umgcbung ocfjcii. Suluic: Slomnlicit, 3i9cimcr, ^íolcit, ílrmcuicr 2. Sic "Sloijlinlicllc bcr 4HuaiUiJc!juIc in (Sfljícrgum 3. ®culűcl|c ílatiunnlitStcn - ftultiirgruVVcu A díszes ereklyetartót egy martonvásári ötvös készítette. Ünnepi alkalmakkor ebben helyezik el Gizella jobb felső karcsontját Az ünnepek közötti időben pedig a veszprémi bazilika szentélyében, a mellékoltár páncélszekrényében, golyóálló üveg mögött őrzik, egy belső ereklyetartóban. Az érsekség a bajoroktól még egy hétcentis darabkát is kapott Gizella jobb kezének középcsontjából, ezt a Hittudományi Főiskola mellé tervezett Gizella-templomban helyezik el. Előzményként: 1993-ban a veszprémi érsekség Boldog Gizellát, Szent Anna mellé, az egyházmegye védőszentjéül választotta, 1995-ben pedig a passaui és a veszprémi püspök Rómában együtt kezdeményezte Gizella szentté avatását. Erre eddig még hivatalos válasz nem érkezett (Csak közbevetve jegyzem meg, hogy egyes történészek szerint Gizella István halála után nem hagyta el az országot és Veszprémben temették el. A passaui 1095-ös sírfelirat egyébként is számos magyarázatra adhat okot, hiszen aszerint első királynénk jóval 100 éves kora után halt meg. Mások szerint ez az évszám csak a XV. századi kőfaragó tévedése az 1065-öt olvashatta rosszul.) Az eddigi Gizella-napok során - az egyházi rendezvényeken kívül - művészeti és tudományos fesztivál, A honfoglalás és az államalapítás kérdései Veszprém megyében című történész-konferencia, gyermek művészeti gála, a Gizella-díjak átadása, színházelméleti és neveléstörténeti konferenciák, Veszprém-Bakony-Balaton országos képzőművészeti kiállítás, tánc-gálaműsor szerepel. A Gizella-ünnepségek után, május 10-én a városi önkormányzat szervezésében nemzetközi rangú Európanapra kerül sor, május 11-én pedig a Petőfi Rádió közvetít egésznapos adást városunkból Vendégségben Veszprémben címmel. Véleményem szerint Esztergomban is megfontolandó lenne a veszprémi Gizella-napokhoz hasonló rendezvénysorozattal bemutatkozni, akár az ittenivel egyidőben... Szerk. megj.: Szerzőnk nyitott kapukat dönget: immár nekünk is van, a veszprémivel egyidőben Gisela-Tag-unk!