Esztergom és Vidéke, 1996

1996-04-18 / 16. szám

4 Esztergom és Vidéke 1996. április 18. jvvuvuvuwLftfln/wuwinruv^ ÉRDEKEINK Dr. Czeizel Endre A CSALÁDOKRÓL ÉS A FIATALOKRÓL Bihari Antal stúdióvezető meghí­vásának tett eleget dr. Czeizel End­re, hogy a Firtató című műsorban genetikai kutatásairól beszéljen. Rövid interjút kértünk dr. Czeizel Endrétől, a családok és a ma élő fiatalok helyzetéről. - Tisztelt Professzor úr! Ön elő­adásában arról szólt, hogy mi, ma­gyarok, kiváló genetikai állományú nemzet vagyunk. Most arról kérdez­ném: a jó genetikai adottsággal rendelkező fiatalok családalapítási kedvét ma milyennek látja? - Soha olyan kevés gyerek nem született még Magyarországon, mint most. Ezt azonban nem lehet csak a jelenlegi kormányra fogni, hanem látnunk kell, hogy itt egy tendenciáról is szó van: 1976-tól folyamatosan csökken a születések száma. Nem csak itt, hanem Európa más országaiban is kevesebb gyere­ket akarnak a családok. Ehhez hoz­zájárul, hogy a nők is dolgoznak és egy nőtől nem lehet elvárni, hogy dolgozzon is, meg sok gyereket is neveljen. A lakáshelyzet is gondot okoz a családalapításnál. Gondol­juk meg, hogy ha nincs szülői segít­ség, akkor a mai magyar fiatal számára nagyon nehéz a családte­remtés. Egy pályakezdő fiatal mun­kába áll, gyermeket nemz, a lakásra valót is össze kell gyűjtenie. Ez nagyon nehéz, és nagyon sok gondot okoz a ma élő fiataloknak. - Sajnos, ifjúságunk körében egyre inkább hódít az alkohol és a kábítószer. Ez később - még ha vé­gül le is szokik róla - nem okoz-e Évfordulók 125 éve született Jankovich Lajos (Esztergom, 1871. április 17. - ?) hírlapíró. Tanulmányait Komáromban kezdte és Esztergomban folytat­ta. Közleményeket és tárcákat írt az Esztergom és Vidéke, az Esz­tergomi Lapok, a Komáromi La­pok, és a Komárommegyei Közlöny című folyóiratokba. 1894-től szerkesztette a Ko­márommegyei Értesítőt, mely­nek tulajdonosa volt *#• 65 éve halt meg Erdős (Ehr­wald) Dezső (Esztergom, 1875. november 4. - Budapest, 1931. április 21.) újságíró. Az Eszter­gomi Lapokat szerkesztette. 1879-ben Esztergomban költe­ményei jelentek meg. gondot a születendő gyermek szem­pontjából? - Nem tudom, miért hagyta ki a cigarettát? Hiszen a cigaretta-okoz­ta betegség miatt évente 30.000 em­ber hal meg! Óriási gond, hogy a fiatalság körében ennyire elterjedt az alkohol, a cigaretta, a kábítószer fogyasztása. Egy kicsit mi is hibá­sak vagyunk ebben. Korábban az iskola presztízse nagyobb volt Egy kiváló latinos tanuló, vagy matema­tikus rangot jelentett a tanulók kö­rében. Elvettük az iskolától az iskola értékét Ez azért nagyon fon­tos, mert amikor egy tizenéves gye­rek ráébred arra, hogy belőle felnőtt ember lesz, megfogalmazódik ben­ne az is, hogy ezt be kell bizo­nyítani, a társai és a szülei előtt Itt jön az iskola szerepe, de az iskolá­ban ma nem csodálat tárgya, hogy valaki a legjobb angolos vagy törté­nész. És akkor csodálat tárgya lesz az, aki a WC-ben cigarettázik, a discóban alkoholt iszik és minél több lányt fektet le! Sőt, most már a lányok is azzal próbálnak dicsősé­get szerezni: kinek hány fiúja volt?! Ez persze később, az élet folyamán visszaüt nekik. De ha most is cso­dálat tárgya lenne, hogy az iskolá­ban ki a legjobb tanuló, akkor nem lenne szüksége a cigarettára, alko­holra, hogy bizonyítsa felnőtt mi­voltát. - Gondolom, a sport ebben se­gíthetne... - Igen, nagyon fontos ebben a korban a sport, de sajnos inkább a versenysportra fordítanak pénzt és gondot A versenysport pedig gla­diátor-küzdelem. Aki kiváló gladiá­tor, annak adnak pénzt, de mellettük a fiatalok tömegeinek sportolása nem tűnik fontosnak. A sport egyébként segít abban is, hogy a serdülő fiúk szexuális gondjait megoldja. - Nálunk az uszoda vezetője, Heer Lajos, nem csak a verseny­sportra koncentrál, hanem begyűjti a gyerekeket és az úszás szeretetére neveli őket. Amelyik tehetséges, az­zal sportolóként foglalkozik... - Ez elég ritka, és nagyon jó dolog! - A növekvő szegénység mennyire befolyásolja a születendő gyermekek egészségi állapotát? - Ez elég bonyolult kérdés.Ná­lunk, szerencsére, elég jók a muta­tók. A koraszülés aránya csökken, a fejlődési rendellenességé is. Én el­ismerem, hogy most egy nagy ká­tyúban vagyunk, de azért nem kéne állandóan siratni magunkat Látni kéne az alagút végét is, amiben va­gyunk. Az állandó siránkozás dep­resszióssá teszi az embert A depresszió rontja immunrendsze­rünket, és emiatt sokkal hajlamo­sabbak vagyunk a betegségekre. Többször jártam Amerikában és ott azt láttam, hogy az emberek, gondjaik ellenére is, igyekeznek boldogító dolgokra gondolni. Ez segít a depresszió elkerülésébea Mi is éljünk úgy, hogy az alagút végét is lássuk, ne csak a sötétséget! - Köszönöm az interjút\ Muzslai Zsitva Ágnes ,Hagyd abba és nyersz!" ACINDIprogram keretében „Hagyd abba és nyersz!" nemzetközi dohányzásellenes kampány indul. Aprogramhoz minden magyar város és megye, valamint 24 ország csatlakozott. A cím találó, hiszen az ember a dohányzás elhagyásával nem csak az el nem szívott cigaretta árát takaríthatja meg, hanem saját egészsége érdekében is cselekszik. Azonban ez még nem minden! Magyarországi fődíjként 400 ezer forintos családi utazást, nemzetközi fődíjként Finnországban 5 ezer dollárt sorsolnak ki a jelentkezők között A finnországi utazás és az ott tartózkodás költsé­geit a finnek viselik. Az ifjúsági programban ezen kívül két darab 100 ezer forint értékű utazást és értékes tárgynyereményeket lehet nyerni. A nemzetközi programban részt vehet minden nagykorú magyar állampolgár, az ifjúsági programban pedig minden 14-18 éves-fiatal­korú, aki legalább egy éve rendszeresen dohányzik, és le akar szokni a dohányzásról, továbbá vállalja, hogy május 2-tól május 30-ig nem gyújt rá, és ezt két tanúval igazolni is tudja. A jelentkezési lapok gyógyszertárakban, háziorvosoknál, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat irodáiban szerezhe­tők be. A sorsoláson mindazok részt vehetnek, akik a leválasztható jelentkezési lapot szabályosan kitöltik, és április 29-ig az ÁNTSZ Komárom-Esztergom Megyei Intézetéhez (Tatabánya, Erdész u. 5-7. ^2800) eljuttatják. „Hivatalosan még nem is létezünk!" Mindezt Prantner József, az Esz­tergomi Hegyközség elnöke mond­ta a megismételt közgyűlésen. Az ismétlésre azért volt szükség, mert az április 11-re összehívott köz­gyűlés nem volt határozatképes. Még 30-an sem jöttek el, holott a 138 tagot számláló egyesületből legalább 70 főnek meg kellett volna jelennie ah­hoz, hogy legális döntés születhes­sen. Hogy miben is? Ősszel, az alakuló közgyűlésen megszavazott alapszabályba is, a gyűlés jegyzőkönyvébe is becsú­szott egy-egy olyan hiba, melyek miatt az egyesület bejegyzését az illetékes fórumokon megtagadták. Emiatt módosítani kellett a doku­mentumok szövegét ami csak köz­gyűlési határozattal lehetséges. (Az alapszabályban nem szerepelhet az a pont, mely szerint a Hegyközség önmagát megszüntetheti, a jegyző­könyvben viszont fel kell tüntetni, mire használta fel az Előkészítő Bi­zottság a pénzbeli támogatást) A Kolping-házban április 15-én megismételt gyűlésen - ahol a részvé­teli arány már nem befolyásolta a ha­tározatképességet - a tagság törölte, illetve módosította az alapszabályban a kifogásolt mondatokat A jegyző­könyvbe is bekerült a hiányolt kiegé­szítés, mely szerint az Előkészítő Bizottság azért nem számolt el a pénz­felhasználással, mert nem volt mivel elszámolnia, ugyanis működéséhez nem kapott egy fillért sem Illetve a jelzett pénzösszeg befutott ugyan, de csak egyhónapos késéssel, amikor már a bizottság nem is létezett így tehát most már formailag nincs aka­dálya annak, hogy az Esztergomi Hegyközség hivatalosan is bejegy­zett szervezet legyen. A közgyűlés második felében Prantner József bejelentette, hogy a Hegyközség április 26-án a Várban rendezi meg ezévi borversenyét (A résztvenni óhajtó hegyközségi tagok­nak 25-én kell leadni a bort a verseny színhelyén -1 literes, színtelen üveg­ben, 150 Ft nevezési díj befizetése mellett) Ezután személyi döntésre került sor. Szánthó Barna helyére, aki ko­rábban írásban beadta lemondását a közgyűlés választmányi tagnak Bádi Jánost, megyei küldöttnek V7­kukel Lászlót választotta meg. A gyűlés végén többen hangot ad­tak annak az igényüknek, hogy szükség lenne a korábban bevált mezőőri hálózat újraszervezésére. Elmondták, hogy a Hegyközség ve­zetőinek segítséget ktll kérni az ön­kormányzattál ennek a problémá­nak a megoldásához, hiszen a határ őrzését a gazdák önerőből megvaló­sítani képtelenek.

Next

/
Thumbnails
Contents