Esztergom és Vidéke, 1996

1996-04-04 / 14. szám

4 Esztergom és Vidéke 1996. március 14. ÉRDEjKEINK FMJIM VENDÉGFOGADÁS KOMAROM-ESZIEBGOM M^aitBieM Utazás '96 Színes kiadvány a falusi vendéglátásról Budapesten a Hungexpo vásárte­rületén rendezték meg az idegen­forgalom és vendéglátás hagyo­mányos év eleji kiállítását Sokan dicsérték a Komárom-Esztergom Megye Falusi Turizmusáért Egye­sület szép, színes, vaskos kiadvá­nyát a Falusi Vendégfogadást Dr. Kovács György Zoltán a megyegyúlés elnöke mondta: ­Komárom-Esztergom megye kitű­nő terep a falusi vendégfogadásra. Ahol a vendég, ha igényli, a helyi szokások szerint főzött ebédet, va­csorát kaphat, részt vehet a kerti munkákban, a szüretben, a disznó­ölésen vagy kikocsizhat a szabad­ba. És családtagként tölthet el néhány hetet, gondtalanul pihenve egy változatos élményeket adó környezetben. A vendészerető te­lepüléseken egyre többen vannak, aki szíves gazdaként várják a ven­dégeket Ezért is alakult meg 1993-ban ez az egyesület, amely a megye falusi vendégfogadóit tö­mörítve vállalta, hogy segíti mun­kájukat, garantálja a megfelelő szolgáltatási színvonalat és segíti elterjeszteni hírünket az ország­ban és az országon kívül is. Erős Miklós ügyvezető titkár tájékoz­tatása szerint térségünkből Tát, Tokod, Lábatlan, Pilismarót tele­pülések vesznek részt a falusi ven­dégfogadásban. Az önkormányzatok is bekap­csolódtak ebbe, hiszen közös ér­dek a falusi turizmus fellendítése, foglalkoztatási gondokat old meg, s egyben a település fejlesztésének ügye is. (osi) ADUNAGÁZ országos szemináriuma Kétnapos szakmai tanácskozást rendezett a Szabadidőközpont­ban a dorogi székhelyű DUNA­GÁZ Rt., amelyen az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, va­lamint az Energia Hivatal veze­tői is részt vettek. Szabó György cégvezetőt kérdeztük: -Mi adta a szeminárium idő­szerűségét? - Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik előfetétele a jogharmonizáció, az európai jog­hoz való igazodás, illetve az ener­giai jogrendszer átalakítása. Ennek során az elmúlt években 50-nél több energiai törvény, kor­mány- és miniszteri rendelet je­lent meg. Ezek ismertetése, a gyakorlatban való alkalmazásuk megvitatása teszi indokolttá az ilyen rendezvényeket a témában érdekelt vezető szakemberek ré­szére. A szeminárium a legidő­szerűbb energetikai témákat tárgyalta. Ezek közül kiemelke­dik az energiaipar privatizációjá­val létrejött új helyzet, ezen belül például az energiaipari társasá­gok együttműködése, az új ener­getikai ár- és tarifarendszer, valamint az új törvények hatásá­nak első tapasztalatai. Kiemelten foglalkozott a sze­minárium a fogyasztóvédelem­mel, az energiagazdálkodás helyzetével és az energiahaté­konyság kérdéseivel. A szeminá­rium előadói a magyar energiaipart irányító intézmé­nyek vezető szakemberei voltak. - Miként tudná megvoni a tanácskozás gyors mérlegét? - A szemináriumon mintegy 80 fő vett részt 63 cég képvisele­tében. A tanácskozás rendkívül aktív volt. 50-nél több hozzászó­lóközei 150 kérdéssel, vélemény­nyel „ostorozta" az előadókat Ugy véljük, a résztvevők jól hasznosítható ismeretanyaggal térnek vissza munkahelyükre. Számunkra igen fontos, hogy menedzsmentünk a hazai ener­giaipar szakembereivel állandó kapcsolatban legyen, és az új energetikai jogrendszerből adó­dó változásokhoz, igényekhez igazodó posztgraduális oktatási tevékenységet fejtsünk ki. Ennek alapját és erősségét abban látjuk, hogy jól működő, eredményes kapcsolatteremtő készséggel megáldott, az aktualitások iránt fogékony szakemberekkel ren­delkezünk. Ennek eredménye­ként április hónapban további két kiemelt fórumot, illetve konfe­renciát tartunk. Az egyik kimon­dottan szakmai (Polietilén anyagú közműrendszerek cím­mel), míg a másik Esztergom gázprogramja címmel kerül meg­hirdetésre. (PJ.) Nyitrai képzőművész-tanárok a tanítóképzőben A Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola és a Nyit­rai Pedagógiai Főiskola között hagyományosan jó kapcsolat alakult ki az elmúlt évek során. Államközi szerződés keretében szlovák nyelvszakos hallgatók tanulnak kint egy-egy évet, míg cserében Nyitráról a magyar nemzetiségűek jönnek hozzánk. A hallgatók cseréjén túl egyes főiskolai oktatók kölcsön­ösen előadásokat tartanak, tudo­mányos diákköri kapcsolatok is kialakultak, sőt közös főiskolai diákrendezvényekre is több íz­ben sor került. A múlt héten nyílt meg Esz­tergomban a főiskola B épületé­ben a nyitraiak képzőművész kiállítása. Földes Vilmos tan­székvezető docens köszöntötte a vendégeket, dr. Kocsis Ernő kan­didátust, dr. Olga Felixova do­censt, Szalai Dániel festőművész tanárt, Adriana Recka művészet­történész-tanárt, valamint a meg­nyitóra érkezett vendégeket Dr. Kocsis Ermő elmondta, hogy főiskolájukon a négy karon nappali és levelező oktatás kere­tében több mint ötezer hallgató tanul. A Képzőművész Nevelési Tanszéken 23 tanár oktatja a hall­gatókat. Hatalmas intézmény ez, ahol egyaránt képeznek alsófokú és középfokú iskolákba is peda­gógusokat A középiskolákban a hagyo­mányos rajzórákon túl kerami­kus, iparművész, kirakatrendező és más képzőművész ágazatok­ban is tanítanak a Nyitrán végzett tanárok. A nyitrai tanítóképzés négy éves, az első évfolyamon általá­nos képzőművészeti képzés fo­lyik, a későbbiek során rajzolnak, festenek, játszanak a színekkel. A konkrét pedagógiai cél a kreativi­tás kifejlesztése. „A gyerek a könnyed feladatokat kedveli, nem szabad nehéz feladatokkal letömi, játékos formában szépen alakítható" - mondta megnyitójá­ban Kocsis professzor. Több száz képzőművészeti alkotást - grafikát, festményt ké­zimunkát - hoztak Nyitráról, me­lyek két héten át tekinthetők meg a fősikola Kossuth L. utcai kiál­lítótermében. (Pálos)

Next

/
Thumbnails
Contents