Esztergom és Vidéke, 1996

1996-03-21 / 12. szám

1996. március 14. Esztergom és Vidéke 3 Pillanatképek a március 15-i ünnepségekről r \ VÁROSNAPLÓ ffflí ? "t^í v J "Nyugosznak ők, a hős fiak. A honvédtemetóben Dr. Her­mann Róbert történész szakszerű tárgyilagossággal ismertette a 148 évvel ezelőtt történteket, a szabad­ságharc jelentőségét. Emlékező be­szédében hangsúlyozta - mintegy párhuzamot vonva az akkori és a mai helyzet között -: ma sem mások a céljaink, mint 1848-ban-önállóan dönteni saját dolgainkban! Az ünnepi beszéd után a városi testületek, szervezetek és pártok, valamint a résztvevő külföldi és me­gyei vendégek elhelyezték koszorú­ikat a hősök emlékművénél. A megemlékezést Tóth Franciska sza­vai zárták. Többek között ezt mond­ta: A legutóbbi években hagyománnyá vált, hogy ezen a történelmi színhelyen - az itt nyugvó 604 hősi halott mellett - azokra a hőseinkre is gondoljunk, akiknek a sírjai más temetőkben „domborulnak".Mindnyájuk - ismert és névtelen hőseink - enűékezetére ha­joljanak meg most a zászlók úgy, ahogy először 1898. március 15-én történt ugyanitt, dr. Földváry István városi főügyész emlékbeszédének vé­gén, amikor így szólt: „Hajtsátok meg a zászlókat e csön­des sír előtt! A népszabadság szent oltára ez, amelyen ma szabad polgá­rok áldozatja leng." Vállalnunk kell az áldozatot! Március 15-én délután a szentgyörgy mezői honvédtemetőben a forra­dalmak és szabadságharcok áldozataiért és a hazáért tartott szentmisén dr. Ladocsi Gáspár tábori püspök, dr. Kiss-Rigó László teológiai tanár és Szabó József ferences atya koncelebráltak. A püspök szentbeszédét egy Cicero-idézettel kezdte: „Legszebb és legdicsőbb dolog a hazáért meghal­ni". Emlékezett és emlékeztetett a magyar történelem nagy forradalmaira és szabadságharcosaira, az áldozatokra, a hősökre. Majd így folytatta: ­Nagyon sokszor hallottuk Jézus evangéliumán keresztül, hogy áldozat nélkül nincs élet. Az áldozat hozatal az első, amivel biztosítani tudjuk a jövő gazdagodását..A jövőnk érdekében meg kell tanítani ezt a népet az áldozat vállalására, vagy még pontosabban: mi magunknak kell megtanulni azt. Ha ezeket megfogjuk tenni, akkor őseink nyogodtan pihenhetnek temető­inkben, akkor valóban tiszta lelkiismerettel mondhatjuk: „Adj Uram örök nyugodalmat nekik, és az örök világosság fényeskedjék nekik!" Legyen ez a nap alkalom arra, hogy ezeken elgondolkodjunk, erősítsük meg egymást, és a haza szeretetét szolgáljuk. PJ. Az ünnep előtti napon vala­mennyi esztergomi iskolában műsorra] emlékeztek meg a fia­talok a szabadságharcról. Küldöttségük koszorút helyezett el a Fürdő Szálló falán lévő Kos­suth emléktáblánál A városi rendezvényeken siker­rel szerepelt az Ars Musica éne­kegyüttes, a nyergesújfalui Ifjú­sági Fesztivál Fúvószenekar, az Esztergomi Klub Színpad és a Szent István gimnázium diákse­rege. Képünkön :Bánhidy Vajk Kertváros - március idusán Március 13-án kezdődtek az esemé­nyek a Hell szakközépiskolában. Sport­versenyek, játékos vetélkedők, HeŰ-bál volté napon. Március 14-én ünnepélyes külsőségekkel zajlott a középiskolások megemlékezése a 148 évvel ezelőtti sorsfordító napokróL Az Arany János Általános Iskola az ünnep eseményeit beépítette az iskola névadója születésének 179. évforduló­jára rendezett Arany-Napok sorozatba. A Féja Géza Közösségi Ház rendez­vénye a városrész ünnepi programja volt Az ART Fotó Stúdió 12alkotója45 képpel közösen mutatkozott be. A kiál­lítást Kaposi Endre festőművész nyitot­ta meg. A megalakulás 25-ik évforduló­ját a múlt évben ünneplő ART Fotó Stú­dió nagyon szép anyaggal lepte meg a nagyszámú közönséget A képéből egyéni látásmód, a városban készültek­ről a lakóhely szeretete és féltése sugár­zik. Akiállítás március 30-ig tart nyitva. Részlet dr. Könözsy László ünnepi szónoklatából ,y4 mai szentgyörgymezői lovasok huszárruhája segíti felidézni váro­sunk nevezetes történelmi napját: 1848. március 18-át, amikor ezen a helyen Esztergom „ ősgyülése" példa­értékű határozatot hozott - még a kor­mány intézkedése előtt, az országban alighanem a legelsők egyikeként - a helyi nemzetőrség megalakításáról. Akkor mintegy tíz nap alatt 1278-an jelentkeztek a négy - jogilag még kü­| lönálló - településről: a Királyváros­| ból, az Érseki Vízivárosból, | Szenttamásról és Szentgyörgymező­| ről. A nemzet nagy történelmi fordu­ij; latának tavaszán az esztergomi | városegyesítő akarat első sikere, hogy | a négy település nemzetőrsége már | együttesen alakulhatott meg" Az ünnepi testületi ülésen kitüntetésben részesültek: „Pro Urbe" kitüntetést kapott: - dr. Parais Lajosné ny. igazgató - Peter Glaser vezérigazgatói AMP) - Magyar Suzuki Rt. vezetősége „Esztergomért" emlékplakettet: - Baják István mérnök - Perger Károly pékmester -Peternák Gusztáv mérnök­közgazdász - Zrínyi Miklós karate-edző - Montagh szakiskola tantestülete. „Esztergomért" emléklapot: - Besey László statikus - Móder Mihály prépost - Török János levéltárkezelő - Esztergom-kertvárosi Kábeltévé Alapítvány.

Next

/
Thumbnails
Contents