Esztergom és Vidéke, 1995

1995-05-25 / 21. szám

2 VA ROSNAPL O Tudósít: PÁLOS IMRE Ülésezett a képviselő-testület Az önkormányzati képviselő-testület május 18-án, csütörtökön délután három órakor a Városháza nagytermében tartot­ta ez évi hatodik ülését. A megjelenteket dr. Könözsy László polgármester köszöntötte. Megállapítot­ta, hogy a testületből csupán dr. Berbik István hiányzik, hivatalos ügyben van tá­vol. Ezt követően tájékoztatást adott a legfontosabb eseményekről, amelyek az előző ülés óta történtek a város életének különböző területein. (A közérdeklődésre számot tartó eseményekről városházi hí­reinkben olvashatnak - A Szerk.) Miután a a második és harmadik na­pirendi pont (a képviselő-testület szerve­zeti és működési szabályzata illetve az önként vállalt oktatási feladatok felül­vizsgálata) megtárgyalását polgármesteri kezdeményezésre elhalasztották, - az előterjesztések közül a szociális feladatok, szociális segélyek, betegápolás témaköre került az első helyre. Dr. Ma­gyarsóki Ferenc, az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke ismertette a korábban vállalt feladatokat (fekvő és já­róbeteg szakellátás, egészségügyi gyer­mekotthoni ellátás, elmebetegek illetve időskorúak szociális-otthoni ellátása). E feladatok nagy része már a megyéhez ke­rült. Az időskorúak szakosított intézmé­nyi ellátását az Egyesített Szociális Intéz­mény (Simor János utca) és az Időskorú­ak Szociális Otthona (Pilismarót-Basa­harc) biztosítja. A bizottság javaslatára a testület megszavazta, hogy az utóbbi in­tézmény fenntartását szintén a megyei önkormányzatnak adják át. Az eddigi segélyezési tapasztalatok alapján az önkormányzat bevezeti a szo­ciális célú vásárlási utalványt. Ezt az át­meneti szociális valamint nevelési se­gélynél alkalmazzák, alapvető élelmi­szerek, mosó, mosogató és tisztítószerek, továbbá gyógyszerek vásárlására. így el­érhető, hogy a segélyt nem élvezeti cik­kekre, hanem létfenntartásra költik. A házi betegápolás jelentősége növe­kedni fog, mert a kórházi ágyak számát nagymértékben csökkenteni fogják. A képviselő-testület szükségesnek tartja, hogy mind a vállalkozó, mind a közalkal­mazott háziorvosok körzetében 1996 ja­nuártól legalább két-két nővért alkalmaz­zanak. Döntöttek arról is, hogy 1996-tól az Egészségügyi Alapellátó Intézmény keretében létrehozzák a házi betegápoló szolgálatot. Részletes Rendezési Tervek: Szent­györgymező, Szenttamás, Iparövezet A képviselő-testület még tavaly fogad­ta el városunk általános rendezési tervét, amely Esztergom egyes övezeteire rész­letes rendezési tervek készítését írta elő. Ez alkalommal Szentgyörgymező, Szent­tamás városrészek és a Déli ipari-innová­ciós terület ilyen terveit tárgyalták meg. Szentgyörgymezőn új lakóterület ala­kítható ki, közel hétszáz lakással. A telek­nagyság: csoportos beépítésnél 180, zárt­sorú beépítésnél 360, szabadonálló be­építésnél 700 négyzetméter. Az új lakóte­rületen kétezren találhatnak otthonra. Szenttamás területe 24 hektár, amelyen 300 telek alakítható ki, lakások, illetve kereskedelmi és vendéglátó üzletek cél­jára, ezerkétszáz városrészi lakossal szá­molva. A terv egyedi adottságoknak megfelelően ad telkenként szabályozást, biztosítva a területrendezés feltételeit. A városképi, városszerkezeti, műemlékvé­delmi és régészeti szempontból egyaránt értékes területekre a szokásos szabályo­záson kívül értékvédelmi megkötéseket is előírtak. (E témával kapcsolatban ol­vasóink figyelmébe ajánljuk Nemere Ist­ván és a Polgármesteri Hivatal illetéke­seinek levélváltását, amelynek közlését most kezdjük meg. - A Szerk.) A Déli ipari-innovációs területen épült a Magyar Suzuki Rt. és az AMP Hungá­ria Kft. Az 56 hektáros zöldövezetbe az igények szerint további üzemek telepít­hetők. Van szabadterület: jöhetnek a be­fektetők. A képviselő-testület mindhárom részletes rendezési tervet jóváhagyta. Vagyonértékesítés, bérleti ügyek, lakás-eladások Dömös község önkormányzatának ké­résére hozzájárultak, hogy évi ötszáz köbméter kommunális hulladéknak - té­rítés ellenében - az esztergomi szemétte­lepen adnak helyet. A továbbiak során a következő ügyek­ben hoztak döntéseket: A Sugár út 1-3 szám alatt lévő önkor­mányzati területen a lakások után eladás­ra kerülnek azok a területrészek is, ame­lyek magántulajdonú garázsok és egyéb nem lakás célú helyiségek alatt vannak. A Bajcsy-Zsilinszky utca 35. számú ház (amelyben hosszú ideig az iskolafo­gászat működött) önkormányzati részét, forgalmi értékbecslés alapján, licit útján értékesítik. Ugyancsak eladják a Kossuth Lajos utca 74. számú romos üzlethelyisé­get is. Eladásra kerül a Bánomi út 15. szám alatti ingatlan (az ún. „Egyes pin­ce"). A Bocskoroskúti út 22-24-26. szá­mú bérházak eladását azzal hagyták jóvá, hogy az értékesítés előtt felülvizsgálják és ahol szükséges, kiigazítják a telekré­szeket. Elutasították azt a kérelmet, amely a városközponti épülettömb Lőrinc utcára nyíló árkádjai alatt üzletek létesítésére vonatkozott. Ezt a területet - bár a kérés­nek akadt néhány támogatója a képvise­lők közül - nem adja el az önkormány­zat. Eladásra jelölték ki a Széchenyi tér 24­26. szám alatti műemléki védettségű épü­let 22 lakását, ám az üzlethelyiségek to­vábbra is önkormányzati tulajdonban maradnak. A volt lőtér területéből öt hektár már önkonnányzati tulajdonba került, ezt to­vábbra is lovassport céljára kívánják bér­be adni. A bérleti szerződés tervezetének kidolgozását a Városfejlesztési Bizottság kapta meg feladatul. Az önkonnányzat a régi lőtérből to­vábbi területeket is meg fog vásárolni a Kincstári Vagyonkezelő Szervezettől, mielőtt az — a privatizációs törvény értel­mében - megszűnik. Az értékes terület­hez olcsón lehet hozzájutni, ezért a kép­viselő-testület erre a célra a hitelfelvételt is jóváhagyta. Újabb magánpatika Esztergomban öt gyógyszertár műkö­dik: Piros patika, Belvárosi patika, Kolos patika, Kossuth utcai patika, Kertvárosi gyógyszertár. A testület - a gyógyszerész kamara vé­leményét is figyelembe véve - támogatta dr. Micsinayné Kaszanitzky Antónia ké­relmét, amely a Terézia utca 25. szám alatt létesítendő magángyógyszertárra vonatkozott. Közhasznú Foglalkoztatási Társaság A tartósan munkanélküliek foglalkoz­tatására létrehozták az Első Esztergomi Közhasznú Foglalkoztatási Társaságot. Felhatalmazták a polgármestert, hogy az önkormányzat alapító tagként 10-51 % közötti üzletrészt vásároljon meg. (A döntés hátteréről következő számunkban részletes tájékoztatást adunk. A Szerk.) Utolsó napirendként — zárt ülésen - la­kásvásárlási és fellebbezési ügyeket tár­gyalt a testület. A több mint nyolc órán át tartó ülés dr. Könözsy László polgármes­ter zárszavával ért végett. DR. HALLER ZOLTÁN A TESTÜLETI ÜLÉSEN Országgyűlési képviselőnk nemcsak jelen volt, hanem fel is szólalt a testü­leti ülésen. Kifejezte meggyőződését, hogy a Mária-Valéria híd újjáépítésé­vel Esztergom gazdasági csomóponttá válhat. Közölte, hogy Kovács László kül­ügyminisztertől olyan új információt kapott, mely szerint az Európa Tanács a híd újjáépítését öt millió ECU-vel támogatná, amely összeg az eddig is­mertnél mintegy negyven százalékkal több. Ennek két feltétele van. Egyrészt a nagyobb Phare-segélyhez emelni kell a hazai - állami és önkormányzati ­hozzájárulás összegét; másrészt okvetle­nül és minél rövidebb idő alatt el kell készíttetni a hatástanulmányt. Képviselőnk arról is értesült, hogy a május 24-re tervezett külügyminiszteri találkozó a szlovákok kezdeményezésé­re - valószínűleg - elmarad. A budapest-esztergomi vasútvona­lon negyven éve nincs fejlesztés. A korszerű gyorsvasút 500 millióba ke­rülne, de annak, hogy Esztergom régió­központtá váljon, ez alapvető feltétele. Végül mint legfrissebb hírt jelentet­te be, hogy az idei címzett támogatások között a parlament megszavazta a Ki­segítő iskola 85 milliós - három évre átnyúló - beruházási programját. HÍREK VAROSHAZA Vagyongazdálkodás A Katolikus Egyetem képviselői május 2-án ismét tárgyalást folytattak hivata­lunkban és vállalták a szerződés előké­szítését. Megegyezés született, hogy a tálaló­konyha és a kazánház további üzemelte­tését átveszik, így a szerződésben az esz­közök és a dolgozók átvételére is ki tu­dunk térni. Az Állami Vagyonügynökség ismét ki­írta értékesítésre a GRANTE Rt. rész­vénycsomag 90 %-át. Önkormányzatunk - amelynek tulajdonában a részvények 10 %-a van - a döntésig nem juthat in­formációhoz, mert minden pályázónak titkossági fogadalmat kellett tennie a pá­lyázás tényéről és a feltételekről. Közmüvek, városfejlesztés, beruházások UTAK. Május 8-án a Honvéd utcára a Közlekedési Felügyelet ideiglenes hasz­nálatbavételi engedélyt adott. A kapube­járók elkészülte után kerül sor a teljes körű műszaki átadásra-átvételre. CSATORNA. A kertvárosi csatorna­építés III. ütemére megtörtént a szerző­dés aláírása a Pitt és társa Kft-vel. Az érintett utcák: Retek u., Dobó utca csat­lakozásától a vasúti átjáróig, Határ úti fő­gyűjtő 100 m-es szakasza valamint a Pár­kányi út felső szakasza. GÁZ. Április 27-én megtörtént a pá­lyázatok beadása a gázvezeték III/1-5 ütemének építésére, amit a képviselő-tes­tület tavaly december 20-ai alakuló ülé­sén fogadott el. Zártkörű versenytárgya­lásra 10 kivitelezőt hívtunk meg. Közü­lük hat adott be pályázatot, ezeket május 2-án bírálták el. AIII/1-4. ütem munkáját a legkedvezőbb árajánlatot tevő Haaks­horst Kft. nyerte el 32.625.500 Ft összeg­ben, a III/5. ütem megvalósítását pedig pedig a VULKÁN Kft. 1 10.440.000 Ft­os ajánlattal. A júniusban kezdődő gázve­zeték-építést szeptemberre tervezik befe­jezni, az alábbi ütemezésben: Bocskoros­kuli 4., Jánoskúti u., Regiomontanus u., Lippert u., Vaskapui u., (Lippert-Ferenc­zi között), Ferenczi B.u., Rozetti u., Vitéz J. u., Rényi R. u., Lakatos J. u., Barkóczy u. eleje, Dessewffy u., Garam u., Babits u. (Irinyi útig), Irinyi u. (Kaán útig), IV. Béla (Jókai-Poór A. tér). Deák F. u., Szé­chenyi tér (páros oldal), Poór A. tér, Hild J. u., Földműves u., Vár u., Kollégium köz, Dobozi u. eleje, Téglaház u.. Várköz u., Széchy D. u., Hunyadi u., Temető út Levél a Szenttamásról Vigyázat, elavult! Amikor először nyílt alkalmam szemügyre venni, azt hittem, tévedés­ből egy régi térképet akasztottak a fal­ra. Aztán meg azt, hogy nem látok jól, tán rossz a megvilágítás? Végül alapo­san, sietség nélkül szemügyre vettem azt a térképet és a rajta lévő dátumos feliratot: „A Szenttamás-hegy rendezé­si terve, 1995". Ez lenne? Az ember először ösztönösen is a sa­ját házát keresi. Azt a négy falat, amely ezen a hatalmas Földön számára az egyetlen szilárd pont. Ahová bármikor visszatérhet és vissza is tér, még távoli földrészekről is. Ahol otthon érzi ma­gát. így tettem én is. Hamar megleltem, és attól kezdve folyamatosan csodálkoztam. Tudni kell, hogy az utóbbi tíz-tizenöt évben a szűkebb környezetem is változott. Leginkább saját kezdeményezésemre. Aprócska, 90 négyszögletes telkemet a rajta álló régi parasztházzal bővíteni kellett. Amint összegyűlt egy kis pénz, regényekből, filmesítésekből, vettem telkeket a szomszédoktól. Ezáltal át­alakultak a környező telekhatárok. Ma már máshol futnak a kerítések, mint 1975-ben, amikor odakerültem. Itt-ott változtak a terepviszonyok is. Két-háromméteres szintkülönbséget töl­töttünk fel. Másutt viszont beton- és kőtámfalak kerültek oda, ahol régeb­ben csak omladozó lejtőkön csorgott az esővíz. Régi rossz pincéknek nyo­muk sem maradt, régen feltöltöttük, megszűntettük őket. Addig üres telek­részen épületek emelkedtek. A távolab­bi szomszédok is romboltak és építet­tek, szinte csak az utcák vonala maradt a helyén. Ezért azon a bizonyos tavaszi lakó­gyűlésen alig hittem a szememnek. Ilyen térkép alapján akarják levezé­nyelni a „rendezést"? Ez lesz az irány­mutató, ehhez igazítanak ezután min­dent? Az önkormányzat például esze­rint tervezteti meg a gázvezeték építé­sét is? Ugyanis a nálam és szomszédaimnál beállt változásokat ez a térkép nem tar­talmazza. Az 1975-ös telekhatárok, épületek és szintek láthatók rajta. Az időközben elvégzett változtatásoknak semmi nyoma. Erről a következő gondolatok jutot­tak eszembe. Miért van Földhivatal? Minek léte­zik az önkormányzat (régen városi ta­nács) építési osztálya? Minek vannak bonyolult, az ügyfeleknek rengeteg pénzbe és idegeskedésbe kerülő enge­délyeztetési eljárások? Ha a legális változásoknak nem marad nyoma? Hiszen most látom itt a térkép előtt állva, hogy az annyi utánjárásba, ide­geskedésbe, illetékbélyegbe kerülő, ügyvédet, földmérőt és hivatalokat kényszerűségből bevonó tevékenysé­gem tulajdonképpen teljesen fölös­leges volt! Az építési osztály még a saját térképére sem méltóztatott beje­gyezni az önmaga által nagy kegyesen engedélyezett földvásárlásaimat! (Kér­dés: egy demokráciában mi köze az ál­lamnak két polgár egymásközti meg­egyezéséhez? Milyen alapon kell előre engedélyeztetni, ha én pár négyzetmé­ter földet veszek a szomszédomtól?) Nem is szólva a Földhivatalról, amely a világon egyedülálló lassúsággal, évek múlva (!) értesített, hogy beje­gyezte a változásokat. Újabb kérdés: milyen sebes lehet az információáramlás a két hivatal kö­zött? Talán ugyanilyen gyors, ahogy az építési osztályon térképre viszik a vál­tozásokat - a jelek szerint tíz-tizenöt év is kevés rá..? Más módokon is meggyőződhettem: az építési osztály még arról sem tud, évekkel korábbi rendelkezését a lakók végrehajtották-e vagy sem? Soha el nem végzett munkálatokat elvégzet­teknek hisznek ott. Vagyis - nem elle­nőrzik. Ezt sem. De térjünk vissza a „rendezési" terv­hez, térképhez. Szenttamás egyik nagy (ha nem a legnagyobb) telkét is meg­találtam a térképen. Szép nagy csilla­got rajzoltak rá. A jelmagyarázat szerint ez „repre­zentációs nagyságú telek", ami valami­féle középület emelésére alkalmas. Nem hiszek a szememnek. Hiszen tu­lajdonosa éppen a „szent hivatal" en­gedélyével adta el csaknem a felét még a nyolcvanas években, és az új tulajdo­nos azt szinte teljesen beépítette! Itt meg üresként szerepel! • szká-ye/vTvL ™t<TP« 0&*L j.ytc fi i//^ JJOLA/S ' Logikusan jönnek hát a következő kérdések. Az egyik: ha csak az én köz­vetlen környezetemben ennyi hibát ta­láltam, mennyi lehet egész Szenttamá­son? Hát az egész városban, a többi negyed „rendezési tervein"? Hiszen mindenfelé építkeznek, terjeszkednek, átalakulnak! A másik: az építési osztály - az ön­kormányzat - erre illetékes emberei sohasem járkálnak a városban? Azok sem, akikre az egyes negyedeket, vá­rosrészeket kiosztották? Nemrégen történt: egy felelős városi vezetőnk a sajtóban büszkén nyilatkozta, mint eré­lyes voltuk bizonyítékát: a Hivatal bír­sággal kényszerítette ki egy gondatla­nul építkező szenttamási lakostól, hogy támfallal védje meg szomszédja leomlani készülő telkét. Nos, a való­ságban az a támfal soha nem épült meg! Csak a Hivatal tudatában létezik, úgy látszik... Ha ez így van másutt is - és miért lenne másképpen? A jelek erre mutat­nak! - akkor szomorú állapotban lehet úgy az önkormányzat, mint a Földhi­vatal nyilvántartása. Az esetek fényében viszont csak csodálkozni lehet azon a bátorságon, amellyel egy-egy ilyen húszéves tér­kép mellé kiáll a város főépítésze vagy bárki más, és előadást tart nekünk a jövő szép terveiről. Ilyen körülmények között e tervek éppen olyan elhibázottak lehetnek, amilyenek egy-egy „rendezési terv" térképei. Nemere István

Next

/
Thumbnails
Contents