Esztergom és Vidéke, 1995

1995-05-04 / 18. szám

ESZTERGOM és VIDÉKE Erdekeink - értékeink 3 FÖLDES VILMOS régi és nagyon kedves munkatársunk: lapunknak küldött ka­rikatúráit a szerkesztőség épp oly megkülönböztetett örömmel fogadja mint olvasóink. Éppen ezért hívjuk fel mindenki figyel­mét, hogy a kitűnő grafikusművésznek április 30-án a Feren­ces gimnáziumban, az új épület második emeletén kiállítása nyílt, amelyet tanítási időben bárki megtekinthet Reisz Péter Pál igazgató megnyitó szavaiból idézünk: „ Van aki káromkodik, szitkozódik, sír, kétségbeeseik, van aki kibeszéli magából a mérget, van aki kiírja. És van, aki kirajzolja. Csend­ben marad, magát emészti, és szelíd humorrá nemesíti a rajz eszközeivel azt, ami benne indulatként, érzésként, tudásként él. Ezt teszi Földes Vilmos is. (...) Én magam sem tudtam sokáig, hogy azok a képek, amelyek VILI aláírással jelennek meg, Föl­des Vilmosnak, az én volt évfolyamtársamnak a rajzai. Mostan­tól kezdve a szélesebb iskolai közvélemény is megtudhatja, hogy VILI is egykori ferences diák, tehát a mi iskolatársunk. (...) Minden szünetben, szabadidőben itt tolonganak a gyerekek. Ok a legfőbb közönség: szeretik ezeket a rajzokat, tetszenek nekik, gondolkodásukat is formálja. (...) Indulatokról beszéltem az elején, amelyeket a rajz szelíd hu­morrá nemesít. Nemcsak a rajz nemesedik, hanem az ember. (...) Köszönjük ezt a szelíd humort, megértő emberséget, amit Földes Vilmos karikatúrái közvetítenek. Gyarlóságainkra, a hétközna­pok fonákságaira rávilágító bírálatot, amelyben mindig ott a szeretet és így a megbocsátás is. A HELL-SZINPAD ÚJABB SIKERE Mint legutóbbi számunkban hírül ad­tuk, idén a Hell József Károly Szakkö­zépiskolát érte az a megtiszteltetés, hogy az országos szakközépiskolai Diákszín­játszó Fesztivál rendezője, házigazdája lehetett. Nem véletlenül: - az előző évek -ben elért országos sikerei tették méltóvá erre. A színjátszó-találkozó két napján ­április 3o-án és május l-jén - tizenöt diákszínpad mutatkozott be. A változatos műsorban klasszikus szerzők éppúgy szerepeltek, mint huszadik századi és kortársi drámaírók. Láthattunk bemutatót az Ezeregyéjsza­ka meséiből, megjelent előttünk diák­alakban Shakespeare Rómeója és Júliája, Moliere Dandin Györgye. Századunk nagy írói közül a spanyol Garcia Lorca két művét is láthattuk (Bernarda Alba há­za, Don Perlimplin szerelme Belisaval a kertben). A legnagyobb közönségsikert mégis az a négy bemutató aratta, amelyek színpad­ra állítói közép-európai szűkebb hazánk­ból választottak szerzőt. Egyikük a len­gyel Mrozek (Nyílt tengeren), a másik három magyar. Veszprémi szakközépis­kolásoktól láttuk Eörsi István groteszk játékát (Sírkő és kakaó), gyomaendrődi diákok "Komédiás köre" mutatta be ­fergeteges sikerrel - Görgey Gábor Ko­mám asszony, hol a stukker? című ab­szurd, de napjaink politikai játszmáit is leleplező drámáját. Egyetlen bemutató építkezett lírai mű­vekből: Varga Péter - a házigazda Hell­ORSZAGrOS DIÁKSZÍNJÁTSZÓ FESZTIVÁL, ESZTERGOM 1995 színpad sikereinek régóta kovácsa - Jó­zsef Attila önéletrajzából és verseiből szerkesztett és rendezett egy kitűnő összeállítást. Kétszeres öröm volt hallani, hogy a diákközönség vastapssal igazolta: József Attila ma is, számukra is élő szer­ző. Verseinek "szép szavára" ugyanolyan fogékonyak, mint ahogy veszik a gro­teszkül, abszurdul játékos humor üzene­tét. Másik örömünk, hogy a taps a Hell­színpad együttesének - öt versmondójá­nak és rendezőtanáruknak - szólt A második nap zárásaként az is kide­rült, hogy a "tisztelt zsűri" izlése nem volt rosszabb, mint a közönségé. Arany minősítésre két produkciót érdemesített. Az egyik a gyomaendrődieké.A másik arany - ki másé is lehetne ?...Szívből gra­tulálunk a Heti szakközépiskola színpa­di műhelyének! (N.T.) Mit akar a német kisebbségi önkormányzat? Tanulmányi sikerek - kérdeztük Krammerné Hampl Zsuzsanna elnököt A december 11-i választások során Esztergomban is öt főt jelöltek a német kisebbségi önkormányzatba. Több mint háromezer szavazatot kaptunk. Önkormányzatunk tagjai: dr. Wágen­hoffer Vilmos, az Arany János iskola igazgatója, Bánhidy Lászlóné, a Somo­gyi Béla Általános Iskola tanítója, Gindl Sándor vállalkozó, Schlosser Annamária tanuló és jómagam, a Gya­korló iskola tanítója. Alakuló ülésünket január 9-én tartot­tuk, január 23-án pedig a szervezeti és működési szabályzatot fogadtuk el. Ezt követően Kovács György Zoltán ösz­szehívta az önkormányzati elnököket, majd megyei értekezleten választottuk meg az országos önkormányzat tagjait. Régiónkat Hárs Gyuláné (Csolnok) képviseli. - Milyen terveik vannak? - A jövő évtől szeretnénk megszer­vezni a helyi, esztergomi németség ün­nepét. Erre Gizella napja lenne a legal­kalmasabb (május 7.). Az idén erre az idő rövidsége miatt már nem kerülhe­tett sor, így augusztus 20-a az „ideigle­nes" ünnepünk - Szent István és a né­met származású Gizella házasságköté­sének ezredik évfordulóján. Sajnos nincs kimutatásunk arról, hogy Esztergomban mennyi a németek száma, ezért május 24-én, szerdán 18 órakor a Városháza dísztermében sze­retnénk egy fórumot rendezni, ame­lyen az érdeklődők és önkormányza­tunk tagjai kölcsönösen bemutatkoz­hatnak. Ott tisztázhatnánk, mit is aka­runk s mit várnak tőlünk. Egyébként a múlt század első felében Esztergom la­kóinak mintegy harmada még német volt. A Petőfi utcát például Német ut­cának nevezték. 1941-ben viszont már csak négyszázan vallották magukat né­metnek. Igaz, hogy a környékbeli né­metek lakta falvakból sokan költöztek Esztergomba. Jómagam is csolnoki származású vagyok. A híd-szerepre is vállalkozunk - el­sősorban Esztergom és a német testvér­városok között. Természetesen nem­csak az egyesületekben kívánunk mun­kálkodni, hanem az itteni németségnek is szeretnénk adni. Bizonyára kevesen tudják, hogy ha valahol nyolc szülő ké­ri, ott nemzetiségi nyelvoktatásról is gondoskodni kell. Erre külön pénzt is adnak. A helyi kulturális örökség föltárása és ápolása is feladataink közé tartozik. A tanítóképző főiskolával szintén jó együttműködésre törekszünk, hiszen ott német nemzetiségi tanítóképzés is van. Jó kapcsolatra törekszünk a városi, valamint a környékbeli önkormányza­tokkal. Különösen Csolnokkal jó a kapcsolatunk. Októberben egy szüreti svábbált sze­retnénk rendezni - minden kikapcso­lódni vágyó számára. s.j. Az idén a József Attila Iskolában ke­rült sor a Zrínyi Ilona megyei matema­tika-versenyre. Mintegy 400 általános iskolás tanuló mérte össze tudását. Eredmények ( zárójelben a felkészítő tanár neve): 3. osztályosok: 2. Ivánovics Beatrix ­Balassa B. Ált. Isk. (Bábszky Jánosné), 3. Zágonyi Kristóf - Gyakorló Ált. Isk. (Lantai Kálmán). 4. osztályosok: 3. Win­ter Zsolt - József Attila Ált. Isk. (Folyami Sándorné). 5. osztályosok: 2. Zséger Ádám - Dobó Katalin Gimn. (Tóth Jó­zsefné). 8. osztályosok: 2. Putz Miklós ­Dorog, Petőfi Sándor Ált. Isk. (Cserni Péterné). Csapathelyezések 3. osztály. 3. Gyakorló Ált. Isk. - 5. osztály. 2. Dobó Katalin Gimn. - 8. osz­tály: 3. Szent István Gimn. Az országos versenyen Esztergomból 4 tanuló vett részt. Zséger Ádám - a Dobó Katalin Gimnázium tanulója 18. helye­zést ért el. A Varga Tamás Matematika Verseny megyei fordulóján a 8. osztályo­sok versenyében első helyet ért el Mécs Miklós a József Attila Ált. Isk. tanulója (Zségerné Kádár Anikó). Szakközépiskolások országos sikerei A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola március hónapban je­lentkezett a Magyarország Ifjú Mene­dzserei címmel meghirdetett országos vetélkedőre. Az elődöntőbejutáshoz a ki­választott csapattagoknak (Bábszki Kata­lin, Horváth Katalin, Gothardt Mária, Szenczi Szilvia, Szűcs Gábor) igen rövid határidőn belül az alábbi feladatokat kel­lett megoldaniuk: 1. Csapatembléma tervezése 2. Szponzorok megnyerése a verseny támogatásához 3. Elképzelt vállalkozás üzleti tervé­nek elkészítése 4. E vállalkozás beindításához szüksé­ges reklámkampány megszervezése A sikeres megoldás a regionális döntő­be, Székesfehérvárra nyitott utat, ahol a protokollal, a gazdasági élettel és a me­nedzser tevékenységgel kapcsolatos is­mereteket hétköznapi szituációs felada­tokban kellett alkalmazni. Az iskola csa­pata a 4. helyen végzett, így bejutott az április 28-án, Veszprémben megrendezett országos döntőbe. A csapatot felkészítő tanárai (Szalay Istvánné, Trexler Krisztina) és osztálytár­saik lelkes szurkoló tábora kísérte a hely­színre. Itt nagyon szoros élmezőny ala­kult ki, benne az esztergomiakkal, akik csak többszöri holtverseny után szorultak le a dobogóról. A tanulók értékes könyv­jutalmakkal és a jövőben a valóságos üz­leti életben is felhasználható tapasz­talatokkal tértek haza. A csapat ezúton szeretne köszönetet mondani azoknak a támogatóknak, akik lehetővé tették számukra a vetélkedőn való részvételt: Gran Áfész, Esztergom ­Relabor Kft., Esztergom - Uniker Profi Kft., Lábatlan - Sono Mark Kft., Eszter­gom. INDULT A GOMBASZOK SZAKKÖRE A kényszerű téli szünet után, április 24-én, hétfőn újra találkoztak a gomba­szakkörösök. Kihasználva az időt, amíg első tavaszi foglalkozásukra összegyüle­keznek a Zöldházban, titkáruktól, Klotz Józseftől kértünk ismertetőt a nagymúltú szakkörről. - Dr. Maliász Tibor főorvos, Geren­csér József ferences szerzetes és dr. Ká­polnai Dezső tiszti főorvos 1955-ben ala­kította meg az Esztergomi Gombaszak­kört. Megalakulása óta folyamatosan működik. A foglalkozásokat a Szabadi­dőközpontban, minden hétfőn 18 órától 19 óráig tartjuk. A tagok az előző napok­ban gyűjtött (ehető és mérgező) gombák­ból hoznak be néhány példányt, megha­tározás és oktatás végett. A szakkör tagja lehet bárki, aki a természetet és a gombá­kat szereti. A szakköri tevékenység de­cembertől áprilisig szünetel. Tagdíj nincs! Szakkörünk elnöke: Herbály Ferenc, nagy tudású régi gombaszakértő. Ugyan­csak kitűnő mikológus dr. Petőfi Sándor, aki főként a mérgezési témakör specialis­tája. Hasznosan segíti a gombahatározá­sokat az idősebb tagok közül Szűcs Zol­tán és Boga Károly. Szomorú, hogy Ta­riska Ferenc és Molnár Ferenc hűséges tagtársunktól tavaly óta örökre búcsút kellett vennünk... Fontosnak tartjuk a gombák iránti ér­deklődés általános felkeltését. Sok ezer tonna „ingyen termő" gomba megy ve­szendőbe a természetben, mert nincs aki összegyűjtse, meghatározza és elfo­gyassza azokat. A gombamérgezések ve­szélyének túlzott hangsúlyozásával nem akarunk senkit elriasztani a remek ízű gombák élvezetétől. Tény, csak biztos és megalapozott gombaismeret birtokában lehetünk nyugodtak! Herbály Ferenc és Klotz József tagja a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem égisze alatt működő Magyar Mikológiái Társaságnak. Szakkörünk az Országos Gombaszakoktatási Bizottságtól 1989­ben engedélyt kapott gombaismerői tan­folyam tartására. Ennek témakörei: 100 gombafaj jellemzői - kereskedelem - tar­tósítás - mérgezések. Az első tanfolyamon 1990-ben 32-en vettek részt. A vizsgáztatás a helyi előa­dók, valamint dr. Kalmár Zoltán és Ne­héz Zoltán ny. egyetemi tanárok tevé­keny részvételével, Esztergomban tör­tént. Több ízben tartottunk sikeres gom­bakiállítást. Legutóbb 1993. októberé­ben, amikor is 480 darab ehető és mérge­ző gomba került a kiállítási asztalokra. Reméljük, hogy a jótékony esők által, gombákban és gyűjtési eredményekben gazdag év köszönt ránk. Szakköri kiállítás MIKLÓS BÁCSI Minden utas így szólítja őt. Kicsi és nagy, iskolás és nyugdíjas egy­aránt. O mindenkinek: Miklós bácsi. O mindenki Miklós bácsija. Százan és százan, talán ezren is - rendszeres és rendszertelen utasai - már előre örülünk, ha őt ismerjük fel a közele­dő 4-es helyijáratú autóbusz szélvé­dője mögött. Ahogy ül a vezetőülés­ben, adja a jegyet vagy hónap elején a bérletet, gombnyomással nyitja vagy csukja az ajtókat, indít vagy megállóhely előtt fékez: minden mozdulatát valami nevezhetetlen jó­indulat és csendes derű kíséri. Tudom - a pszichológusok is állít­ják -, hogy az ember nem a bőrénél végződik. Valami títokzatos kisugár­zása van mindnyájunknak. Miklós bácsinál különösen érezni ezt. Sok éve figyelem őt. Mindig mosolygós arca; figyelmes türelme - vagy türel­mes figyelme ahogy készségesen megvárja a futva érkező (más autó­buszvezető kollégájánál legtöbbször már lemaradó) utast; egyenletes, nyugodt vezetési stílusa; soha nem kapkodó mozdulatai: egyszóval az egész ember nagyon tetszik nekem. Honnan van rezzenéstelen nyugal­ma? Miből fakad belső békéje? Mi táplálja állandó figyelmességét és szinte kézzelfogható jóindulatát? Ki­mondva, ki nem mondva miért nyu­godtabb minden utas, ha ő vezeti a 4-es helyijáratot? Miért szállunk fel vagy le egy kicsit több emberként, ha ő ül a vezetőülésben? Mi lehet a titka Miklós bácsinak?... Nem hallottam, hogy Kossuth-dí­jat kapott volna. Talán „kiváló dolgo­zó" sem lett a közelmúltban, (amikor nem mindig a tényleg kiváló dolgozó viselte ezt a jelvényt). Mégis övé a legnagyobb, noha pénzzel nem járó kitüntetés, amit ember kaphat: napi többszáz, talán ezer utasa rokonszen­ve és megbecsülése; a fájós lábú öreg néni hálája, akinek indítás után is le­fékez és mosolyogva megáll; a ka­ronülő kisbabával futó anyuka ör­vendező arca, akit kedves türelem­mel bevár, noha tartania kellene a menetidőt. Emberként is, gépkocsi­vezetőként is rá szeretnék hasonlíta­ni. Felettesei - gondolom - könnye­dén átsiklanak felette, hiszen nincs vele gond, nem csinál balesetet, nem érkezik feljelentés ellen. Nem „prob­lémás" ember. így szoktuk meg. Egyszerűen van és becsülettel, em­berséggel, jóindulattal, türelemmel, mosolyogva teszi a dolgát: szolgál bennünket, utasokat. Mennyivel szebb, elviselhetőbb lenne a föld, ha sokkal több Miklós bácsi élne és dol­goznék közöttünk, értünk úgy, ahogy ő teszi. Főnökei aligha tartoznak utasai közé. Ezért „nevén nevezve a gyere­ket": Gönczi Miklós „D" kategóriás gépkocsivezetőről van szó, aki a Vértes Volán RT. Dorogi üzemegysé­gének régi dolgozója. Vajon értéke­lik-e, becsülik-e, szeretik-e úgy „fent" is, mint mi itt „lent", utasai? Egyik utasa a napi többszáz, talán ezer közül. y ~ Május 12-én, pénteken 9,30 órakor a Technika Házában történész-konferencia kezdő­dik A zsidóság szerepe a ma­gyarországi polgári fejlodés­ben (XIX-XX. század) eímmeU 1530 órakor a Holocaust ál­dozatainak - esztergomi és környékbeli zsidó polgártársa­inknak — emlékét megörökítő márványtábla avató ünnepsé­gére kerül son

Next

/
Thumbnails
Contents