Esztergom és Vidéke, 1995

1995-04-20 / 16. szám

ESZTERGOM és VIDÉKE es POLGÁRI LAP Érdekeink - értékeink 3 A kertvárosi pék Perger Sándor esztergom-kertvárosi pék az Iposz-tól Ezüstkoronás kitüntetésben részesült. Ez a hü- adta beszélgetésünk indítékát. Nevezetesen az, hogy a Pergerpékség Esztergom-Kertváros (Tábor) történetének szerves része. Perger Sándort a pékségben látogattam meg. - Mikor és hogyan kezdődött? - A majd 60 éves működő pékséget most én vezetem - családi segítséggel. 1936-ban itt, a Damjanich úton Kohl Gyula nagyapám alapította - építette. O még kézi dagasztással dolgozott. A kenyér mellett főként kiflit, zsemlét sütött. De sok volt a háziasszonyok által kelesztett, dagasztott kenyér is, ezt bérsütéssel végezte. - Erre már én is emlékszem, hisz gyerekkoromban sokszor magam is hoztam ide reggel a kelesztett tésztát, és délután vittem a kisült kenyeret haza. Milyen gyakran fűtött be? - Hetente két-háromszor volt sütés, a kemence „megtöltése" délelőtt és délután történt. A felfűtést fával vagy szénnel végeztük. Édesapám volt mellette. Ez 1948-ig tartott. - Ekkor volt az államosítás? - Igen, nagyapám pékségét államosították, szüleim a kenyérgyár alkalmazottai lettek, és itt dolgozhattak. Esztergom-tábort és közvetlen környékét látták el pékáruval. Nehéz helyzetük volt, a kenyérgyár termelési tervét is részben nekik kellett teljesíteniük. - Mikor tudtak a szülők önállósodni? - Az 1960-as évek közepétől visszakapták a pékséget és folytatták a szakmát. Mellettük részben ellestem, majd tudatosan megtanultam a mesterséget, és 1975-től mint pék dolgoztam mellettük. A szülők nyugdíjba vonulása után, 1979-ben vettem át az ipart. De továbbra is a családi segítség volt a mérvadó. - Milyen volt a választék? - El kell mondanom, nehéz volt az anyagbeszerzés. A liszt szállítására a Volán Vállalatot kértem, de sokszor cserben hagyott. Legnagyobb tételben 2 kg-os kenyeret sütöttünk, de kiflit, zsemlét is. A házi dagasztású bérsütés akkorra teljesen megszűnt, a háziasszonyok már nem dagasztottak otthon. Áttértünk a kemence olajjal történő fűtésére. - A régi kemencét már nem látom! - 1992-ben bontották le az 1936ban épített boltozatos kemencét. Azóta folyamatos üzemű, olajfűtésű, német gyártmányú kemencét üzemeltetünk. - Most milyen az áruválaszték? -Jelenleg két- és egykilogrammos kenyeret és tizenhárom féle süteményt készítünk. Ez napi 300 kenyeret és 1000 darab péksüteményt jelent. Az anyagbeszerzéssel már nincs gond. Jönnek az üzletkötők. - Hány fő kell mindehhez és hogy jut el az áru a vásárlókhoz? - Tizenegy üzlettel vagyunk szerződésben, kettőt mi üzemeltetünk (Kertvárosban és Dorogon). Mindehhez a család áll rendelkezésemre; hárman közvetlenül a kemence mellett dolgoznak, egy fő pedig az áruszállítással foglalkozik. Sajnos a lányaim nem viszik tovább a szakmát. -Milyen a „műszakbeosztás"? - Nehezen szép szakma ez, melegben dolgozunk és mindig éjjel, hogy a reggeli 6 órás nyitásra a friss, meleg pékáru a helyszínen legyen. - Szép ez az Ezüstkoszorús Iparosjelvény! - Valóban, nekem is tetszik. Örülök az elismerésnek. Az iparos társadalomnak 1975 óta vagyok tagja. A helyi szervezetben 1985 óta vezetőségi tagként tevékenykedem, mint tizes bizalmi. Nagy Tibor Gyakorlós diákok sikere a fővárosban A Város és Faluvédők Szövetsége országos ifjúsági pályázatán kiemelkedő eredménnyel szerepeltek a Gyakorló iskola tanulói. A rendezvény eredményeit illusztráló kiállítás április 8-án 11 órakor nyílt meg Budapesten, a Podmaniczky teremben. Megnyitóbeszédet S. Hegedűs László, a szövetség elnöke mondott. A pályázat díjait Ráday Mihály adta át. A kiállítás május 12-ig tekinthető meg, vasárnap és hétfő kivételével naponta 14-18 óráig. (VI. kerület, Terézváros, Eötvös utca 10.1. em., Podmaniczky terem). Eredmények: 1. helyezést ért el folósorozatával Prantner Magdolna VlII.a.; 1. díjat kapott pasztell képeiért Andráskó Péter Vll.a. Könyvjutalomban részesültek képeikért: Tóth Gábor VlII.a. és Farkas Gergely Vll.a. Elismerő oklevelet - műveiért - hét tanuló kapott. Az iskola biológia szakkörének tanulói dolgozatukért II. díjat vettek át: Arató Vera, Huber Ildikó, Hábel Gerda, Szuroviák Zsuzsanna, Marosi Julianna, Lovas Tímea, Benke Roland, Hídvégi Bea (VIII. osztályos tanulók). ANaturexpo '96 országos gyermekrajzpályázat témája „A természet és én" volt. A 10-14 éves korcsoportban a Gyarkorlóból két tanuló volt eredményes. A hétezer beküldött munka^közül mintegy 100 munkát állítottak ki. (A Belvárosi Óvodából Nyári Andrea és Varga Nóra rajzait állították ki, és elismerő oklevelet is kaptak.) A kiállítás a budapesti Nemzetközi Vásárközpont „D" pavilonjában nyílt meg, április 9-én. Paszteljképeiért különdíjat és elismerő okievet kapóit Nyitrai Ágnes VIII. a. osztályos tanuló. Akvarell képeiért elismerő okievet kapott Bakács Annamária VI. b. osztályos tanuló. A felkészítő tanárok Bangó Miklós és Nagy Béláné voltak. Tatabánya helyett Esztergom! A „Pro Urbe" díjjal kitüntetett Esztergomi Szimfonikus Zenekar ez évi bérletsorozatának 8. előadását így hirdették meg: „Április 22., szombaton 19 órakor a Bottyán díszteremben a Tatabányai Bányász Szimfonikus Zenekar hangversenye. Vezényel: Váradi Katalin." Az esztergomi zenebarátok régen vártak erre a találkozóra, hiszen a megye zenei fellegvárában vendégszerepel a megyeszékhely szimfonikus zenekara. Tudtuk-hallottuk, hogy Esztergomban jóval nagyobb az érdeklődés a komolyzene iránt, ezért is szívesen vállaljuk a vendégszereplést - mondta az elmúlt év tavaszán Izsáki Mihály, a tatabányai zenekar elnöke. A szimfonikusok „beugrásra" készen A várva várt zenei csemege azonban elmarad! A vendégszereplés helyett levél érkezett. Ebből néhány részlet: „Reményi Károly zeneigazgató, Esztergom Kedves Károly Barátom! Mint szóban elmondtam, elszomorító, hogy a zenekar a tatabányai közgyűléstől támogatást nem kapott... A zenekar működését, miután számlánkon egy fillér sincs, felfüggesztettük... Mindnyájan sajnáljuk, hogy esztergomi hangversenyünk elmarad. Amennyiben jobb napok köszöntenek ránk - amiben most csak reménykedni tudunk -, akkor visszatérünk korábbi megállapodásunkra. Az Esztergomi Szimfonikus Zenekar további művészi célkitűzéseihez, személyes elgondolásaidhoz, azok megvalósításához sok sikert és jó egészséget kívánok, a Tatabányai Szimfonikus Zenekar megbízásából és nevében Tatabánya, 1995. március 30. Izsáki Mihály, a zenekar elnöke". Reményi Károly megmentette a bérleti hangversenyt. Időközben betanulták Haydn: G-dúr (katona) szimfóniáját, valamint Baldasare olasz zeneszerző F-dúr szonátáját. Sőt: siker esetén ráadásszámmal is készülnek! Szombaton este újra találkozhatunk a szimfonikusokkal! Vezényel Reményi Károly. (P.I.) A Soong Ching Ling Magyar Gyermekbarát Alapítvány Komárom-Esztergom Megyei ünnepélyes megalakulására április 23án (vasárnap) de. 10 órakor Esztergomban a Szabadidőközpontban kerül sor. Ezt követően a Kínába utazó gyerekek műsorát láthatja a közönség. Az alapítvány hatodik éve támogat tehetséges gyerekeket, és karitatív tevékenységet is folytat. Ennek egyik szép példája, hogy az alapítvány karácsonykor az esztergomi Ferences Rendház közreműködésével, 1.235.900 Ft értékben ruhát, cipőt, játékot juttatott az ittlakó szegényeknek. A rendezvényre eljön a Kínai Népköztársaság Nagykövetségének kulturális tanácsosa és a Magyarországi Kínaiak Egyesületének elnöke is. A Soong Ching Ling Magyar Gyermekbarátság Alapítvány nyári kínai utazási lehetőségre és résztámogatásra is pályázatot hirdet (1996) általános iskolások számára. A két hetes utazást az Alapítvány szervezi, nemzetközi szerződés alapján. Az indulás időpontja 1996. június közepe. A résztvevők Peking és egy további kínai város nevezetességeivel ismerkednek meg: többek között ellátogatnak a kínai nagyfalhoz, a Tiltott Városba, az Ég és Föld templomegyüttesbe, a pekingi állatkertbe, valamint ifjúsági találkozókon vesznek részt. Minden 8-14 év közötti egészséges lány vagy fiú jelentkezhet (levélben) szülői vagy gondviselői beleegyezéssel. Jelentkezési határidő: 1995. november 15. Előnyben részesülnek azok, akik kínai vagy angol nyelvet több éve eredményesen tanulnak, vagy olyan műsorszámot mutatnak be, ami a kínai gyermektalálkozókon sikerre számíthat és megértéséhez nyelvtudásra nincs szükség (zenélnek, táncolnak, bűvészkednek, báboznak, stb.). A jelentkezéseket a következő címre kérjük: Budapest, Pf.: 48., 1363 REGI RÉZMETSZETEK „Nehéz szatírát nem írni" Juvenalis A Kölcsey és Vörösmarty utcák találkozásánál, a Vízügyi Múzeum, Szt. István kápolna és a 150 éves egykori Tanítóképző (ma a Levéltár B. épülete) által közrefogott, ódon hangulatú terecskén, facsoporttal övezve álldogáll egy régi transzformátorház. Ezen a helyen képzelem el az alábbi kis dramatizált jelenet forgatókönyvét - persze csak ha a részegek randalírozása elül, az ittlakók végre álomba szenderülnek - és felleg alól száll fel az éjjeli hold. Fent említett két magyar költőóriás a róluk nevezett közterületen sétálva összetalálkozik. Kérdi az egyik: „Honfi! Vajh mi e bús düledék, csak nem Husztnak romvára ez itten?" Feleli a másik: „Századok ültenek el, s itt feledék - ahogy elfelede minket csak utcafalon szegezett rossz táblán kibetűzve ha olvas neveinket helyesen papírra leírni küszködve tudó hálaadatlan utókor - e törtablakú puszta hodályt." Ekkor a trafó viharvert orma körül susogó lombokból remegő rémalak sóhajt fel: „meddig-meddig meredez még itt eme műszaki monstrum?!" Kakaskukorékolás. A látomás szertefoszlik és a józan napvilágnál senki sem beszél már a mihaszna, rút épületről. Bajor Ágost remek metszeteken örökítette meg városunk sok tetszetős zegét-zugát. Szerencsére nem felejtette el rézbe karcolni a szóbanforgó kis teret a század elején még ott álló, négyszögletes alaprajzú, alacsony kávájú, az ottani miliőbe jól illeszkedő, egyszerű, ízléses vasfelépítményű kúttal. De elemi erővel jött a villany. Transzformátornak kellett a hely, a kút eltűnt. Ma már korszerűbben transzformálunk, a trafóház felesleges, sőt rontja a kilátást. Talán városunk legújabb rendezési tervébe is beleférne a visszaállított víznyerő alkalmatosság. A gondolat szépítészeti, idegenforgalmi szempontból sem lebecsülendő. Ha valaki odaáll a hajdani Lőrinc-kapu helyére és jól megnézi, láthatja milyen egységes műemléki téráramlás van a két barokk palota, a Városháza és Vízügyi Múzeum között, melynek fókuszaiban a Szentháromság-szobor és ez a ligetes kút állanának. Különösen, ha a mozi térbe kiugró, utólag odaépített előcsarnokát végre lebontanák. Egyébként is milyen Vízügyi Múzeum az, mely előtt legalább egy kút nem csörgedez, hol a tikkadt látogató kezét, homlokát megnedvesíthesse?... olajos CSALADI PROGRAMAJÁNLAT! Meghívó Föld Napi Partira Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület a Föld Napi eseményekhez kapcsolódóan 1995. április 27én, a Prímás-szigetre tervezett ökopark területén Föld Napi Partit rendez, amelyre a környezetük iránt érdeklődő, szabadban néhány órát kellemesen eltölteni szándékozó polgártársunkat, családostól, tisztelettel meghívunk. A részvétel feltétele: a helyszínen a környezet javításáért végzett közös munkában való részvétel (ennek megfelelő ruházatban kérjük a megjelenést)! A parti résztvevőit étellel, itallal kínáljuk! Lesz tombola is, hasznos nyereményekkel - mindenki részt vesz a sorsoláson! Gyerekeknek játékprogramok, felnőttebiek hasznos környezeti információk. Program: 15-15.30 Gyülekezés, a résztvevők üdvözlése 15.30-16.15 Kaláka (közös munka, területrendezés) 16.15-17.15 Felüdülés (szendvicsek, üdítők szervírozása, szalonnasütés, társalgás stb.) 17.15-17.30 Hirdetmény (az egyesületről, környezetünkről, felnőtteknek) A rendezvény helyszínén és idején szelektív hulladékgyűjtés: papír, üveg, a háztartásban veszélyesnek minősülő hulladékok (szárazelemek, festékek és lejárt gyógyszerek). Jöjjenek el, és osszák meg velünk környezetükkel kapcsolatos gondjaikat és tegyenek javaslatokat a jobbításra! Kántor János esztergomi grafikusművész kiállításának megnyitójára április 20-án, 17 órakor a tatabányai Kölcsey iskola galériájában kerül sor. A kiállítást megnyitja: Bencsik János, Tatabánya Megyei Jogú Város polgármestere. A József Attila Napok megnyitójára április 19-én 17 órakor került sor. Ekkor az iskola énekkara mutatkozott be. Vezényelt: Vereckei Attila. Hangszeresek: Deutsch Nóra, Ilosvai Zsolt, Kicsák Katalin, Szatmári Henriett. Versmondók: Gódor Orsolya, Makkos Zita, Kipke Andrea, Argyelán József, Tuza János és Dunai Eva. A József Attila iskola helytörténetis tanulói április 20-án 15 órától „Városunk történetét kutatjuk" címmel kiselődás sorozatot rendeznek az iskola könyvtárában. A témák között a csonkahíd története, a kertvárosi hadifogoly-temető története, a városrészek egyesítése és Szenttamás szerepel. Címerek és családok Komárom-Esztergom vármegye történetében címmel április 20-án tudományos konferenciára kerül sor a tatai városházán. , A programból: Nyulásziné Straub Éva (Országos Levéltár): A nemesi heraldika, különös tekintettel a Komárom-Esztergom megyei nemességre; Dóka Klára (Országos Levéltár): Az esztergomi érsekség birtokai Komárom-Esztergom megyében a XVIII-XIX. században; Gömbös Tamás (Heraldikai és Geneológiai Társaság): Címerek és az egyház