Esztergom és Vidéke, 1995

1995-04-20 / 16. szám

ESZTERGOM és VIDÉKE es POLGÁRI LAP Érdekeink - értékeink 3 A kertvárosi pék Perger Sándor esztergom-kertvárosi pék az Iposz-tól Ezüstkoronás kitünte­tésben részesült. Ez a hü- adta beszélgetésünk indí­tékát. Nevezetesen az, hogy a Perger­pékség Esztergom-Kertváros (Tá­bor) történetének szerves része. Per­ger Sándort a pékségben látogattam meg. - Mikor és hogyan kezdődött? - A majd 60 éves működő péksé­get most én vezetem - családi segít­séggel. 1936-ban itt, a Damjanich úton Kohl Gyula nagyapám alapítot­ta - építette. O még kézi dagasztással dolgozott. A kenyér mellett főként kiflit, zsemlét sütött. De sok volt a háziasszonyok által kelesztett, da­gasztott kenyér is, ezt bérsütéssel vé­gezte. - Erre már én is emlékszem, hisz gyerekkoromban sokszor magam is hoztam ide reggel a kelesztett tésztát, és délután vittem a kisült kenyeret haza. Milyen gyakran fűtött be? - Hetente két-háromszor volt sü­tés, a kemence „megtöltése" délelőtt és délután történt. A felfűtést fával vagy szénnel végeztük. Édesapám volt mellette. Ez 1948-ig tartott. - Ekkor volt az államosítás? - Igen, nagyapám pékségét álla­mosították, szüleim a kenyérgyár al­kalmazottai lettek, és itt dolgozhat­tak. Esztergom-tábort és közvetlen környékét látták el pékáruval. Nehéz helyzetük volt, a kenyérgyár terme­lési tervét is részben nekik kellett tel­jesíteniük. - Mikor tudtak a szülők önálló­sodni? - Az 1960-as évek közepétől visszakapták a pékséget és folytatták a szakmát. Mellettük részben elles­tem, majd tudatosan megtanultam a mesterséget, és 1975-től mint pék dolgoztam mellettük. A szülők nyug­díjba vonulása után, 1979-ben vet­tem át az ipart. De továbbra is a csa­ládi segítség volt a mérvadó. - Milyen volt a választék? - El kell mondanom, nehéz volt az anyagbeszerzés. A liszt szállítására a Volán Vállalatot kértem, de sokszor cserben hagyott. Legnagyobb tétel­ben 2 kg-os kenyeret sütöttünk, de kiflit, zsemlét is. A házi dagasztású bérsütés akkorra teljesen megszűnt, a háziasszonyok már nem dagasztottak otthon. Áttértünk a kemence olajjal történő fűtésére. - A régi kemencét már nem lá­tom! - 1992-ben bontották le az 1936­ban épített boltozatos kemencét. Az­óta folyamatos üzemű, olajfűtésű, német gyártmányú kemencét üze­meltetünk. - Most milyen az áruválaszték? -Jelenleg két- és egykilogrammos kenyeret és tizenhárom féle süte­ményt készítünk. Ez napi 300 kenye­ret és 1000 darab péksüteményt je­lent. Az anyagbeszerzéssel már nincs gond. Jönnek az üzletkötők. - Hány fő kell mindehhez és hogy jut el az áru a vásárlókhoz? - Tizenegy üzlettel vagyunk szer­ződésben, kettőt mi üzemeltetünk (Kertvárosban és Dorogon). Mindeh­hez a család áll rendelkezésemre; hárman közvetlenül a kemence mel­lett dolgoznak, egy fő pedig az áru­szállítással foglalkozik. Sajnos a lá­nyaim nem viszik tovább a szakmát. -Milyen a „műszakbeosztás"? - Nehezen szép szakma ez, me­legben dolgozunk és mindig éjjel, hogy a reggeli 6 órás nyitásra a friss, meleg pékáru a helyszínen legyen. - Szép ez az Ezüstkoszorús Iparos­jelvény! - Valóban, nekem is tetszik. Örü­lök az elismerésnek. Az iparos társa­dalomnak 1975 óta vagyok tagja. A helyi szervezetben 1985 óta vezető­ségi tagként tevékenykedem, mint ti­zes bizalmi. Nagy Tibor Gyakorlós diákok sikere a fővárosban A Város és Faluvédők Szövetsége országos ifjúsági pályázatán kiemelkedő eredménnyel szerepeltek a Gya­korló iskola tanulói. A rendezvény eredményeit illuszt­ráló kiállítás április 8-án 11 órakor nyílt meg Budapes­ten, a Podmaniczky teremben. Megnyitóbeszédet S. He­gedűs László, a szövetség elnöke mondott. A pályázat díjait Ráday Mihály adta át. A kiállítás május 12-ig tekinthető meg, vasárnap és hétfő kivételével naponta 14-18 óráig. (VI. kerület, Terézváros, Eötvös utca 10.1. em., Podmaniczky terem). Eredmények: 1. helyezést ért el folósorozatával Prantner Magdolna VlII.a.; 1. díjat kapott pasztell ké­peiért Andráskó Péter Vll.a. Könyvjutalomban részesültek képeikért: Tóth Gábor VlII.a. és Farkas Gergely Vll.a. Elismerő oklevelet - műveiért - hét tanuló kapott. Az iskola biológia szakkörének tanulói dolgozatukért II. díjat vettek át: Arató Vera, Huber Ildikó, Hábel Gerda, Szuroviák Zsuzsanna, Marosi Julianna, Lovas Tímea, Benke Roland, Hídvégi Bea (VIII. osztályos tanulók). ANaturexpo '96 országos gyermekrajzpályázat témá­ja „A természet és én" volt. A 10-14 éves korcsoportban a Gyarkorlóból két tanuló volt eredményes. A hétezer beküldött munka^közül mintegy 100 munkát állítottak ki. (A Belvárosi Óvodából Nyári Andrea és Varga Nóra rajzait állították ki, és elismerő oklevelet is kaptak.) A kiállítás a budapesti Nemzetközi Vásárközpont „D" pavilonjában nyílt meg, április 9-én. Paszteljképeiért különdíjat és elismerő okievet kapóit Nyitrai Ágnes VIII. a. osztályos tanuló. Akvarell képeiért elismerő okievet kapott Bakács An­namária VI. b. osztályos tanuló. A felkészítő tanárok Bangó Miklós és Nagy Béláné voltak. Tatabánya helyett Esztergom! A „Pro Urbe" díjjal kitüntetett Esz­tergomi Szimfonikus Zenekar ez évi bérletsorozatának 8. előadását így hirdették meg: „Április 22., szombaton 19 órakor a Bottyán díszteremben a Tatabányai Bányász Szimfonikus Zenekar hang­versenye. Vezényel: Váradi Katalin." Az esztergomi zenebarátok régen vártak erre a találkozóra, hiszen a megye zenei fellegvárában vendég­szerepel a megyeszékhely szimfoni­kus zenekara. Tudtuk-hallottuk, hogy Esztergomban jóval nagyobb az érdeklődés a komolyzene iránt, ezért is szívesen vállaljuk a vendég­szereplést - mondta az elmúlt év ta­vaszán Izsáki Mihály, a tatabányai zenekar elnöke. A szimfonikusok „beugrásra" készen A várva várt zenei csemege azon­ban elmarad! A vendégszereplés he­lyett levél érkezett. Ebből néhány részlet: „Reményi Károly zeneigazgató, Esztergom Kedves Károly Barátom! Mint szóban elmondtam, elszomo­rító, hogy a zenekar a tatabányai köz­gyűléstől támogatást nem kapott... A zenekar működését, miután számlán­kon egy fillér sincs, felfüggesztet­tük... Mindnyájan sajnáljuk, hogy esztergomi hangversenyünk elma­rad. Amennyiben jobb napok kö­szöntenek ránk - amiben most csak reménykedni tudunk -, akkor vissza­térünk korábbi megállapodásunkra. Az Esztergomi Szimfonikus Zene­kar további művészi célkitűzéseihez, személyes elgondolásaidhoz, azok megvalósításához sok sikert és jó egészséget kívánok, a Tatabányai Szimfonikus Zenekar megbízásából és nevében Tatabánya, 1995. március 30. Izsáki Mihály, a zenekar elnöke". Reményi Károly megmentette a bérleti hangversenyt. Időközben be­tanulták Haydn: G-dúr (katona) szimfóniáját, valamint Baldasare olasz zeneszerző F-dúr szonátáját. Sőt: siker esetén ráadásszámmal is készülnek! Szombaton este újra találkozha­tunk a szimfonikusokkal! Vezényel Reményi Károly. (P.I.) A Soong Ching Ling Magyar Gyermekbarát Alapítvány Komárom-Esztergom Megyei ün­nepélyes megalakulására április 23­án (vasárnap) de. 10 órakor Eszter­gomban a Szabadidőközpontban ke­rül sor. Ezt követően a Kínába utazó gyerekek műsorát láthatja a közön­ség. Az alapítvány hatodik éve támogat tehetséges gyerekeket, és karitatív tevékenységet is folytat. Ennek egyik szép példája, hogy az alapít­vány karácsonykor az esztergomi Fe­rences Rendház közreműködésével, 1.235.900 Ft értékben ruhát, cipőt, játékot juttatott az ittlakó szegények­nek. A rendezvényre eljön a Kínai Nép­köztársaság Nagykövetségének kul­turális tanácsosa és a Magyarországi Kínaiak Egyesületének elnöke is. A Soong Ching Ling Magyar Gyermekbarátság Alapítvány nyári kínai utazási lehetőségre és résztá­mogatásra is pályázatot hirdet (1996) általános iskolások számára. A két hetes utazást az Alapítvány szervezi, nemzetközi szerződés alap­ján. Az indulás időpontja 1996. júni­us közepe. A résztvevők Peking és egy továb­bi kínai város nevezetességeivel is­merkednek meg: többek között ellá­togatnak a kínai nagyfalhoz, a Tiltott Városba, az Ég és Föld templom­együttesbe, a pekingi állatkertbe, va­lamint ifjúsági találkozókon vesznek részt. Minden 8-14 év közötti egészséges lány vagy fiú jelentkezhet (levélben) szülői vagy gondviselői beleegye­zéssel. Jelentkezési határidő: 1995. no­vember 15. Előnyben részesülnek azok, akik kínai vagy angol nyelvet több éve eredményesen tanulnak, vagy olyan műsorszámot mutatnak be, ami a kí­nai gyermektalálkozókon sikerre számíthat és megértéséhez nyelvtu­dásra nincs szükség (zenélnek, tán­colnak, bűvészkednek, báboznak, stb.). A jelentkezéseket a következő címre kérjük: Budapest, Pf.: 48., 1363 REGI RÉZMETSZETEK „Nehéz szatírát nem írni" Juvenalis A Kölcsey és Vörösmarty utcák találkozásánál, a Vízügyi Múzeum, Szt. István kápolna és a 150 éves egykori Tanítóképző (ma a Levéltár B. épülete) által közrefogott, ódon hangulatú terecskén, facsoporttal övezve álldogáll egy régi transzfor­mátorház. Ezen a helyen képzelem el az alábbi kis dramatizált jelenet forga­tókönyvét - persze csak ha a része­gek randalírozása elül, az ittlakók végre álomba szenderülnek - és fel­leg alól száll fel az éjjeli hold. Fent említett két magyar költőóri­ás a róluk nevezett közterületen sé­tálva összetalálkozik. Kérdi az egyik: „Honfi! Vajh mi e bús düle­dék, csak nem Husztnak romvára ez itten?" Feleli a másik: „Századok ültenek el, s itt feledék - ahogy el­felede minket csak utcafalon szege­zett rossz táblán kibetűzve ha olvas neveinket helyesen papírra leírni küszködve tudó hálaadatlan utókor - e törtablakú puszta hodályt." Ek­kor a trafó viharvert orma körül su­sogó lombokból remegő rémalak sóhajt fel: „meddig-meddig mere­dez még itt eme műszaki monst­rum?!" Kakaskukorékolás. A látomás szertefoszlik és a józan napvilágnál senki sem beszél már a mihaszna, rút épületről. Bajor Ágost remek metszeteken örökítette meg városunk sok tetsze­tős zegét-zugát. Szerencsére nem felejtette el rézbe karcolni a szóban­forgó kis teret a század elején még ott álló, négyszögletes alaprajzú, alacsony kávájú, az ottani miliőbe jól illeszkedő, egyszerű, ízléses vas­felépítményű kúttal. De elemi erő­vel jött a villany. Transzformátornak kellett a hely, a kút eltűnt. Ma már korszerűbben transzformálunk, a trafóház feles­leges, sőt rontja a kilátást. Talán vá­rosunk legújabb rendezési tervébe is beleférne a visszaállított víznyerő alkalmatosság. A gondolat szépítészeti, idegen­forgalmi szempontból sem lebecsü­lendő. Ha valaki odaáll a hajdani Lőrinc-kapu helyére és jól megné­zi, láthatja milyen egységes műem­léki téráramlás van a két barokk pa­lota, a Városháza és Vízügyi Múze­um között, melynek fókuszaiban a Szentháromság-szobor és ez a lige­tes kút állanának. Különösen, ha a mozi térbe kiugró, utólag odaépített előcsarnokát végre lebontanák. Egyébként is milyen Vízügyi Múze­um az, mely előtt legalább egy kút nem csörgedez, hol a tikkadt látoga­tó kezét, homlokát megnedvesíthes­se?... olajos CSALADI PROGRAMAJÁNLAT! Meghívó Föld Napi Partira Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület a Föld Napi események­hez kapcsolódóan 1995. április 27­én, a Prímás-szigetre tervezett öko­park területén Föld Napi Partit rendez, amelyre a környezetük iránt érdeklődő, szabadban néhány órát kellemesen eltölteni szándékozó polgártársunkat, családostól, tiszte­lettel meghívunk. A részvétel feltétele: a helyszínen a környezet javításáért végzett közös munkában való részvétel (ennek megfelelő ruházatban kérjük a meg­jelenést)! A parti résztvevőit étellel, itallal kínáljuk! Lesz tombola is, hasznos nyere­ményekkel - mindenki részt vesz a sorsoláson! Gyerekeknek játékprog­ramok, felnőttebiek hasznos környe­zeti információk. Program: 15-15.30 Gyülekezés, a résztvevők üdvözlése 15.30-16.15 Kaláka (közös mun­ka, területrendezés) 16.15-17.15 Felüdülés (szendvi­csek, üdítők szervírozása, szalonna­sütés, társalgás stb.) 17.15-17.30 Hirdetmény (az egye­sületről, környezetünkről, felnőttek­nek) A rendezvény helyszínén és idején szelektív hulladékgyűjtés: papír, üveg, a háztartásban veszélyesnek minősülő hulladékok (szárazelemek, festékek és lejárt gyógyszerek). Jöjjenek el, és osszák meg velünk környezetükkel kapcsolatos gondjai­kat és tegyenek javaslatokat a jobbí­tásra! Kántor János esztergomi grafikusművész kiállí­tásának megnyitójára április 20-án, 17 órakor a tatabányai Kölcsey isko­la galériájában kerül sor. A kiállítást megnyitja: Bencsik Já­nos, Tatabánya Megyei Jogú Város polgármestere. A József Attila Napok megnyitójára április 19-én 17 óra­kor került sor. Ekkor az iskola énekkara mutatko­zott be. Vezényelt: Vereckei Attila. Hangszeresek: Deutsch Nóra, Ilos­vai Zsolt, Kicsák Katalin, Szatmári Henriett. Versmondók: Gódor Orsolya, Makkos Zita, Kipke Andrea, Argye­lán József, Tuza János és Dunai Eva. A József Attila iskola helytörténe­tis tanulói április 20-án 15 órától „Városunk történetét kutatjuk" cím­mel kiselődás sorozatot rendeznek az iskola könyvtárában. A témák között a csonkahíd története, a kertvárosi hadifogoly-temető története, a város­részek egyesítése és Szenttamás sze­repel. Címerek és családok Komárom-Esztergom vármegye történetében címmel április 20-án tu­dományos konferenciára kerül sor a tatai városházán. , A programból: Nyulásziné Straub Éva (Országos Levéltár): A nemesi heraldika, különös tekintettel a Ko­márom-Esztergom megyei nemes­ségre; Dóka Klára (Országos Levél­tár): Az esztergomi érsekség birto­kai Komárom-Esztergom megyében a XVIII-XIX. században; Gömbös Tamás (Heraldikai és Geneológiai Társaság): Címerek és az egyház

Next

/
Thumbnails
Contents