Esztergom és Vidéke, 1995
1995-04-13 / 15. szám
ESZTERGOM es VIDÉKE Érdekeink - értékeink 3 A BEKESSEG ... (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Forray R. Katalin, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője nyitotta meg a kétévenként sorrakerülő rendezvényt, melynek alapdokumentumát dr. Kardos Zoltán - az előző konferencia házigazdája, a keszthelyi egyetem tanára - adta át dr. Kéri Teréznek, az esztergomi ügyvezetőnek. (Az alapdokumentumot a konferencia idején a főiskola vitrinjében tekinthették meg a résztvevők.) Ezután került sor Vámos Tibor akadémikus, egyetemi tanár nagysikerű előadására a társadalomtudományok szerepéről és a jelenkor társadalmi feszültségeiről. A megnyitó ünnepség, csütörtökön este - Tóth Sándor publicista bevezetője után - az Esztergomi Monteverdi Kórus hangversenyével zárult. Közreműködött Baróti István orgonaművész, vezényelt Hunyadi Zoltán. Pénteken és szombaton tizenöt alszekcióban, százötven témakörben kétszázhetven főiskolai és egyetemi hallgató mutatta be és védte meg dolgozatát, megfelelő érveket keresve a száznegyvenhét bíráló kritikájára. Az esztergomi főiskoláról tíz hallgató írt dolgozatot: Kálnási Anna, Schmöltz Margit, Szőke Erika, Kolostori Gábor, Stefanits Katalin, Erdélyi Tímea, Nemeskéry Krisztina, Gagyi PálfFy Krisztina, Németh Anikó, Debreczeni Katalin. A záróünnepséget szombaton délután tartották, némi késéssel, mert egyes bizottságokban a szakmai vita és értékelés elhúzódott. A résztvevők ezt megértéssel fogadták, és oldott, jókedélyű társalgással várták az eredményhirdetést. Dr. Kovács György Zoltán, a megyegyűlés elnöke méltatta a tudományos munkában résztvevő fiatalok teljesítményét, a szép dolgozatokat. Esztergom és a magyar kultúra kapcsolatáról tartott rövid előadást. Dr. Csikesz Erzsébet minisztériumi főtanácsos, az Országos Tudományos Diákköri Tanács titkára elmondta, hogy április 3. és 19. között tizennégy tudományágban folyik tanácskozás, melyre ötezer hallgató nyújtott be kétezerhatszázötven dolgozatot. Ebben a tanár és diák egymásratalálásának nagyszerű példáját látja, de aggodalmát is kifejezte a diákkörök jövőjét illetően. Dr. S. Nagy Katalin, a szekció elnöke hirdette ki a végeredményt. A tizenöt alszekcióban díjakat, különdíjat, oklevelet, könyvjutalmakat osztottak ki. Kiemelt elsődíjat, ötvenezer forint pénzjutalmat kapott a művelődéstörténeti alszekcióban Schmöltz Margit esztergomi főiskolás, konzulense Abai Ilona adjunktus. (Schmöltz Margitot következő számunkban mutatjuk be olvasóinknak - a Szerk.) Második díjat, tizenötezer forint pénzjutalmat kapott a művelődéstörténeti alszekcióban Szőke Erika esztergomi főiskolás, konzulense Abai Ilona adjunktus. Könyvjutalmat kaptak az esztergomiak közül: Kálnási Anna a filozófia alszekcióban (konzulense dr. Süveges Mihály tanár), valamint Erdélyi Tímea a szociológia alszekcióban (konzulense dr. Kéri Teréz docens). Dr. Vitányi Iván, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának elnöke levélben köszöntötte a tudományos konferencia résztvevőit. A sikerrel záruló jelentős esemény más városokból érkezett vendégei köszönetet mondtak a főiskolának a figyelmes, pontos, körültekintő rendezésért. Esztergom számukra - dr. Csikesz Erzsébet szavaival - „a békesség és reménység szigete" volt három napig. (Pálos) A Duna régi térképeken A „Salus Imperii", a római birodalom, elsősorban pedig a pannóniai provincia oltalmazója és üdve, a Duna a főszereplője annak a térképkiállításnak, melyet a Magyar Vízügyi Múzeum rendezett, hogy szegrőlvégről névadója (Duna Múzeumként szoktuk ugyanis emlegetni) térképi ábrázolásának történetét a látogatók elé tárja. A kiállításnak kissé szomorkás aktualitást kölcsönöznek a Bős-Nagymarosi Vízlépcső körüli viták, a szlovákiai Duna-elterelés, melyek következtében a rómaiak után mi, magyarok is újra rádöbbentünk, hogy ez a hatalmas folyó a mi üdvünk hordozója is. Az első tablón egy római úttérképen jelenik meg a „Danubius fluvius", bár meglehetősen rejtve úgy annyira, hogy az a látogató, aki segítség nélkül rábukkan, komoly sikert könyvelhet el magának. Az utolsó tablón Vályi Bélának a Dunát és vízgyűjtőjét ábrázoló, gazdagon színezett modern térképével zárjuk főfolyónk ábrázolás-történetét, ami ellentmondásoktól és rejtélyektől sem mentes. Máig problémát jelent ugyanis a kutatóknak, hogy a híres Lázár deákféle térképen - 1514 táján - mi módon sikerült a Duna folyásirányát olyan kiválóan megrajzolni, és hogy Lázár deák után mégis miért torzították el a folyót következetesen egészen a 18. század elejéig. A kiállításnak tudományos szempontból legizgalmasabb tablói azok, melyek Joh. Chr. Müller, L. F. Marsigli, De Lisle, Mikoviny Sámuel és Kovács János /Fabricius/ térképeit mutatják be a 18. század első feléből. Ezek a térképek nem csak azért érdekesek, mivel már gondos felvételekre építve - csillagászati helymeghatározást is felhasználva - készültek, hanem azért is, mivel közülük többet a legújabb, kevésbé publikus kutatási eredményekre alapozva először mutatunk be a nagyközönségnek. A térképek leírásában háromféle szempontot tartottunk szem előtt: először általános ismertetését adjuk, ezután kiemelten a folyó ábrázolását vizsgáljuk meg, végül a „mappa" pontos bibliográfiai adatait közöljük. A kiállítás 1995 év végéig tekinthető meg, hétfő kivételével minden nap 10-17 óráig. Deák Antal András Először az Ön garázsépítését. Az építési hatóság nem a kilátásvédelem miatt írta elő Önnek, hogy a melléképületeit a terepszint alatt kell megépíteni, hanem azért, mert az a telekrész nem volt építési terület a rendezési terv szerint. A kompromisszumos megoldás az Ön érdekében született. Remélem, az építmény szakszerűtlen szigetelése miatt nem a hivatalt hibáztatja. És most térjünk rá minden haragjának alapvető okára, ez pedig R.K. úr építkezése. A tények röviden: 1988-ban R.K. úr - az akkor érvényben lévő rendezési terv előírásainak megfelelően - az Építési Szakértői Bizottság jóváhagyó véleménye alapján kapott építési engedélyt, 7,9 m tetőgerinc magasságú épületre, melynek lábazat magassága 75 cm, így az egész épület 8,65 m magasságú lehet. Ennek megépítéséhez Ön sajátkezű aláírásával hozzájárult. Talán akkor kellett volna alaposabban megnézni a terveket. Sem én, sem a munkatársaim nem állítottuk soha azt, hogy ez az épület nem magasabb a réginél. Mi csak azt állítjuk, hogy az engedélyezettnél nem magasabb. Nemere Istvánnak z és Re' K' ^bS nem volt zökkenőmentes. Bizonyára Ön is emlékszik rá, hogy a pincetömb kiemelésekor a szomszédos ingatlan védelme céljából bírsággal kényszerítettük ki a támfal megépítését. Arról viszont már nem tudhatott, hogy azt a tervmódosítási kérelmet elutasítottuk, mely a tetőt tovább bővítette volna egy zárt erkéllyel és toronnyal. Az építési engedélyek csak akkor vesztik érvényüket, ha a jogerőre emelkedéstől számított 2 éven belül nem kezdik meg az építkezést. R.K. úr tetőtérbeépítésre, pince, kazán, széntároló stb. megépítésére kapott engedélyt, és azt nem a hatóság dönti el, hogy az építkezést mivel kezdi meg az építtető. Minden építkezés „fura ügy" annak, akinek valamilyen elképzelését a hatóság elutasítja. Mint ismeretes, az önkormányzat elkészítette Szenttamás részletes rendezési tervét, amely nagyon szigorú előírásokat tartalmaz. Többek között azt is, hogy ablakot csak tetősíkban lehet elhelyezni, s a területet műemléki védelem alá helyezi, pontosan azért, hogy Szenttamás karaktere megmaradjon. A hivatal nem mossa kezeit, csak az ügyeket mindig az akkor érvényben lévő jogszabályok és rendezési tervek szerint intézi. Ha ezek időközben módosulnak, akkor ehhez igazodik. Egyetértünk Önnel, hogy épültek a városban monstrumok. Ezekre az engedélyt még a tanács adta. Elszaporodásuk megakadályozására készült el végre - 20 év után! - az általános rendezési terv. Ezt ügyfélfogadási időben bárki megnézheti az építési csoportnál, és megtudhatja, hogy ingatlanára milyen előírások vonatkoznak. Mi ezek betartásánál se többet, se kevesebbet nem követelünk. A polgármester úrnak írt levelét azonos tartalommal a Polgármesteri Hivatal is megkapta. Ezért az ügyet a polgármester úr utasítására én vizsgáltam ki. Önnek írt levelemben, problémájának jogi rendezési módjáról tájékoztattam, mégpedig a Legfelsőbb Bíróság elvi döntésének ismertetésével. Más módszert én sem tudok, még akkor sem, ha ez sokba kerül, illetve új gyűlöleteket és konfliktusokat okoz. Az önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal viszonya a helyi médiával, úgy érzem, jó. Anyagi lehetőségeinkhez mérten támogatjuk is azokat. Ez azonban nem azt jeleni, hogy a költségvetés elfogadásának másnapján minden megszavazott támogatást ki tudunk fizetni. Az önkormányzat ugyanis az állami támogatást 12 havi, egyenlő bontásban kapja és nem egyszerre, január 2-án. A támogatottaknak az illetékes bizottsággal és a pénzügyi irodával közösen meg kell állapodni a kifizetés időpontjáról. Hadd hivatkozzam most én is Graham Greene-re. Ő ugyanis tényekkel és bizonyítékokkal leplezte le a visszaéléseket és nem gyanúsítgatással. Éppen ezért az Ön által emlegetett korrupció ügyében vizsgálatot fogok kérni magam és munkatársaim ellen a képviselőtestülettől. Remélem, konkrét ügyekkel és bizonyítékokkal segíteni fog a helyzet tisztázásában. Arra azonban szeretném felhívni a figyelmét, hogy nemcsak írói hírnév van, hanem emberi jó hírnév és becsület is. Az alaptalan gyanúsítgatások ellen meg fogjuk védeni magunkat. Mi nem haragszunk, csak nem értjük a gyanúsítást. Dr. Takács Márta jegyző KAZINCZY VERSENY Április 6-án a Szabadidőközpontban került megrendezésre a Kazinczy Ferencről elnevezett „Szép magyar beszéd" verseny városi-területi fordulója. A verseny két korcsoportban zajlott 23 tanuló részvételével. I. Korcsoport (10-12 évesek): 1. Miavecz Nóra (Gyakorló Ált. Isk., felkészítő tanár: dr. Ember Istvánné) - 2. Ruskó Nikolett (Arany János Ált. Isk., felkészítő tanár: Posch Győzőné) - 3. Ivanov Márta (Petőfi Sándor Ált. Isk., felkészítő tanár: Kalmár Károlyné). II. korcsoport (12-14 évesek): 1. Czermann Katalin (Süttő, II. Rákóczi F. Ált. Isk., felkészítő tanár: Naszák István) - 2. Sarkadi Zsófia (Nyergesújfalu, Kernstok Ált. Isk., felkészítő tanár: Horváth Lászlóné) - 3. Kecskés Orsolya (Esztergom, Szent István Gimn., felkészítő tanár: Kutas Emese). A zsűri különdíjban részesítette a szabadon választott mű előadásáért Buza Mariannt (Gyakorló Ált. Isk., felkészítő tanár: dr. Ember Istvánné). A zsűri tagjai Simon Tibor, Kelemenné Pintér Zsuzsanna és Zelenák Zsuzsa voltak. Mindkét verseny sikereihez gratulálunk a diákoknak és a felkészítő tanároknak! Tantestületi értekezlet A szakképzés és a Az elmúlt héten két intézmény is nevelési értekezletet tartott: a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző valanúnt az Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola. Az értekezleteken Meszes Balázs illetve Sinkó Gyula igazgatók elnököltek, és az intézmények pedagógusain kívül mindkettőn részt vett Engelbrecht József a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, valamint Juhász József a Komárom-Esztergom megyei Kézműveskamara elnöke. Az időszerűséget a szakképzési és a gazdasági kamarai törvény előírásai adták. A szakképzési törvény az iskolarendszerű képzésben, de különösen az iskolarendszeren kívüli képzésben fontos feladatokat adott a gazdasági kamaráknak. A gyakorlati képzés a tanműhelyekben és a gazdálkodó szervezeteknél, iparosoknák történhet. A gazdálkodó szervezeteknél illetve iskolán kívüli műhelyekben csak külön írásbeli szerződés alapján folyhat gyakorlati képzés. Gondoskodni kell a tanuló előírt követelmény szerinti képzéséről, szakmai fejlődéséről, továbbá egészsége és testi épsége megóvásáról. A gazdálkodó szervezetek a tanulószerződés megkötése iránti szándékugazdasági kamarák kat kötelesek bejelenteni a gazdasági kamaráknak és a szakképző iskolának. Tanulószerződést az a gazdálkodó szervezet köthet, amelyik rendelkezik az előírt feltételekkel, illetve a feltételekről más gazdálkodó szervezettel vagy szakképző iskolával együttműködve gondoskodni tud. A feltételek meglétét a gazdasági kamara bírálja el, és a képzés során ellenőrizni is jogosult. A tanulószerződést és a gazdálkodó szervezetet a gazdasági kamarák tartják nyilván, és felügyelik a gyakorlati képzést. A tanulószerződés folyamatában a gazdasági kamaráknak az államigazgatási eljárás általános szabályait be kell tartani. A gazdasági kamarák határozatával szemben nincs fellebezés, a határozat felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni. A szakmunkásképzésben résztvevő pedagógusok és a kamarák vezetői egyetértettek abban, hogy a korábbiaktól eltérő rendszer sok figyelmet, megértést és együttműködést kíván. A Kamarai Hírek szakmai újságban rendszeresen megjelentetnek majd szakképzéssel kapcsolatos írásokat, hogy a gazdasági szervezetek, műhelyek vezetői az időszerű kérdésekről tájékozottak legyenek. Beszélgetés dr. Zibolen Endrével A neveléstudományok doktorával, április 9-én a Keresztény Múzeumban, a Serédi Jusztínián hercegprímásról tartott előadás után beszélgettünk. (Mivel Zibolen Endrében keresztapámat tisztelhetem, a tegeződés elkerülhetetlen volt.) - Nagyon örülök, hogy hallhattam az 1944-es Serédiről, s olyan új összefüggésben is, ami számomra, aki közvetítő voltam, ismeretlen maradt 1944-ben. -Aggódtam, hogy talán túl messze mentem egyes megtörtént tények összekapcsolásában. - Amennyire én ma meg tudom állapítani, minden, ami elhangzott, valóban így történt. Egy dologról viszont szívesen halottam volna. Igen nagy kár volt, hogy nem valósult meg az a tervezet, amely majd egy évtizeden át napirenden szerepelt: az egyházi nagybirtok felosztása, az egyház önkéntes belátása alapján. Ha ezt Serédinek sikerült volna keresztül vinnie, egész más lett volna a viszony a hívek és az egyház között 1945 után. A történelem menetét persze nem változtathatta volna meg, de... mindkét „félnek" több esélye lett volna kevesebb sérüléssel megúszni az 1945 után következő évtizedeket. - Előadásom ezzel valóban adós maradt, elsősorban az időhiány miatt, de azért is, mert a földosztás gondolata nem fogható meg annyira dokumentáltan, mint Serédi tevékenységének más körei. Erről a kérdésről nem jelent meg a szakirodalomban anyag, s magam sem néztem még kellően utána. O.A. I
