Esztergom és Vidéke, 1995

1995-03-23 / 12. szám

Érdekeink - értékeink 3 Hattyúkkal, ágyötüzben CSOÓRI SÁNDOR KÖSZÖNTÉSE ül ESZTERGOM és VIDÉKE \1' POLGÁRI LAP A 65. életévét betöltött költőnkről van szó természetesen, akinek fekete fedeles új kötetét tartom a kezemben. Mint egykor ő is a „zöld ágat", az özönvíz utáni idők jelképét. Az Új Ma­gyar Irodalmi Lexikon költészetével kapcsolatban „reflexív sorsértei eme­zést" emleget, bár belterjes bölcsészi nyelven, de nem ok nélkül. Ugyanis a komplexusokat és traumákat könnyű megtalálni ezekben a versekben. Kosz­tolányitól kölcsönözve a „bús férfi pa­naszai" nyilvánulnak itt meg, elégiák­ba oldottan. Igaz, az elégia címszó hi­ányzik a már említett literátusi tárház­ból (reméljük pótlólag nem a műszaki­ba fog bekerülni!), máshonnan tudjuk: „a visszaemlékezés során felébredő ér­zelmeket szólaltatja meg." A „Hattyúkkal, ágyútűzben" című öt tételes ciklus nyitó része a lelkileg és testileg nyomorgó ifjúkorig nyúlik vissza, amikor még ágyrajáró volt egy pesti bérházban. Meg a második világ­égés végéig, az ukrajnai és itthoni ka­tonatemetőkhöz. Midőn az alkalmi báltermek hajópadlóján „özvegy nők táncoltak" - némán és a bekövetkezett béke nem a megbékélést szolgálta. Majd negyven év múltán keserűen konstatálja: „volt idő, amikor még fáz­ni is tudtunk együtt". A különböző indíttatású, de azonos nemzedékhez tartozók másként gon­dolkodó szegénylegényei. Akik, mint tébolyult duhajok, az államilag rende­zett farsang után egymás torkának es­tek. Haraszt helyett zörgött az újság: egy-két félreérthető (és félremagyaráz­ható) sor nyomán máris céltábla lett az addig egyeztető készségeiről ismert és elismert poéta, aki „hattyúkkal ágyú­tűzben" tűrte a támadásokat. Mi mást tehetett volna! Ha a lélek lemezeire vit­riol fröccsen, miként a fizikában, a köl­tői pszichofiziológiában is feszültség keletkezik és a pólusokon megindul a vers kiválasztódása. Vagyis a vádak koncentrált kénsava nem mart vissza, költeményekké alakult át. Ami nem je­lenti, hogy „várakozó sebeket" ne oko­zott volna. Az első szárnypróbálgatásoktól a második pokoljárásig „negyven év lá­gere" után kérdi: „van-e még hátra va­lami?" Biztosan van, ezek az elégiák a garanciái. A következő tétel a viszony­lagos megnyugvásé. Nagy része városunk emelkedőjén íródott. „Jön és jön vele az esztergomi napsütés is" - ha kedvesét nézi és Grönland hókopár hegyei fölött tízezer méterrel is „mintha ősz volna Eszter­gomban". A jégbirodalmat átrepülve hazai gesztenyelevélről álmodik. Csonka szonettek és rím nélküli szag­gatott sorok szembesítik egykori és mai önmagát. Nem az a legény aki üt, hanem aki állja, ez költészetének som­más filozófiája. A kerti fűben fekve, a vegetációt vizsgálva. A harmadik tétel a „muszáj Herkule­sé." A pompeji katonához, a helytállás hőséhez szólva, aki akarata ellenére lett az, aki. Vagy az ólomkatona (de annak önkéntes) szerepét vállalva, ne­héz hazai terepen. Amikor a költők már csak holdkóros statisztái az esemé­nyeknek. Mert aknavetők ellen nem le­het versekkel hadakozni, a propaganda szerepét pedig totálisan átvette az elektromos képi megjelenítés. Hol van már Ady harsány hadüzenete Tisza el­len, csak a háborús terep nem válto­zott: a Balkán. Magyarok nélkül, hála­istennek. Felidéződik K.É. Emléke, a gyógyít­hatatlan gyász sírig tartó kísértetével. Kibontott hajas ködalakja ott bolyong a döbönkúti domboldalon, mint a szé­kelyballadák szép szereplőié. A negyedik tétel a belső hangoké. Amikor hallgatni kellett a vérengzés színhelyén, mint a Toldi írójának a for­radalom után. Nem véletlen a visszaemlékezés 1956 novemberére, a „karhatalmista őszre" és „a vértanú ország minden kö­rözött halottjára." Történelmi távlat­ból, mintha tegnap történt volna átélés­sel. Petőfi ugyanannyi idős volt Seges­vár alatt, csakhát ilyen költő egy nép életében egyszer születik. Ami nem je­lenti, hogy szomorú szeme ne az óriás elődökre szegeződjék. Ugyanazért ugyanazok ellen, csak más történelmi körülmények között; ez a két forrada­lom egy századot átívelő kapcsolata. Az utolsó tétel a nagy halottak meg­idézése. Nagy Lászlóé, akinek „szín­ezüst" lényére ma is nagy szükség len­ne és a felejtésre ítélt Szécsi Margité, a „Balassi lelkétől női vitézé", a leghű­ségesebb társaké. Az istentelen kánikulában „nyárvégi fáradtság", egyre sötétebb szemgöd­rökkel. És visszapillantós verstükrök­kel egy cudar élet utolsó fázisa előtt. Amikor a fáradtság nem kifáradás és a megveretés nem önfeladás. Békésebb éveket kívánunk költőnknek, hogy kö­vetkező kötete kevésbé legyen keserű. Jó lenne már egyszer kipróbálni, mi­lyen az, ha a költő költőként éli min­dennapjait. Politikai acsarkodások he­lyett pedig a minőségek feleselnének egymással. Legföljebb stílusbeli ízlések szerint verődnének össze csoportosulások. A magyai- költészet üdvére, az olvasók nyugtatására. Amikor Esztergom menedékhely he­lyett újra népes Helikon lenne. Szállási Árpád dr. CSOÓRISÁNDOR H attyúk^aíj ágyú­r ^ J l ^ \ A dL^ 4 V í KORTÁRS^MADÓ A M Zenés hírek A vasárnapi zajos sikerű koncert után a Szimfonikus Zenekar ismét hangversenyre invitálja Esztergom ze­neszerető közönségét. Március 25-én, szombaton este 7 órakor a Bottyán­díszteremben a zenekar helyett két szó­lista -Debre Zsuzsa, a sokszor vissza­térő hegedűművész és Róbert Weinshe­imer zongoraművész - kamaraestjét hallhatjuk. A műsor egyelőre még ti­tok, de az biztos, hogy az előadók e nehéz műfaj kedvelőinek sem okoznak csalódást. (Mint Debre Zsuszától meg­tudtuk, a műsorban Bach Kettősverse­nye, Csajkovszkij hegedűversenye és más kamaradarabok szerepelnek. - a Szerk.) Megcsodálhatjuk Debre Zsu­zsa százezer márkát érő kétszázötven éves olasz hegedűjét, mely Paolo A11­tonio Testőre remeke. A két művész bejárta Németországot, Olaszországot és most az esztergomiak örömére hoz­zánk is ellátogatnak. A koncertre a szimfonikusok bérlete érvényes, je­gyek a helyszínen is válthatók. Az elmúlt héten zajlottak le a zene­iskola második félévi, tanszakonként megrendezett, nyilvános növendék­hangversenyei. Ezeken a koncerteken minden tanuló szerepelt, s egy-egy mű­vön bemutathatta meddig jutott a zene­tanulásban. Természetesen nem min­den produkció sikerült tökéletesen, de a nyilvános játék így is nagy élményt jelentett nűnd a gyerekek, mind a szü­lők, ismerősök számára. A zenekedvelők érdeklődésére még további két koncert tarthat számot, ezekre a Városi Zenede földszinti elő­adótemiében kerül sor. A zongoratanszak március 28-án, kedden 4 órakor Bartók Béla emlék­hangversenyt rendez. Az 50 éve el­hunyt művész tiszteletére Marosi Mik­lós tanár úr szervezésében az iskola legjobb zongoristái játszanak. Másnap, 29-én szerdán 1/2 6-kor, a tanári kai- ad hangversenyt, melyet Hornié sár Tihamér tanár úr szervez. A koncerten többek közt Mozart, Haydn, Albinoni, Weiner, Bach, Gounod és Te­lemarni műveit hallhatjuk, melyeket a tanár úr rövid, színvonalas zeneirodal­mi ismertetője kísér. Az ingyenes előadásokra minden ér­deklődőt szeretettel várunk! Máltai hírek A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Esztergomi Csoportjának küldöttsége már­cius 10-12 között hivatalos meghívás keretében Elúngenben járt. Ekkor alakult meg az Ehingeni Máltai Csoport, melynek vezetője Paul H. Guter. A St. Blazius templomban mondott ünnepi szentmisét követő fogadáson a Német Máltai Szeretetszolgálat vezetői, a város prominens képviselői, patrónusai is részt vettek. Az est kiváló alkalmat nyújtott arra, hogy az adományozók (gyá­rosok, bankárok) találkozzanak a segélyek közvetítőivel és elosztóival. Az MMSZ Esztergomi Csoportja a február 25-én megtartott jótékonysági bálra érkezett adományból elsőként 15 rászoruló, nehéz körülmények között élő csalá­dot segélyez élelmiszercsomaggal, melyeket a Máltai Szeretetszolgálat tagjai segítenek eljuttatni a rászorultaknak. Március 23-án a hollandiai Tilburg városából 50 köbméter ruhaadomány érke­zik. A szállítmány kirakodásában a vízi cserkészek segédkeznek. Március 24-én az „ehingeni máltaiak"-tól is érkezik adomány. A Dobogókői úti Pszichiátriai Idősek Otthona, valamint az Esztergomi Vaszaty Kolos Kórház egy­egy hordozható EKG-készüléket kap. A szállítmányban rokkantkocsi, ágynemű és gyógyszer is lesz. Az elosztást az adományozók akarata szerint végezzük. Támogató kerestetik Balla András kiállítása a Műcsarnokban A városunkban élő, nemzet­közi hírű fotóművész pályafutá­sának jelentős állomásához ér­kezett. Képeit az idegenforgal­mi csúcsszezonban, július 20. ­augusztus 20. között Budapes­ten, a Műcsarnok Ernst múzeu­mában mutatják be. A kiállítást D. Udvary Ildikó művészettör­ténész rendezi. A műcsarnokbeli kiállítás költségei elérik a két­millió forintot. Ennek előterem­tése nehéz helyzet elé állította a művészet. - Hogyan készül, hol tart az elökészületekke l ? - A párizsi „Mois de la Photo Rambouillet" nemzetközi hírű rendezvényére Európából tíz fotó­művészt hívtak meg, ez alkalom­ból ott önálló kiállítást mutattam be - 1994 novemberében. A Műcsarnok életmű-kiállításo­mat az Ernst Múzeumban és ősszel Berlinben is megrendezi. Ez a tárlat ez év január 13-án nyílt volna meg, de halasztást kértem, mivel a pénz negyede, mintegy 500 ezer forint még hiányzott. Bár kiemelt művészeti ösztöndíjakat és céltámogatásokat nyertem, ezek önmagukban még nem fede­zik az elkerülhetetlen kiadásokat. E program megvalósításához kérem a támogatást. A katalógus­könyvhöz szükséges pénzt legké­sőbb március 31-ig kell átadnom az MTI Labornak. A támogatás az adóalapból levonható. Számlaszá­mom: Budapest Bank Magyar Fo­tográfiai Alapítvány 25210976 „Aballa" tárlata. Támogatóimat a könyvben és kiállításaimon is föltüntetem. (P.I.) Könyvespolc Egy előadás hátteréről A Holocaust-emlékkönyv bemutatá­sa alkalmával jeleztük olvasóinknak, hogy a könyv helytörténeti vonatkozá­saira még visszatérünk. A Komárom-Esztergom megyei zsi­dóság történetéről Kelemen Emma ta­tabányai történelemtanárnő tartott elő­adást. Vele beszélgettünk. - Az elmúlt év folyamán az ország több városában szerveztek holocaust megemlékezést. A Holocaust-emléknapot Tatabá­nyán a Tedisz és a Van Reménység Klub rendezésében 1994. április 10-én tartották meg. Az előadók között sze­repelt Ruff Tibor filozófiatörténész, Trapp István filozófus, Karsai László történész, Ember Mária író, Mezei András költő. - Miért esett rád a szervezők válasz­tása? - Az előadás megtartására a Van Reménység Klub megbízásából több olyan személyt kértem fel, akik már hosszabb ideje, tudományos igénnyel kutatják a megyei zsidóság történetét és publikáltak is ebből a témakörből, mint például ifj. Gyüszi László, a Tatai Városi Könyvtár igazgatója. A Tedisz képviselője pedig Ortutay András főle­véltárost kereste meg a felkéréssel. - Igen. A megkeresés a Megyei Le­véltárhoz érkezett és mint az intézmény igazgatója, én Ortutay Andrást aján­lottam előadónak... - A szereplést végül egyikük sem vállalta. Igen kevés volt a felkészülési idő meg a levéltári anyag is. A Van Reménység Klub vezetője ekkor en­gem kért meg az előadás megtartására, mint a klub tagját, illetve mint történe­leni szakos középiskolai tanárt. Ko­moly dilemma előtt álltam, hiszen ez­zel a témával azelőtt nem foglalkoz­tam. Hosszas tépelődés után úgy dön­töttem, hogy mégis vállalom a kihí­vást, hiszen nagyon fontosnak tartot­tam, hogy a téma helytörténeti vonat­kozásairól is szó essen a konferencián. A döntés helyességét látszik igazol­ni, hogy a konferencia után dr. Karsai László történész és mások is pozitív véleményüknek adtak hangot az előa­dásommal kapcsolatosan. -Hogyan sikerült összegyűjtened az anyagot? - Az előadáshoz felhasználtam ifj. Gyüszi László: A zsidóság helyzete a tatai Eszterházy-uradalomban a XVIII. század második és a XIX. század első felében, illetve Adalékok és dokumen­tumok a tatai zsidóság múltjából című írásait, valamint Ortutay András: Az esztergomi és Esztergom vármegyei zsidóság története a kezdetektől a sza­bad királyi városba való befogadásáig, illetve Az esztergomi zsidók elhurcolá­sa című, még publikálatlan kéziratát. Ezt veled továbbította hozzám. A Zsidó Lexikon, a Komárom-Esz­tergom megye településtörténeti kalau­za stb. feldolgozások mellett, kutattam Vágsellyén a Nyitrai Levéltárban és voltam a Tatabányai Fióklevéltárban is. Az összegyűjtött anyag alapján megtartottam az előadást. Az emlék­könyvben ennek a szövege jelent meg. Ezúton is köszönöm a segítséget mind­azoknak, akik támogatták munkámat! A könyvben tizenöt konferencia anyaga között találjuk a tatabányai elő­adások szövegeit. Az eredeti iratok megjelentetése tovább növeli a maga nemében a megyében első ilyen tárgyú rendezvény publikációjának értékét. A könyvet bemutatták Jeruzsálemben is, ahol nagy tetszéssel fogadták. Sikere elsősorban a téma rendkívül széles skálát felölelő bemutatásában rejlik és abban, hogy közérthető módon szól az olvasóhoz. Értesüléseink szerint szere­pel majd a könyvek világpremierjén. Csombor Erzsébet Március 24-én 16 órakor a Féja Géza Közösségi Házban (Kertváros) VÁLLALKOZÓI FÓRUMRA kerül sor, amelyen vállalkozói kapcsolatok kiépítésén kívül a térség fejlesztésé­ről és jövőjéről lesz szó. Megnyitja dr. Könözsy László polgármester. A fórum vendége: Szűcs György, az IPOSZ országos elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents