Esztergom és Vidéke, 1995

1995-03-23 / 12. szám

Érdekeink - értékeink 3 Hattyúkkal, ágyötüzben CSOÓRI SÁNDOR KÖSZÖNTÉSE ül ESZTERGOM és VIDÉKE \1' POLGÁRI LAP A 65. életévét betöltött költőnkről van szó természetesen, akinek fekete fedeles új kötetét tartom a kezemben. Mint egykor ő is a „zöld ágat", az özönvíz utáni idők jelképét. Az Új Magyar Irodalmi Lexikon költészetével kapcsolatban „reflexív sorsértei emezést" emleget, bár belterjes bölcsészi nyelven, de nem ok nélkül. Ugyanis a komplexusokat és traumákat könnyű megtalálni ezekben a versekben. Kosztolányitól kölcsönözve a „bús férfi panaszai" nyilvánulnak itt meg, elégiákba oldottan. Igaz, az elégia címszó hiányzik a már említett literátusi tárházból (reméljük pótlólag nem a műszakiba fog bekerülni!), máshonnan tudjuk: „a visszaemlékezés során felébredő érzelmeket szólaltatja meg." A „Hattyúkkal, ágyútűzben" című öt tételes ciklus nyitó része a lelkileg és testileg nyomorgó ifjúkorig nyúlik vissza, amikor még ágyrajáró volt egy pesti bérházban. Meg a második világégés végéig, az ukrajnai és itthoni katonatemetőkhöz. Midőn az alkalmi báltermek hajópadlóján „özvegy nők táncoltak" - némán és a bekövetkezett béke nem a megbékélést szolgálta. Majd negyven év múltán keserűen konstatálja: „volt idő, amikor még fázni is tudtunk együtt". A különböző indíttatású, de azonos nemzedékhez tartozók másként gondolkodó szegénylegényei. Akik, mint tébolyult duhajok, az államilag rendezett farsang után egymás torkának estek. Haraszt helyett zörgött az újság: egy-két félreérthető (és félremagyarázható) sor nyomán máris céltábla lett az addig egyeztető készségeiről ismert és elismert poéta, aki „hattyúkkal ágyútűzben" tűrte a támadásokat. Mi mást tehetett volna! Ha a lélek lemezeire vitriol fröccsen, miként a fizikában, a költői pszichofiziológiában is feszültség keletkezik és a pólusokon megindul a vers kiválasztódása. Vagyis a vádak koncentrált kénsava nem mart vissza, költeményekké alakult át. Ami nem jelenti, hogy „várakozó sebeket" ne okozott volna. Az első szárnypróbálgatásoktól a második pokoljárásig „negyven év lágere" után kérdi: „van-e még hátra valami?" Biztosan van, ezek az elégiák a garanciái. A következő tétel a viszonylagos megnyugvásé. Nagy része városunk emelkedőjén íródott. „Jön és jön vele az esztergomi napsütés is" - ha kedvesét nézi és Grönland hókopár hegyei fölött tízezer méterrel is „mintha ősz volna Esztergomban". A jégbirodalmat átrepülve hazai gesztenyelevélről álmodik. Csonka szonettek és rím nélküli szaggatott sorok szembesítik egykori és mai önmagát. Nem az a legény aki üt, hanem aki állja, ez költészetének sommás filozófiája. A kerti fűben fekve, a vegetációt vizsgálva. A harmadik tétel a „muszáj Herkulesé." A pompeji katonához, a helytállás hőséhez szólva, aki akarata ellenére lett az, aki. Vagy az ólomkatona (de annak önkéntes) szerepét vállalva, nehéz hazai terepen. Amikor a költők már csak holdkóros statisztái az eseményeknek. Mert aknavetők ellen nem lehet versekkel hadakozni, a propaganda szerepét pedig totálisan átvette az elektromos képi megjelenítés. Hol van már Ady harsány hadüzenete Tisza ellen, csak a háborús terep nem változott: a Balkán. Magyarok nélkül, hálaistennek. Felidéződik K.É. Emléke, a gyógyíthatatlan gyász sírig tartó kísértetével. Kibontott hajas ködalakja ott bolyong a döbönkúti domboldalon, mint a székelyballadák szép szereplőié. A negyedik tétel a belső hangoké. Amikor hallgatni kellett a vérengzés színhelyén, mint a Toldi írójának a forradalom után. Nem véletlen a visszaemlékezés 1956 novemberére, a „karhatalmista őszre" és „a vértanú ország minden körözött halottjára." Történelmi távlatból, mintha tegnap történt volna átéléssel. Petőfi ugyanannyi idős volt Segesvár alatt, csakhát ilyen költő egy nép életében egyszer születik. Ami nem jelenti, hogy szomorú szeme ne az óriás elődökre szegeződjék. Ugyanazért ugyanazok ellen, csak más történelmi körülmények között; ez a két forradalom egy századot átívelő kapcsolata. Az utolsó tétel a nagy halottak megidézése. Nagy Lászlóé, akinek „színezüst" lényére ma is nagy szükség lenne és a felejtésre ítélt Szécsi Margité, a „Balassi lelkétől női vitézé", a leghűségesebb társaké. Az istentelen kánikulában „nyárvégi fáradtság", egyre sötétebb szemgödrökkel. És visszapillantós verstükrökkel egy cudar élet utolsó fázisa előtt. Amikor a fáradtság nem kifáradás és a megveretés nem önfeladás. Békésebb éveket kívánunk költőnknek, hogy következő kötete kevésbé legyen keserű. Jó lenne már egyszer kipróbálni, milyen az, ha a költő költőként éli mindennapjait. Politikai acsarkodások helyett pedig a minőségek feleselnének egymással. Legföljebb stílusbeli ízlések szerint verődnének össze csoportosulások. A magyai- költészet üdvére, az olvasók nyugtatására. Amikor Esztergom menedékhely helyett újra népes Helikon lenne. Szállási Árpád dr. CSOÓRISÁNDOR H attyúk^aíj ágyúr ^ J l ^ \ A dL^ 4 V í KORTÁRS^MADÓ A M Zenés hírek A vasárnapi zajos sikerű koncert után a Szimfonikus Zenekar ismét hangversenyre invitálja Esztergom zeneszerető közönségét. Március 25-én, szombaton este 7 órakor a Bottyándíszteremben a zenekar helyett két szólista -Debre Zsuzsa, a sokszor visszatérő hegedűművész és Róbert Weinsheimer zongoraművész - kamaraestjét hallhatjuk. A műsor egyelőre még titok, de az biztos, hogy az előadók e nehéz műfaj kedvelőinek sem okoznak csalódást. (Mint Debre Zsuszától megtudtuk, a műsorban Bach Kettősversenye, Csajkovszkij hegedűversenye és más kamaradarabok szerepelnek. - a Szerk.) Megcsodálhatjuk Debre Zsuzsa százezer márkát érő kétszázötven éves olasz hegedűjét, mely Paolo A11tonio Testőre remeke. A két művész bejárta Németországot, Olaszországot és most az esztergomiak örömére hozzánk is ellátogatnak. A koncertre a szimfonikusok bérlete érvényes, jegyek a helyszínen is válthatók. Az elmúlt héten zajlottak le a zeneiskola második félévi, tanszakonként megrendezett, nyilvános növendékhangversenyei. Ezeken a koncerteken minden tanuló szerepelt, s egy-egy művön bemutathatta meddig jutott a zenetanulásban. Természetesen nem minden produkció sikerült tökéletesen, de a nyilvános játék így is nagy élményt jelentett nűnd a gyerekek, mind a szülők, ismerősök számára. A zenekedvelők érdeklődésére még további két koncert tarthat számot, ezekre a Városi Zenede földszinti előadótemiében kerül sor. A zongoratanszak március 28-án, kedden 4 órakor Bartók Béla emlékhangversenyt rendez. Az 50 éve elhunyt művész tiszteletére Marosi Miklós tanár úr szervezésében az iskola legjobb zongoristái játszanak. Másnap, 29-én szerdán 1/2 6-kor, a tanári kai- ad hangversenyt, melyet Hornié sár Tihamér tanár úr szervez. A koncerten többek közt Mozart, Haydn, Albinoni, Weiner, Bach, Gounod és Telemarni műveit hallhatjuk, melyeket a tanár úr rövid, színvonalas zeneirodalmi ismertetője kísér. Az ingyenes előadásokra minden érdeklődőt szeretettel várunk! Máltai hírek A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Esztergomi Csoportjának küldöttsége március 10-12 között hivatalos meghívás keretében Elúngenben járt. Ekkor alakult meg az Ehingeni Máltai Csoport, melynek vezetője Paul H. Guter. A St. Blazius templomban mondott ünnepi szentmisét követő fogadáson a Német Máltai Szeretetszolgálat vezetői, a város prominens képviselői, patrónusai is részt vettek. Az est kiváló alkalmat nyújtott arra, hogy az adományozók (gyárosok, bankárok) találkozzanak a segélyek közvetítőivel és elosztóival. Az MMSZ Esztergomi Csoportja a február 25-én megtartott jótékonysági bálra érkezett adományból elsőként 15 rászoruló, nehéz körülmények között élő családot segélyez élelmiszercsomaggal, melyeket a Máltai Szeretetszolgálat tagjai segítenek eljuttatni a rászorultaknak. Március 23-án a hollandiai Tilburg városából 50 köbméter ruhaadomány érkezik. A szállítmány kirakodásában a vízi cserkészek segédkeznek. Március 24-én az „ehingeni máltaiak"-tól is érkezik adomány. A Dobogókői úti Pszichiátriai Idősek Otthona, valamint az Esztergomi Vaszaty Kolos Kórház egyegy hordozható EKG-készüléket kap. A szállítmányban rokkantkocsi, ágynemű és gyógyszer is lesz. Az elosztást az adományozók akarata szerint végezzük. Támogató kerestetik Balla András kiállítása a Műcsarnokban A városunkban élő, nemzetközi hírű fotóművész pályafutásának jelentős állomásához érkezett. Képeit az idegenforgalmi csúcsszezonban, július 20. augusztus 20. között Budapesten, a Műcsarnok Ernst múzeumában mutatják be. A kiállítást D. Udvary Ildikó művészettörténész rendezi. A műcsarnokbeli kiállítás költségei elérik a kétmillió forintot. Ennek előteremtése nehéz helyzet elé állította a művészet. - Hogyan készül, hol tart az elökészületekke l ? - A párizsi „Mois de la Photo Rambouillet" nemzetközi hírű rendezvényére Európából tíz fotóművészt hívtak meg, ez alkalomból ott önálló kiállítást mutattam be - 1994 novemberében. A Műcsarnok életmű-kiállításomat az Ernst Múzeumban és ősszel Berlinben is megrendezi. Ez a tárlat ez év január 13-án nyílt volna meg, de halasztást kértem, mivel a pénz negyede, mintegy 500 ezer forint még hiányzott. Bár kiemelt művészeti ösztöndíjakat és céltámogatásokat nyertem, ezek önmagukban még nem fedezik az elkerülhetetlen kiadásokat. E program megvalósításához kérem a támogatást. A katalóguskönyvhöz szükséges pénzt legkésőbb március 31-ig kell átadnom az MTI Labornak. A támogatás az adóalapból levonható. Számlaszámom: Budapest Bank Magyar Fotográfiai Alapítvány 25210976 „Aballa" tárlata. Támogatóimat a könyvben és kiállításaimon is föltüntetem. (P.I.) Könyvespolc Egy előadás hátteréről A Holocaust-emlékkönyv bemutatása alkalmával jeleztük olvasóinknak, hogy a könyv helytörténeti vonatkozásaira még visszatérünk. A Komárom-Esztergom megyei zsidóság történetéről Kelemen Emma tatabányai történelemtanárnő tartott előadást. Vele beszélgettünk. - Az elmúlt év folyamán az ország több városában szerveztek holocaust megemlékezést. A Holocaust-emléknapot Tatabányán a Tedisz és a Van Reménység Klub rendezésében 1994. április 10-én tartották meg. Az előadók között szerepelt Ruff Tibor filozófiatörténész, Trapp István filozófus, Karsai László történész, Ember Mária író, Mezei András költő. - Miért esett rád a szervezők választása? - Az előadás megtartására a Van Reménység Klub megbízásából több olyan személyt kértem fel, akik már hosszabb ideje, tudományos igénnyel kutatják a megyei zsidóság történetét és publikáltak is ebből a témakörből, mint például ifj. Gyüszi László, a Tatai Városi Könyvtár igazgatója. A Tedisz képviselője pedig Ortutay András főlevéltárost kereste meg a felkéréssel. - Igen. A megkeresés a Megyei Levéltárhoz érkezett és mint az intézmény igazgatója, én Ortutay Andrást ajánlottam előadónak... - A szereplést végül egyikük sem vállalta. Igen kevés volt a felkészülési idő meg a levéltári anyag is. A Van Reménység Klub vezetője ekkor engem kért meg az előadás megtartására, mint a klub tagját, illetve mint történeleni szakos középiskolai tanárt. Komoly dilemma előtt álltam, hiszen ezzel a témával azelőtt nem foglalkoztam. Hosszas tépelődés után úgy döntöttem, hogy mégis vállalom a kihívást, hiszen nagyon fontosnak tartottam, hogy a téma helytörténeti vonatkozásairól is szó essen a konferencián. A döntés helyességét látszik igazolni, hogy a konferencia után dr. Karsai László történész és mások is pozitív véleményüknek adtak hangot az előadásommal kapcsolatosan. -Hogyan sikerült összegyűjtened az anyagot? - Az előadáshoz felhasználtam ifj. Gyüszi László: A zsidóság helyzete a tatai Eszterházy-uradalomban a XVIII. század második és a XIX. század első felében, illetve Adalékok és dokumentumok a tatai zsidóság múltjából című írásait, valamint Ortutay András: Az esztergomi és Esztergom vármegyei zsidóság története a kezdetektől a szabad királyi városba való befogadásáig, illetve Az esztergomi zsidók elhurcolása című, még publikálatlan kéziratát. Ezt veled továbbította hozzám. A Zsidó Lexikon, a Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza stb. feldolgozások mellett, kutattam Vágsellyén a Nyitrai Levéltárban és voltam a Tatabányai Fióklevéltárban is. Az összegyűjtött anyag alapján megtartottam az előadást. Az emlékkönyvben ennek a szövege jelent meg. Ezúton is köszönöm a segítséget mindazoknak, akik támogatták munkámat! A könyvben tizenöt konferencia anyaga között találjuk a tatabányai előadások szövegeit. Az eredeti iratok megjelentetése tovább növeli a maga nemében a megyében első ilyen tárgyú rendezvény publikációjának értékét. A könyvet bemutatták Jeruzsálemben is, ahol nagy tetszéssel fogadták. Sikere elsősorban a téma rendkívül széles skálát felölelő bemutatásában rejlik és abban, hogy közérthető módon szól az olvasóhoz. Értesüléseink szerint szerepel majd a könyvek világpremierjén. Csombor Erzsébet Március 24-én 16 órakor a Féja Géza Közösségi Házban (Kertváros) VÁLLALKOZÓI FÓRUMRA kerül sor, amelyen vállalkozói kapcsolatok kiépítésén kívül a térség fejlesztéséről és jövőjéről lesz szó. Megnyitja dr. Könözsy László polgármester. A fórum vendége: Szűcs György, az IPOSZ országos elnöke.