Esztergom és Vidéke, 1995

1995-03-02 / 9. szám

ESZTERGOM és TOKÉ polgári lap Érdekeink - értékeink 3 Kell-e az esztergomiaknak >> A vidéke"? Hetven éve, még kisgyerek ko­romban szerettem meg a lapot, édes­apámék is ezt olvasták. Amikor 1926-ban felköltöztünk Budapest­re, továbbra is járattuk a lapot, egé­szen 1944 tavaszáig, amikor a nyi­lasok betiltották. Utána a „Szabad Esztergom" járt, amíg megjelenhe­tett. 1986-ban örömömre szolgált, hogy újra hírt adott magáról. Meg­szoktuk, minden héten várjuk, hogy csütörtökön délután kezünkbe ve­gyük és olvassuk. Van olyan bará­tom, aki a kézbesítőtől kapja, és a lap elolvasása a hétvége egyik „ün­nepi" programja. Ez a lap esztergo­mi ihletettségű. Ma már Kertváros­ban is kapható, nem kell bejönni érte. Szekszárdra költözött lányom és ottani barátaink ugyancsak járatják. Van aki Amerikában, Franciaor­szágban, Németországban, Kana­dában, Svájcban az Esztergom és Vidékéből értesül az itthoni dol­gokról. Tisztelt Képviselő Urak! Mi igé­nyeljük az Esztergom és Vidéke polgári hetilapot, mértéktartó írása­ival, a megszokott stílusban. Mind­annyiunk tisztelt polgármestere, dr. Bády István is így vélekedett a lap­ról. Őszinte barátsággal: Belánszky László Olvasóink aggódását köszönjük, a hozzánk érkezett leveleket öröm­mel vettük. Városunk díszpolgára, Belánszky László soraival a vitát lezártnak tekintjük - a Szerkesztő­ség. A jó vállalkozó folyton tanul Tudás, pénz, idő Február 25-én, pénteken a Technika Házában zárult a vállalkozók szakmai továbbképzése. A Vállalkozásfejlesz­tési Alapítvány támogatásával térsé­günkből pályázat révén harmincöt vál­lalkozó vehetett részt a három témakör valamelyikén: vállalkozói jog, a vállal­kozások számvitele és adóelosztása, a vállalkozások korszerű vezetése. Az előadásokat és az azt követő konzultá­ciókat neves elméleti és gyakorlati szakemberek tartották. A befejező előadáson Rozman Ri­chárd oktatási menedzser a vállalkozók felkészültségi színvonaláról, a képzés külföldi tapasztalatairól szólt. Elmond­ta, hogy a fejlett országokban, ahol ala­pos felkészítést kapnak a vállalkozók, ugyancsak igen gyakori a csődbe jutás. A külföldi kisvállalkozók kétharmada tönkremegy, átalakul, vagy egy na­gyobb vállalkozásba olvad bele. Az esztergomi előadásokat nemcsak kezdő, hanem jól működő vállalkozók is figyelmesen hallgatták: Reményi Antal, dr. Ember István, Kertai Mihály, Magyar Miklós, Kreitner János, Virág Zoltán, Ollé Sándor, Szendi Károly, Bukovics János, Végh László... Az elsődleges feladat az erőforrások megteremtése: tudás, pénz és idő! E három követelmény nélkül nincs esély a vállalkozás sikerére. Mit, mikor, mennyiért lehet eladni? Ez a jó vállal­kozó „kulcsa". Ha ezt megfejti, megta­lálja, akkor sikerre számíthat. A harmincöt vállalkozó délután kap­ta kézhez a bizonyítványt arról, hogy sikeresen végezte el a továbbképzést. Néhányuktól véleményt kértünk. Ollé Sándor (a lábatlani Piszke Pék­ség és Cukrászat tulajdonosa): - Ke­reskedőként egy kis vegyesboltban kezdtem. 1992-re családi vállalkozássá nőttük ki magunkat, majd rájöttem, hogy hétezer lakosnak nincs saját pék­üzeme. Építkezni kezdtünk és egy Ausztriában leállított péküzem gépeit vásároltam meg. így a költségek 50 százalékát „megspóroltam". Jelenleg ötven fajta pékárut, kilencven fajta cukrászsüteményt készítünk. Vállalko­zásom tizenöt alkalmazottal dolgozik. A továbbképzésen a vezetési ismerete­ket hallgattam. Hasznos volt, örülök, hogy eljöttem. Virág Zoltán (az esztergomi Nissan Megálló Kft. ügyvezetője): - Műszaki végzettségem mellé e tanfolyamon jo­gi ismereteket szereztem. A tematika sok újat, érdekeset adott számomra: Polgári Törvénykönyv, Társasági Tör­vény... Dr. Ember István (esztergomi ven­déglátós vállalkozó): - Elsősorban a számviteli és az adóelszámolási téma­kör érdekelt. Újakat hallottam, megérte az időt és a tandíjat. Kreitner János (csolnoki Szerel­vénygyártó Kft.): - Egy önkormányza­ti tulajdonú üzem vezetőjeként a „ve­zetési ismeretek" témakör érdekelt. A település sokat vár üzemünktől, pénz­ben is, meg munkahelyteremtésben is. Megtudtuk, hogy az alapítvány mel­lett az Ipartestület, az Esztergomi Ke­reskedelmi és Ipar Kamara egyre töb­bet tud adni a térség vállalkozóinak. (Pálos) Somogyisok és a rendőrség 1995. február 7-én, délelőtt 10 óra­kor a Kiss János úton vette kezdetét az ORFK és a Providencia Biztosító Rt. által szervezett „Alma-citrom" fedőnévre keresztelt közlekedésbiz­tonsági akció. A Somogyi Béla Általános Iskola 6. osztályos tanulói nagy izgalommal készültek erre a napra, hiszen az ő közreműködésük nélkül mit sem ért volna ez az akció. A gyerekek fontos szereplők voltak, mert jelenlétükkel akarták felhívni az autósok figyelmét a szabályok betartására. Az az autós, aki szabályosan köz­lekedett - tehát betartotta a megen­gedett sebességet - a gyerekektől egy almát és egy - a gyerekek által készített - szép rajzot kapott emlé­kül, aki viszont gyorsabban hajtott, az egy citromot és egy figyelmeztető rajzot kapott. A rajzok híven tükröz­ték a jutalmat vagy a büntetést. A Providencia Biztosító Rt. egyre több gépjármű-biztosítást köt. Éppen ezért nemcsak üzletileg szeretne je­len lenni az utakon, hanem tenni is szeretne valamit a balesetek megelő­zése érdekében. Ezért honosította meg hazánkban az Ausztriából átvett akciót, amit a szomszédos országban már 1992 óta végeznek nagy sikerrel. A megállított autósok elmondása szerint sokkal nagyobb volt a büntetés pszichikai súlya a gyerekek közremű­ködésével, jobban szégyellték magu­kat a gyorshajtók, hogy egy kisgyerek kérte Őket a szabályok betartására, mi­közben kezükben ott lapult kis rajzocs­kájuk és egy citrom. Hiszen mi, felnőt­tek, ha autóba ülünk, milyen gyorsan elfelejtjük, hogy magunk is szülők va­gyunk és hogy más gyerekére ugyan­úgy kell vigyáznunk, mintha a sajá­tunk lenne! Az akció másik mondanivalója is fontos. A résztvevő gyerekek egyszer maguk is gépjárművezetők lesznek, és jó, ha már most neveljük őket a szabályos közlekedésre, javítva azt a szomorú statisztikát, amely szerint Magyarországon, lakott területen a gépjárművezetők 70 %-a lépi át a megengedett sebességet. Örömmel tudatom, hogy Eszter­gomban sokkal több almát osztottak a gyerekek, mint citromot! A sikeres akció lebonyolításáért szeretnék köszönetet mondani a Ko­márom-Esztergom Megyei Rendőr­kapitányság Közlekedési Osztály­ának és a gyerekeknek: Táboritáné Jó Dobronya Beatrix Providencia Biztosító Rt. Esztergom Esztergomot képviseli Gula Sándor Ötven éve történt Miért pusztultak az emberek? Dél-amerikai különlegesség Március 7-én, kedden este 7 órakoi í Los Andinos együttes lemezbem u­ató műsora lesz a Szabadidőköz­pontban. Az együttes az Andokból ?zármazó népzenét és népi feldolgo­zásokat játszik. A helyszínen megvá­sárolhatók az együttes műsoros ka­zettái, valamint fülbevalók Equador­)ól, Peruból és Bolíviából. Belépő­egy: 200 Ft. Jegyek elővételben i Zöldházban kaphatók. Tüzhír Az elmúlt héten nyolc esetben riasz­tották az esztergomi tűzoltókat. Négy esetben kár nélküli avar- és árokpart­tüzhöz, négy esetben pedig, rosszindu­latú bejelentés alapján, nem létező tűz­höz. Kárként csak a felesleges riasztás költsége regisztrálható, a tüzek nem okoztak károsodást. Ismételten felhívjuk a figyelmet az eldobott, égő cigaretta, őrizetlenül ha­gyott gáz és a szemétégetés veszélyeire. Ne feledjük, minden nagy tűz kis tűz­ből keletkezik! Nádai Demeter tudósítása: GYÉMÁNTLAKODALOM KERTVÁROSBAN Az elmúlt vasárnap délelőttjén meg­hitt ünnepség színhelye volt az eszter­gom-kertvárosi Szent István plébánia­templom. Kubina Miklós és Dukony Margit 60. (gyémánt) házassági évfor­dulóját ünnepelték. A szentmise utáni áldást Móder Mi­hály prépost végezte. Tisztelgő szavai után két fiatal verssel és virággal kö­szöntötte az ünnepelteket, majd az első­áldozók nevében is virággal kedvesked­tek a házaspárnak. Az egyházközség ne­vében Szabó Antal elnök mondta el jó­kívánságait és megköszönte azt a példa­mutató magatartást, amelyet a házaspár tanúsított élete során egymás iránti hű­ségében, az egyházközség segítésében, anyagi támogatásában. A szentmisét és az azt követő ünnep­séget Vilmos Éva szólóéneke és Vilmos Péter zeneszáma tette még emlékezete­sebbé. Olvasóink kérdezik - a hivatal vá­laszol MI LESZ A GENESLICH-HÁZ SORSA? A Fürdő szállóval szemben, a Bajcsy­Zsilinszky utca 37. számú ház falai az alatta húzódó üreg- és pincerendszer mi­att megrepedtek, életveszélyessé váltak. B. L. olvasónk fényképes levelében a ház bontásáról írt és aggódva érdeklő­dött: Mi lesz a ház sorsa? Választ a Mű­szaki irodától kaptunk: A telek beépítésének története a XII. századra nyúlik vissza: III. Béla király felesége a jelenlegi városközpont terüle­tén lévő langyos vizű tó mellé fürdőt és ispotályt építtetett. Ennek egy épület­szárnya a telek területén ma is fellelhető. Egy 1756-ban készített térképen e terü­let „Kisfürdő" felirattal szerepel. A tavat a Fürdő-szálló építését meg­előzően lecsapolták. A forrásokat bolto­zott galéria-folyosóval kapcsolták össze, ennek egyik aknája az épület udvarában található. A lakóház a múlt század közepén épült. Az utcai homlokzatot 1890-ben neoreneszánsz stílusban építették át. A kapualj melletti üzlet bejáratát később befalazták, egy 1930-as évekből szár­mazó fényképen azonban még szerepel. Az állami tulajdonban lévő épületet 1987-ben életveszélyessé nyilvánították, azóta lakatlan. Szerkezeti tönkremenete­lét az alatta lévő üregrendszer beomlá­sai, karbantartási hiányok és természetes avulás okozták. Az Országos Műemléki Felügyelőség az épületet 14689/88.sz. határozatában védetté nyilvánította. A bontási és átépítési munkák a régi-új tu­lajdonos megbízása alapján kezdődtek meg. A tervezett új épület két lakást, utcai szárnya irodákat foglal magában. A lakások belső udvarról nyílnak. Az utcai homlokzatot az eredeti (1890-es) állapot szerint állítják vissza. A homlok­zat kerámiadíszeit a bontás során meg­óvták, s az építést követően azok eredeti helyükre kerülnek vissza. Az épület engedélyezési terveit Urbá­nyi Károly építészmérnök készítette. A támfal helyreállítási munkái Varga Ernő építőmérnök tervei alapján készülnek. Az épület bontását, a támfal és az épület építési munkáit a Stabil Építő, Tervező és Kereskedelmi Kft. végzi. Az Esztergom és Vidéke január 26-i számában az „Időlapozó" rovat­ban O.A. tollából érdekfeszítő írást közölt, amely - gondolom - főleg az idősebb esztergomiak figyelmét kel­tette fel, akik átélték azokat az időket és közvetlen emlékeik vannak. Az írás idézi a várost védő német hadosztály hadinaplóját, benne egy el­fogott orosz tiszt szavait: „Miért nem tudták a németek bevenni Dorogot?" Xesernyés önvigasztalással csak eny­nyit válaszolt: „Nem is akarjuk ebben a nagy hidegben. Jól beástuk magun­kat, bunkereink fűtöttek, ti pedig a húsz fokos hidegben harcoltok." Ezt olvasva felélednek bennem a fél évszázados emlékek, amikor magam is a várost védők soraiban harcolva, ma szinte elképzelhetetlen körülmények között éltem: esténként kivonultam az arcvonalba, a lövészárkok közé, hajnal­ban pedig visszatértem a családi otthon viszonylagos biztonságába! A város német parancsnoka akko­riban egy von Bose nevű ezredes volt, aki jó ismeretségbe került Kerschbaumayerékkal, a régi eszter­gomi patikus családdal. Gyakorta ná­luk uzsonnázott és érdekfeszítő be­szélgetéseket folytatlak olyan hábo­rús - köztük esztergomi - esemé­nyekről, amelyek egyébként nem voltak köztudottak. Szüleim, akik a családdal baráti viszonyban voltak, többször találkoztak náluk az ezredes­sel, és - mint elmesélték - egyszer megkérdeztek von Bőset: - A németek újév után egyetlen ellentámadással Ta­ta és Szőny térségéből Esztergomon túlra űzték vissza az oroszokat Miért álltak meg mégis a város határában, amikor talán Visegrádig, Dobogókőig is elő tudtak volna nyomulni? Von Bese válasza: - Én most, felied­ve a háborús viszontagságokat, szabad óráimat egy kedves kisvárosban, intel­ligens család körben töltöm, orosz kol­légám pedig a hegyek között egy bun­kerben sanyarog. Ha tovább nyomu­lunk előre, nekem kellene az erdőkben meghúzódnom, és ő szórakozhatna va­lahol egy kisvárosban... Ezért vált Esztergom ostromlott várossá és pusztult el oly sok helybé­li... Dr. M.P, - Ezidáig milyen témákkal foglal­kozott a művelődési bizottság? - A fő cél a talpon maradás. A február 17-i ülésen Csombor Erzsé­bet, az esztergomi székhelyű, megyei levéltár igazgatója számos gondot sorolt fel: nem csak a hely kevés, a raktárhelyiségek fűtése is megoldat­lan, a villamos hálózat felújításra vár. A Deák Ferenc utcai épület tetőtér­bővítése és a Bottyán kollégium le­véltári célú hasznosítása is szóba ke­rült. Bár ott statikai problémák is vannak. Továbbá a technikai eszkö­zök - fénymásolók, mikrofilm leol­vasók - felújítására-beszerzésére is szükség lenne. A levéltár Esztergom három része egyesítésének 100. év­fordulójára szervezett rendezvények­ből is hozzá méltó módon szeretné kivenni részét. A megyei múzeumi szervezet munkájáról dr. Horváth István szá­molt be. A múzeológusok számos ré­gészeti és néprajzi gyűjtőmunkájuk mellett - elsősorban „külső" pénzek­ből, támogatásokból - több kiállítást is rendeztek. A későbbiekben némi­leg kevesebb, de hosszabb ideig nyit­va tartó kiállításokat rendeznek. Az igazgatóság számos pályázaton vett részt, s szerencsére néhány szponzort is sikerült találniuk. A későbbiekben szigorú takarékos­ságra és belső tartalékok feltárására törekszenek. s. j. Február 17-én tartotta első ülé­sét a megyei önkormányzat műve­lődési bizottsága. A testület elnök­helyettesévé az esztergomi Gula Sándort (FgKp) választották. - Kérem, mutatkozzék be! - Ötven éves vagyok, üzemmér­nök-tanár, a szakmunkásképző inté­zetben tanítok. Feleségem ugyanott tanít. 1979 óta mindketten tagjai va­gyunk a Monteverdi Kórusnak. Há­rom gyermekünk van. Sokan gazdál­kodóként ismernek, hiszen szülőfa­lumban, Kesztölcön 17 hektáron dol­gozom. Az ottani kisgazdapártnak egyben elnöke is vagyok. A megyei közgyűlésbe városi lis­tán kerültem be - négy kisgazda tár­sammal együtt. A közgyűlés oktatási bizottságában tagként, a művelődési bizottságban pedig elnökhelyettes­ként dolgozom.

Next

/
Thumbnails
Contents