Esztergom és Vidéke, 1995

1995-02-23 / 8. szám

ESZTERGOM és VIBÉKE sErdekeink - értékeink 3 Jótékonysági bál Az Esztergomi Szent Lázár Alapítvány a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Esztergomi Szervezetével tavaly, 1994. február 12-én nagysikerű farsangi bált és jótékonysági estélyt rendezett. A Szent Lázár Alapítványt illető bevétel 621.000,-Ft volt, ebből 600.000,-Ft-ot a jótékonysági est kitűzött céljának megfelelően átutaltak a Vaszary Kolos Kórház alapítványi számlájára - a kórház kápolnájának helyrehozatalára. Az idei bálra úgyszintén a Prímás Pincében kerül sor február 25-én, szombaton 18 órakor. Az estélyre meghívják az ország közjogi méltóságait, a kormány tisztségviselőit, Komárom-Esztergom megye, Esztergom és Dorog vezetőit, valamint e két város adakozó szándékú vállalkozóit és polgárait. A Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportja bevételének nagyobb részét élelmiszervásárlásra kívánja fordítani. A tapasztalatok szerint a rászorultaknak erre nagyobb szükségük van, mint ruhaneműre. További cél a szervezetet segítő ifjúsági közösségek támogatása (tanulmányi ösztöndíj, üdültetés). Ábévetél másik felét a Szent Lázár Alapítvány a szegény sorsú gyerekek további támogatására és a Vaszary Kolos Kórház kápolnájának felújítására szeretné fordítani, hogy ott ökumenikus istentiszteleteket lehessen tartani. A kápolnához kapcsolódó többi helyiségben karitatív szolgálatokra (lelki beszélgetések, orvosi tanácsadások) kerülhetne sor. A támogatásra szánt összegeket az alábbi bankszámlára lehet átutalni: Budapest Bank Rt. esztergomi fiókja: 36611931-7007 .A pénz- és egyéb adományok a szervezet igazolása alapján adókedvezményre jogosítanak. Február 18-án, a Dobó gimnázium aulájában a Vöröskereszt szervezésében jótékonysági bálra került sor. Kribusz Lászlóné, a Vöröskereszt városi titkára Dr. Berbik István, a Pénzügyi Bizottság elnöke Dr. Kovácsné Gyöngyös Erzsébet, a bál védnöke A turizmus követe A Kupolában olvastuk A Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület tagjai és minden érdeklődő részére farsangi öszszejövetelt szervez február 26-án, vasárnap délután 18 órától a Ferences gimnázium tornatermében. Az Egyesület vendége ez alkalomból Sándor György, a közismert humoralista lesz. Az Ő műsorát követően a résztvevők zenével, tánccal, vidámsággal farsangolnak. Az ünnepségre az Egyesület tagjai meghívót kapnak. Minden más érdeklődőt szintén szeretettel hívnak és várnak. Ok a meghívót a Mindszenty iskola portáján vehetik át a hét minden napján. A részvétel mindenki számára ingyenes, az esetleges hozzájárulásokat, adományokat a Rudnay Sándor Alapítvány céljaira fordítják. Búcsú Végvári Istvántól Február 13-án életének 77. évében elhunyt dr. Végvári István nyugalmazott tanár. A tanítóképző főiskola tanárainak doyenje - 1943 óta tanított Esztergomban - a Viharsarokban, Orosházán született 1918-ban. Mivel szegény családból származott, a tanuláshoz szükséges pénzt diákok korrepetálásával maga teremtette elő. Előbb a Szegedi Polgári Iskola Tanárképző Főiskola magyar-történelem-német szakát végezte el, majd 1943-ban a szegedi egyetem pedagógia-filozófia szakon. Doktorátust 1948-ban szerzett, pszichológiából. 1943. szeptember 23-án nevezték ki az Esztergomi Érseki Katolikus Tanítóképző Intézetbe tanulmányai api helyettes tanárnak. Nyugdíjba vonulásáig, 1980-ig a pszichológia és a logika elemeit számos nemzedék sajátította el - Tőle. A család és az esztergomiak február 17-én, pénteken vettek tőle búcsút a szentgyörgymezei temetőben. A volt tanítványok nevében előbb Meszes Rudolf, majd a sírnál az öregdiákok egyesületét képviselve Török József nyugalmazott testnevelő mondott gyászbeszédet. A Felvidékre szakadt egykori tanítványok nevében dr. Princzkel József, volt szlovák országgyűlési képviselő búcsúzott az elhunyttól. Meszes Rudolf búcsúszavaiból idézünk: „Mi azt tanultuk Tőled, hogy a pedagógusnak nem csupán a tanítás, az ismeretközlés a feladata, hanem az, hogy a gyerekekben védjük az Isten templomát, és bátorítsuk őket abban, hogy e szeretet tiszta fényét hintsék el az emberszívekbe." Köszönetet mondunk mindazoknak, aki felejthetetlen halottunk, dr. Végvári István temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek és gyászunkban őszinte együttérzéssel osztoztak. A gyászoló család Kuthy Leventét, az Expressz Utazási Iroda esztergomi vezetőjét igen sokan ismerik a városban és környékén. Tizennégy éven át volt a korábbi ifjúsági és diák utazási iroda vezetője; fiatalok ezreinek szervezett tartalmas, maradandó élménnyel teli kiránduló és üdülési programokat. 1995. január 26-ától a budapesti székhelyű V-l 2 Filmgyártó és Idegenforgalmi Filmstúdió stúdióés produkciós vezetője lett. - Mint kolléga közel másfél évtizede ismerlek. Irodavezetőként nevedhez fűződik az esztergomi Expressz Utazási Iroda „fénykora". Sikeres működés után miért változtatsz pályát? - Mindig vonzott az új feladat. Most adódott egy lehetőség, hogy egy másik területen is kipróbáljam magam, hasznosítsam felhalmozódott ismereteimet. A turizmustól ezután sem szakadok el, új munkahelyemen is főként a turisztikai témájú filmek gyártás-előkészítése, készítése lesz a feladatom. Már most egy Esztergomról, Dunakanyarról szóló film készítésén gondolkodom... Stúdiónk a ZDF német televízióval működik együtt, s ez nagy lehetőség Magyarország turisztikai értékeinek külföldi propagálására. - Mondjál néhány szót magadról! - Szüleim, nagyszüleim tehetős, református vallású, lokálpatrióta esztergomi polgárok voltak. Az ő adományukból készült a háború előtt a református templom harangja - ha hallom a harangszót, mindig ők jutnak az eszembe. Én is Esztergomban születtem, itt jártam iskolába. Nős vagyok, három gyermek apja és egy unoka boldog nagyapja. Nyergesújfalun építettünk családi házat, ott lakom. A Testnevelési Főiskola sportszervezői szakán szereztem diplomát, de idegenforgalmi szakképesítésekkel is rendelkezem. - ... és az irodáról? - 1981-95 között az Expressz esztergomi irodájának forgalma megtízszereződött. Különösen az ifjúsági turizmus területén fejlődtünk potenciális irodává, bár az utóbbi években már a drágább utak értékesítésével is foglalkoztunk. Irodánk tovább erősödött, ilyen a Realbankkal kötött együttműködésem, mely a banki szektorban új szolgáltatásokkal jelentkezett a városban. Távozásom természetesen nem jelenti azt, hogy a Realbank „kivonul" Esztergomból, számukra Esztergom továbbra is igen fontos! - Távozásoddal hogyan alakul az esztergomi Expressz Utazási Iroda további sorsa? - A szép emlékek miatt nekem erről nehéz beszélni. Annyit mondhatok csupán: a potenciális átszervezések miatt az esztergomi iroda sorsa jelenleg bizonytalan. A vállalat igyekszik megtartani régi utazóközönségét Esztergomban és környékén is. A megoldás módját még keresik. - Most már, mint „kívülálló", hogyan látod Esztergom turizmusának gondjait, melyek a kitörési pontok? - Sok az utazási iroda a városban, megélhetésük egyre nehezebb. Arra kell törekedni, hogy a stabil, erős és teljeskörű turisztikai szolgáltatásokat nyújtó, esztergomi székhelyű és alapítású irodák erősödjenek meg. Ez lenne a város érdeke. Az önkormányzatnak kellene egy olyan irodát megerősíteni, mely „kiszolgálja" a várost és vonzáskörzetét. Olyat, amely teljeskörű turisztikai szolgáltatást nyújt, de felvállalja a non-profit feladatokat (információ, rendezvény-, programszervezés...) is. Esztergomban a turistát itt tartani, a vendégéjszakák számát növelni jelenleg csak folyamatos programkínálattal lehet. Az ideális városi irodának tehát teljeskörű szabadság kell, egyrészt a vállalkozásban, másrészt - önkormányzati támogatással - a közösségi feladatok ellátásában. - Mi a legégetőbb létesítménygond? - Az elégséges számú, hotel kategóriájú, nem luxus, de jó színvonalú szálláshelyek hiánya. A vendégek megtartását hosszú távon csak egy új fürdőtelep megépítése biztosíthatja. Ha a Mária Valéria híd megépül, a tranzit forgalom is jelentős javulást eredményezhet Esztergom turizmusa számára. -kEsztergomi témák a Limes 94/3-as számában Lukács László: Szent István király a magyar néphagyományban Marosi Ernő: Esztergom középkori Szent Adalbert-székesegyháza Jankó Annamária: KomáromEsztergom megye várainak térképi ábrázolása a XIX. sz. végéig. Ortutay András: Az Esztergomi Székesfőkáptalan Hiteleshelyi Leváltárának Balassi-forrásai Elemér István: Esztergomi idővándorlás Az új szám megvásárolható a Gran Tours Utazási Irodában! ,Kell-e Esztergomnak saját lap?

M Olvasói levelek Sajnálattal hallom, hogy a lap élete veszélyben forog. Ez rosszul esik nekem és nem csak azért, mert az én írásaimat közlitek. Egy ilyen lap - minden hibája mellett - a város lelkiismerete, öntudata. Mi marad - ha a lap megszűnik? Az „Esztergom Vármegye" könyvében meglepve olvastam, hogy a század elején vagy líz (napi)lapot tartott el a város. Igaz, akkor nem volt rádió, tv; de mégis: ma egyetlen, nyolc oldalas hetilapra sincs már szükség? Ennyi kulturális igény se lenne - mikor ti lelkesedésből szerkesztitek? Pedig karácsonykor magam láttam, sok család asztalán ott az újság. Az „E&V" régi számai most is élvezetes olvasmányok, a letűnt, elfeledett korról tudósítanak. Itt közölte például a múlt század végén Récsey Viktor a Szent-Lőrinc templom ásatásának fényképeit. Tavaly meg a csodálatos római sírkő kiemelésének képe jelent meg, azon melegében. Mit tudnak majd száz év múlva korunkról, ha ez a kis dokumentum is megszűnik? A lap újraindulása a sok éves kényszerszünet után a város rehebilitációját is jelezte. Horváthy Péter (Tours, Franciaország) „Városunk híre a világban" Szomorúsággal vegyes meglepődéssel olvastam az „Esztergom és Vidéke" ez évi 5. számának vezércikkét. Mint „előfizetett" - az előfizetést az esztergomi rokonoktól évente ajándékba kapom - újraindulása óta rendszeres olvasója vagyok a lapnak. Egykori esztergomiként szívesen kísérem figyelemmel a város eseményeit, örömeit, gondjait. „Kell-e Esztergomnak saját lap?" kérdezi a Szerkesztőség. A válasz egyértelműen igen. De a feltett kérdés tágabban is érthető, egycb gondolatokat is ébreszt. Nekem elsősorban a „hírünk a világban" témakör jutott róla eszembe. Amint mondani szokták, a „kis városnak hírnevét nagy szülötteik öregbítik". Esztergom nincs híján ilyeneknek, hiszen a sorban elsőként Szt. István királyunkat említhetjük. De a későbbi korokban is éltek itt olyan nagyhírű embrek, akiknek nevei - a városéval együtt - lexikonok szócikkeiben olvashatók. (A teljesség igénye nélkül említem Bakócz Tamást, Balassi Bálintot, Babits Mihályt). Akadna ma is néhány olyan egyházi, vagy világi méltóság, akik révén a város gyakran szerepelhetne a médiák fő hírei között, persze csak akkor, ha székhelyük nem csupán elvileg, hanem gyakorlatilag is Esztergomban lenne. Egy település életében a pezsgő szellemi élet is nagy vonzóerő és jó hírvivő. Ezért szeretné minden lokálpatrióta, ha városában egyetem működne. „Egyetemi város"-nak lenni rangot jelent. Ezért ünnepli Pécs - 600 év távlatából is - a Nagy Lajos király által létrehozott egyetem alapítási dátumát. Valahol a „saját lap"-ra is ugyanez vonatkozik. Rangot és sok lehetőséget ad, közvetít a városatyák és polgárok között. Családon belül. Ahol nincs ilyen, ott szeretnék, hogy legyen. Ahol már van, ott a bölcs önkormányzatnak ragaszkodnia kell(ene) hozzá. Különösen, ha e lapnak 116 éves patinája van! A megyei lap tervezett „esztergomi melléklete" lehet, hogy beváltja a hozzá fűzött reményeket, lehet, hogy nem. A legjobb, ha megvárjuk, amíg elkezd palinásodni - a Bazilika újra fedett kupolájának ehhez kb. 10 évre volt szüksége akkor aztán eldönthetjük, hogy pótolja-e az „Esztergom és Vidcké"-t, vagy sem. Dr. Süle Tamás (Pécs) A helyi sajtó ügyében... (...) Előre bocsátom, nem vagyok nagy újságolvasó. Az utóbbi években, évtizedekben jobban szeretem a rádiót, a televíziót. Vénülök. Ugyanakkor azt is hozzáteszem, hogy nagyra értékelem a sajtót. A helyi lapot is beleértve - úgy elméletileg. Hiszen segít bennünket a polgárosodásban, ami történelmi okok miatt olyan későn indult meg nálunk.(...) Esztergomnak van sajtótörténelme. Mert itt van miről írni. Bőven van esemény, nem csak az, hogy ki halt meg, ki született. Hogy ne említsünk mást, mint a város régi sebet, a csonkahidat, vagy a város egyik legértékesebb épületének, a régi szemináriumnak a sorsát, amit a „fölszabadítok" fordítottak ilyen sanyarúra. Nos, az ilyen helyi dolgok roppantul érdekelnek bennünket. A helyi újságnak a jelentősége azért is óriási, mert az embereknek van véleménye, amit szeretnének kifejezni, esetleg nagyobb nyilvánosság előtt is.(...) A baj ott kezdődik, ha valakik csak a saját hangjukat szeretik hall(g)atni. Már a legfontosabb ismertetőjelnél vagyunk: egy pártoktól, hatalomtól független, szabad szellemű, de ugyanakkor erkölcsilag nevelő, tárgyilagosan vélekedő, színvonalas helyi hetilapra múlhatatlanul szükség van! Ennek hiányában a levegő állna meg. Csak az az állapot méltó az emberhez és polgárhoz, ha gondolkodik és közöl - közölhet.(...) Valamikor azt mondták rólunk, akarom mondani a köznemességünkről, hogy jogász-nemzet vagyunk. Ami nagy erőt jelentett az osztrák önkénnyel szemben. De akkori nagy honfitársunk, a legnagyobb magyar, mint legnagyobb ismerőnk, attól féltett bennünket, hogy elfog bennünket a közöny, ahogy ő mondta, a közrestség. Most is ez fenyeget bennünket. Hát segítsen a jó, a nagymúltú Esztergom és Vidéke! Dr. Komáromi Szilveszter