Esztergom és Vidéke, 1995

1995-02-16 / 7. szám

Alapítva 1879-ben Újraindult 1986-ban ESZTERGOM és VIDÉKE 1995. február 16. * POLGÁRI LAP * 7. szám Juü i W -i.1 il A közmeghallgatás elnöksége Huszonhármán szóltak,kérdeztek is KÖZMEGHALLGATÁS '95 Dr. Könözsy László polgármester: Tiltakozunk a mochovcei (mohi) atomerőmű ellen Az „Esztergom és Vidéke" példányonként megvásárolható - a Gran Tours utazási irodában (Széchenyi tér 25.) - az ÁRKÁD Dohányboltban (Rákóczi tér, Árkádos ház) - a Iiabits Mihály Városi Könyvtárban - a Bánomi lakótelepi totózóban naponta 10-től 17 óráig, szombaton 8,30-tól 12,30-ig. Ára: 23 Ft SZÓT KÉR EGY DÍSZPOLGÁR Újévi ajándék volt számomra, hogy az Esztergom és Vidéke visszanyerte gyermekkorom beli régi formáját. Örömömet azonban gyorsan megzavarta a fenyegető gyászhír. A lap február 2-i számának címoldalán olvastam a szerkesztőségi közleményt, hogy a Springer cég lapja, a tatabányai 24 Óra Esztergomban (is) terjeszkedni akar. Ehhez a kapitalizmus játékszabályai szerint joga van. Ebből azonban semmiképpen sem szabad annak következnie, hogy Esztergom elveszti-e saját hetilapját. Tudjuk, a helyzet súlyos, a pénz kevés. A kétmilliárdos költségvetésből azonban kell hogy a lap támogatására is teljék. A két világháború közötti nyomorú helyzetben, amikor nem volt szoi iálpolitika. így munkanélküli segély sem, ezért az állástalanok, az úgynevezett trógerek, a Vörös-sarkán és egyebütt ácsorogtak, nyáron ücsürögtek is a járda aszfaltján, várva, hogy valaki felfogadja őket, hogy kivigyenek egy koffert a vasútállomásra, vagy eltoljanak talicskán ezt vagy azt valahová abban a mainál is nehezebb helyzetben Esztergom városának két hetilapja is volt: az Esztergom és Vidéke és a Magyar Sión. (Igaz, utóbbit az Egyház adta ki.) Ehhez jött harmadikként a háború alatt az Esztergom Vármegye. Ez megyei lapként jelent meg, de esztergominak számított, mert a megyeszékhely akkor még Esztergom volt. Rákosi elvtárs csak később találta ki, hogy a megye központját a szabad királyi városból egy bányászfaluba helyezze át. Esztergom még most is ennek a levét igya? Meg annak is, hogy néhány évvel ezelőtt az akkori kormány a vidéki sajtót felelőtlenül eladta a nyugati cégeknek? Főként olyanoknak, melyek a nyugati finánctőke támogatottjai és érdekeinek képviselői. A Szerkesztőség kérdése, szükség van-e egy esztergomiak által írt, Esztergomban szerkesztett, az esztergomiakhoz szóló, nem máshonnan irányított lapra és vele arra az irányvonalra, amit kizárólag Esztergomban szabnak meg és amely - nem utolsósorban párt- és csoportérdekektől független nos, erre a kérdésre csak egyértelmű és határozott IGEN lehet a válasz. Ez annyira nyilvánvaló, hogy - azt hiszem - mindenki tisztában van vele. Az új önkormányzatnak elsőrendű és feloldhatatlan erkölcsi kötelessége a lap létét biztosítani. Ehhez azonban a város polgárságának is hozzá kell járulnia. Mindenkinek, aki teheti, vagyis pénztárcája megengedi, ebben a helyzetben ugyancsak erkölcsi kötelessége az Esztergom és Vidékére előfizetni, vagy azt rendszeresen megvásárolni. Aki pedig ezen túlmenően bírja, patronálja a lapot felülfizetésekkel is! (Ez utóbbi módszer emigráns sajtóorgánumok esetében régóta bevett szokás.) Mindehhez felvilágosító, előfizető-gyűjtő kampányt kell indítani. Hasonlókat a monopolhelyzetű pártállami lapok (Népszabadság, Dolgozók Lapja) idején is átéltünk; most természetesen csak a meggyőzés erejével lehet hatni, felébresztve a várospolgári öntudatot. Hallatlan szégyen lenne, ha Esztergomnak nem lenne saját lapja, miközben például Párkánynak is van. (Tegyük hozzá: megyénkben pl. nemcsak Tatabányának, Tatának, Komáromnak, Oroszlánynak, de az ezeknél jóval kisebb Nyergesújfalunak, Ácsnak, Szárligetnek stb. is - a Szerk.) Ezenkívül Isten ellen való vétek lenne ezt a mára jól összeszokott szerkesztőséget, mely lelkéből lelkedztetve szerkeszti és írja az Esztergom és Vidékét, most szélnek ereszteni. Ez visszalépés lenne 1988 elé, amikor még az akkori tanács is szükségesnek érezte, hogy a lapot hivatalosan megalapítsa illetve újraalapítsa. (...) Ki meri vállalni ezért a felelősséget az utókor előtt?... Neuburg-Donau, 1995. február 7. Csernohorszky Vilmos Február 10-én, pénteken délután ötkor a Szabadidőközpont nagytermében került sor a város 1995. évi költségvetés tervezetének közmeghallgatására. Dr. Könözsy László polgármester bevezető szavaiban a kora délutáni budapesti közmeghallgatásról szólt, ahol a szlovákiai mochovcei épülő atomerőmű kapcsán szakértői és lakossági vélemények hangzottak cl. Drámai szavakkal hangsúlyozta az atomerőmű Esztergomra és vidékére is kiható veszélyességét. A létesítmény bankkölcsönnel épülne fel akkor, mikor a fejlett országokban már atomerőmű-ellenes moratórium van érvényben. A polgármester rövid tájékoztatást adott a február 3-i, belügyminisztériumi költségvetési tanácskozásról, ahol Göncz Árpád köztársasági elnök és Kuncze Gábor belügyminiszter szólt a meghívottakhoz. Kiemelték a megyei középszint megerősítését, valamint figyelmeztették az önkormányzatokat, hogy csak erejük mértékéig vállaljanak. Idézte Kilényi professzort, aki szerint „az önkormányzati törvény a jókívánságok halmaza". Együtt gondolkozásra kérte fel az érintetteket, majd pénzügyi biztonságot nem, de kiszámíthatóságot ígért. A költségvetés készítésének körülményeit Bauer Lajosné irodavezető ismertette. A tervezés nehézségeit a makrogazdaság mutatóival, az áremeléssel, az inflációval, a munkanélküliséggel magyarázta. A költségvetési bevétel a meghatározó, a kiadás ahhoz rendelhető. Hangsúlyozta: ,,A költségvetésben hiánnyal számolni nem lehet!" Harminchét intézmény szerepel a város költségvetésében, s a tervezett 95 milliós hitelt nem működésre, hanem kizárólag fejlesztésre szánják. A közmeghallgatás résztvevői közül huszonhármán mondták el véleményüket a város aktuális ügyeiről. Kottász István egyebek között kitért az épülő atomerőmű elleni tiltakozásra, a képviselők díjazására, a szemetelők megbüntetésere. Kovácsné és Budai Ferencné egyaránt a Galamb utca ügyében szólalt fel, amely szenttamási utca kimaradt az ottani csatornázásból. Béres Béla az atomerőművel kapcsolatosan kifejtette, hogy „hallgatunk és félünk, későn reagálunk, a tájékoztatás hibás és rossz". A privatizációs bevételeket és a szociális segélyezésre fordítandó összeget keveselte, egyes kulturális intézmények támogatását pedig sokallta. Kiss Sándor elmondta, hogy a sportra fordítandó összeget 2 százalékban látná reálisnak, továbbá, hogy aggódik a Vasas pálya miatt. Egy hölgy az Aranyhegyi úti gázbekötést kérte, valamint a Kölcsey utcai WCromok „eltüntetését". Gerendás Jánosné az Esze Tamás utcai csatomázás mielőbbi megvalósulását szeretné látni. Dinnyés József a hibásan, szakszerűtlenül elvégzett munkákat kritizálta, például a Virágos utcában. Legyen szigorúbb az ellenőrzés! Englóner Ferenc a kisemberek védelmére kelt, a vagyonadó bevezetését javasolta. Török József képviselő tettekre, példamutatásra buzdított. Simon Ernő a rongálok ellen lépett fel. Dr. Sári Magdolna a Somogyi iskola nevében az általános iskolák pénzügyi ellátásáról, jelentőségéről beszélt. Magócs Lajos a csendrendelet megszegői és a rongálok ellen emelt szót. Németh Béláné a kisegítő iskola 132 diákjáról beszélt. A fogyatékos gyerekek nevelése közös ügyünk! Kádár Anikó a József Attila iskola dologi költségeinek támogatását keveselte, mondván, hogy ekkora előirányzatból az iskola legfeljebb „ szeptemberig működhet!" Nagy Tibor a kertvárosi csatornázási programról, a pénzmaradványról, a szeméttelep megközelítéséről mondott véleményt. Dobos István a Déli városrész egyes utcáinak állapotát kritizálta. Nagyfalusi Tibor a sportra fordított összegről, a könyvtár, a Szabadidőközpont közérdekű szolgáltatásairól fejtette ki véleményét, majd saját intézménye példáján bemutatta, hogy az önkormányzati támogatás kényszerű csökkentése miatt dologi kiadásaik tervét az 1993 végi árakra és forgalmi adókra kellett „visszametszeniük." Ágfal vi Mihály a Kolping-pálya közérdekű használatáról szólt: a város iskoláiból naponta 300-400 diák látogatja. Továbbá kifogásolta, hogy a Déli városrészben a Zsolt Nándor utca járhatatlan. Koditek Pál felhívta a figyelmet a többmilliós összegű központi idegenforgalmi támogatásra, amelyhez a város csak akkor juthat hozzá, ha az eddiginél Egy kérdező a sok közül jóval többet áldoz a turizmus nagyon fontos céljaira. Ezután a Berényi utca 20. számú ház mögötti szennyvízgödörre és a kerékpárút rongálóira hívta fel a figyelmet. Bodrogai Tibor a Déli városrész néhány hiányosságait sorolta: az utcákból a kertekbe folyik a víz, a Kis-Duna töltését javítani szükséges; Jerobbantak" az önkonnányzati lakások. Reményi Károly a Zenede beruházási munkálatainak a befejezését kérte, valamint azt, hogy az intézmény esetleges pénzügyi megtakarítását az épületre fordíthassák. Paál Anikó képviselő kisebbségi véleményének adolt hangot: nem ért egyet azzal, hogy a költségvetés tervezésében alig érvényesül az értékek gondos összehasonlítása, mérlegelése, amely - szerinte - a szűkös lehetőségeken belül is arányosabb elosztást eredményezhetne. Dr. Takács Márta jegyző többek javaslatára válaszolt, amikor elmondta, hogy a közterületi bírságokat okmánybélyegben kell kifizetni, s a bevétel nem a városé. Dr. Könözsy László polgármester több részletben válaszolt a felszólalóknak, az azonos témákra öszszefoglalót adott. Szó volt a csatornázás folytatásáról, arról, hogy először kerüljön le minden a föld alá, utána jöjjön az útépítés! Az illegális szemétlerakásban a lakosság és a vállalkozók egyaránt hibáztathatóak. A Vasas pálya visszaszerzése érdekében folyik a bírósági per, amelyet első fokon már megnyertek. Kommunális adót nem terveznek - a lakosságnak nincs pénze! A város - a hivatalos önkormányzat és a polgárok - számára a következő húsz-huszonöt évre is bőven van teendő. Javasolta, hogy ki-ki először a saját portáján nézzen körül. A rendőrség működése kapcsán is sok kérdés, vélemény, panasz érkezett, ezért is kár, hogy nem képviseltették magukat! Dr. Könözsy László zárszavában arról szólt, hogy a város és intézményei működőképességét ez évben is mindeképpen szeretnék megőrizni; továbbá figyelmeztetett annak veszélyére, ha a túl nagy hitelfelvétel következtében a város fizetőképtelenné válna és csődeljárás indulna ellene. Visszautasította Paál Anikó képviselő felszólalását, mert pusztán kritizált, de más megoldásra nem tett javaslatot. A közmeghallgatás közel négy órán át tartott, és a szólásra jelentkezők maradéktalanul elmondhatták véleményüket. Nem irigyeljük a képviselő-testületet, a döntés az ő kezükben van! (Pálos) A TARTALOMBÓL: Közmeghallgatás 1995 Tiltakozunk az atömerőmü ellen : ! ' Szót kér egy díszpolgár Brüsszelben a Mária Valéria hídról Fogadóórák Rendőrségi hírek Milyen osztályok indulnak? Hova menjünk? Az Európai Közösség szabályai szerint nemzetközi közmeghallgatás volt február 10-én délután Budapesten, az épülő Mochovce (Mohi) környéki orosz konstrukciójú atomerőmű miatt. A francia, osztrák, szlovák, magyar érintettek jutottak szóhoz. Kovács Árpád helyettes államtitkár bejelentése szerint a magyar kormány hivatalos állásfoglalást még nem fogalmazott meg. Ezért is különös jelentőségű dr. Könözsy László polgármester levele, melyet városunk és környéke nevében küldött: „Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Dr. Baja Ferenc miniszter úr részére Tisztelt Miniszter Úr! Esztergomtól mindössze 50 km-re, a szlovákiai Mochovcében atomerőművet kívánnak építeni. Ezzel kapcsolatosan a lakossági észrevételek és szakértői vélemények alapján Esztergom és környéke polgárainak nevében kérem, hogy hatáskörében tegye meg a szükséges intézkedéseket a mochovcei atomerőmű felépítésének és üzembe helyezésének megakadályozására. Indokaink a következők: A Mochovcéban tervezett szovjet technológia már a csernobili katasztófával bizonyította megbízhatatlanságát, alkalmatlanságát. A Siemens cég által a mochovcei erőműnek ajánlott biztonsági rendszer nem kielégítő, hiszen egy ugyanilyen típusú rendszert Németország egyesítése után Greifswaldban is haladéktalanul leállítottak. A mochovcei reaktorok, tervezett módon feljavított biztonsági rendszerükkel együtt, mint új erőművek, egyik nyugati országban sem kapnának engedélyt, mivel ez a szovjet típus eleve elavult. Érthetetlen, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és a beruházók ez esetben miért mérnek más mércével. A korábbi kivitelezési munkák minőségéről sok rossz hírt kaptunk, amelyek tovább növelik bizalmatlanságunkat. A tervezett atomerőmű közelében tektonikai törésvonal húzódik, melynek jelenlegi aktivitása nincs kellően megvizsgálva, pedig a közelben nem nagy időtávlatban több jelentős földrengés is volt. A primér radioaktív hulladék hatástalanítása a világon még sehol sem megoldott. Ismereteink szerint Szlovákia összes radioaktív hulladékát az erőmű - és így - Esztergom közelében kívánja elhelyezni. Az esetlegesen kiszabaduló radioaktív szennyezés az uralkodó széljárásnak köszönhetően elsősorban Esztergom környékét érinti. (Folytatás a 2. oldalon) A város költségvetési tervének - deficitmentes - pénzügyi mérlege: Bevételek 1 milliárd 824 millió 673 ezer forint. A bevételek megosztása

: ezer forinokban Központi támogatás működéséhez: 851.298 47 Adók: 456.836 25 Intézményi bevételek: 208.024 11 Központi támogatás beruházáshoz: 116.811 7 Egyéb saját bevétel: 96.704 5 Fejlesztési célú hitel: 95.000 5 Kiadások: 1 milliárd 824 millió 673 ezer forint. Költségvetési szervek folyó kiadásai: 1 milliárd 479 millió 205 ezer forint. Felhalmozási kiadások: 297 millió 800 ezer forint. Tartalék előirányzatok: 29 millic ezer forint. A kiadások megoszlása: ezer forinokban % Középiskolák: 436.258 24 Altalános iskolák: 266.491 15 Egészségügyi és szociális: 203.099 11 Városüzemeltetés: 143.166 8 Városigazgatás: 139.223 8 Ovódák: 127.754 7 Kórház beruházás: 111.111 6 Egyéb beruházás: 116.484 6 Gazdasági Műszaki Ellátó Szerv.: 97.297 5 Adósságszolgálat: 69.499 4 Egyéb: 63.389 3 Közművelődés: 30.504 2 Sport: 20.398 1