Esztergom és Vidéke, 1995

1995-02-09 / 6. szám

2 VÁROSHÁZI NAPLÓ Tudósít: PÁLOS IMRE Engelbrecht József kamarai elnök: HOGYAN MŰKÖDIK NÁLUNK A HELYI ÉRDEKEGYEZTETÉS? Városunkban az elsők között, 1991 tavaszán alakult meg a Helyi Érdekegyeztető Tanács (a „HÉT"), mely alapvető gazdasági, jövedel­mi, szociális és munkaügyi kérdé­sekkel foglalkozik. Háromoldalú fórum, mely egyben a konfliktuske­zelést is szolgálja. A HÉT célja az önkormányzat, a munkaadók és munkáltatók, valamint a munkavál­lalók érdekeinek, törekvéseinek, konfliktusainak feltárása, egyezte­tése, továbbá az információcsere. Javaslatok, alternatívák megvizsgá­lása alapján a megállapodások ki­alakítása. A HÉT munkáját plenáris ülésen és bizottságokban végzi. A HÉT tagjai: a helyi önkormányzat és a munkaügyi kirendeltség képviselői, a munkáltatói, a munkaadói érdek­képviseletek tárgyaló csoportja, to­vábbá a munkavállalók érdekképvi­seleti kerekasztala. Ha valamelyik tárgyalócsoport tagjául új szervezet jelentkezik, felvételéről az érintett tárgyalócsoport dönt. Az érdekkép­viseletek tárgyalócsoportja a tag­szervezetek egy-egy képviselőjéből áll. Két ülés között a soros megbí­zott titkár irányítja a munkát, akinek személye ülésenként változik. Az alakuló ülésen az Esztergomi Ke­reskedelmi és Ipar Kamara adta a soros titkárt. A soros titkár feladata az ülések előkészítése, koordinálása, a leve­zető elnök felkérése. Biztosítja, hogy a tervezetek megfelelő időben eljussanak a partnerekhez. A HÉT jogosítványai: az önkor­mányzati rendeletek megvitatása, véleményezése, ajánlás az önkor­mányzat, illetve a gazdálkodó szer­vezetek számára, konzultáció a partnerek által felvetett kérdésekről, megállapodás az illetékességi té­mákban. A tárgyalócsoportok jogosultak javaslatot benyújtani és állásfogla­lást kialakítani. A szavazás során egy-egy tárgyalócsoportot egy sza­vazat illet meg. Szavazáskor a kö­vetkező álláspontok lehetségesek: „mellette"- a szavazó a javaslatot elfogadja, „ellene"- a szavazó a ja­vaslatot nem fogadja el, ami egy­szersmind „vétót" is jelent, „tartóz­kodik" a szavazástól. A HÉT állásfoglalásait és megál­lapításait konszenzussal hozza. A konszenzus létrejöttéhez legalább 2 „mellette" és 1 „tartózkodás" szük­séges. (Nem jelent konszenzust egy „mellette" és két „tartózkodás".) Á napirend elfogadásához legalább két „mellette" szavazatra van szük­ség. A megállapodást nyílt szava­zással hozzák. Amennyiben nem születik megállapodás, úgy marad az eredeti előterjesztés és ebben az esetben a vitakérdést, álláspontokat az illetékes testület elé terjesztik, vagy megbízzák a Jószolgálati" csoportot, hogy próbáljon egyezte­tést létrehozni. Az önkormányzati rendelettel kapcsolatos HÉT-állásfoglalást az előterjesztő köteles a képviselő-tes­tület tudomására hozni. A plenáris ülések állandó székhe­lye a Városháza, szükség esetén et­től el lehet térni. A napirendre bár­melyik partner javaslatot, előter­jesztést nyújthat be és a soros titká­ron keresztül kérheti az ülés össze­hívását. Rendkívüli és azonnali ülés összehívására is mód van. Bárme­lyik partner szakértői meghallgatást kezdeményezhet. A szakértőnek vé­leménye lehet, de nincs tanácskozá­si joga. A HÉT ülései a sajtó számára nyilvánosak, a megállapodásokat, illetve a különvéleményeket a sajtó közzéteheti. (Mint tette legutóbb az Esztergom és Vidéke az 1995. évi 4. számában.) A HÉT tagjai álláspont­jukat a nyilvánosság előtt kifejthe­tik. Reméljük, hogy a helyi érdeke­gyeztetés az új választások után is hatékonyan működik tovább. Ülésezett ... (Folytatás az 1. oldalról) 7. A képviselő-testület kötelezettsé­get vállal, hogy az önkormányzati törvény rendelkezésének megfelelően 1995 június 11-ig felülvizsgálja a nem települési önkormányzat körébe utalt, de a városi önkormányzat által ellátott feladatokat. Az irányelvek elfogadása után hosszú, részletes vita folyt a tételes költségek meghatározásáról. A hi­ány: több, mint hatszázmillió forint. A költségvetési bevétel: 1 milliárd 546 ezer 179 forint. A tervezett kiadás: 2 milliárd 172 ezer 138 forint. A költségvetés ismertetésére, a la­kossági közmeghallgatásra pénte­ken, február 10-én, délután 5 órakor a Szabadidőközpontban kerül sor. A Szervezeti és működési szabály­zat szerint éves munkatervet kell ké­szíteni. A beérkezett javaslatok alap­ján: a következő napokon lesz testü­leti ülés: március 2., március 23., áp­rilis 20., május 18., június 22., szep­tember 7., október 5., november 2., november 23. és december 21. A bi­zottságok ehhez igazítják programju­kat. Gyermek- és diákétkeztetés Az Oktatási Bizottság valamint az Egészségügyi és Szociális Bizottság elkészítette a bölcsődék és az oktatá­si intézmények étkezési nyersanyag­normáját. Á bölcsődékben (reggeli, tízórai, v ebéd, uzsonna) 75 forint, az óvodában (tízórai, ebéd, uzsonna) 80 forint, az általános iskolában (tízórai, ebéd, uzsonna) 96 forint, a középis­kolában (reggeli, ebéd, vacsora) 143 forint a nyersanyagnorma. Ehhez mérten változnak az ÁFÁ-t is tartal­mazó eladási árak. Az ebéd ára az általános iskolában 112 forint, a kö­zépiskolákban és kollégiumokban 114 forint. A kollégiumokban a teljes napi étkezésért 264 forintot kell fi­zetni. Lakás- és garázseladás A képviselő-testület külön foglal­kozott a lakások és garázsok értéke­sítéséről szóló rendelet felülvizsgá­latával. A Városfejlesztési Bizottság javaslatára nem változtattak a laká­sok értékesítési feltételein. (A vételi ár a forgalmi érték 35 százaléka.) A garázsok értékesítésének feltételeiről szóló vitát elnapolták. A lakásvásárlási feltételekben be­következett korábbi változás és a Schweidel utca 2. és 4. számú bérla­kások megvásárlása ügyében két ha­tározatot fogadtak el: 1. A képviselő-testület közös meg­egyezéssel módosítja azt a 13 adás­vételi szerződést, melyet a bérlők a rendeletmódosítás előtti magasabb kondíciókkal kötöttek meg. A szerző­dés módosítása oly módon történhet, hogy az egy összegben befizetett vé­telárból és a jelenleg hatályos kondí­ciókkal kiszámolt vételárból adódó különbözetet az önkormányzat ka­matmentesen fizeti vissza; a részlet­fizetőknél a fennálló vételárhátralék­ra új törlesztőrészletet állapít meg, az eddig befizetett előleg és részlet összegét nem módosítja, de azt a hát­ralék megállapításánál figyelembe veszi. 2. A képviselő-testület megbízza az Egészségügyi és Szociális Bizottsá­got, hogy a lakásvásárlás- és építés támogatási lehetőségét vizsgálja meg, külön figyelembe véve a bérla­kások értékesítésének támogatási le­hetőségét és feltételeit. A bizottság javaslatát a következő képviselő-tes­tületi ülésen ismerteti. Privatizáció A GRANTE Rt. (korábbi Finom­mechanikai Vállalat) privatizációjá­ban a repülőtér-ingatlan révén az ön­kormányzat is érdekelt. Az ügyet zárt ajtók mögött tárgyalták. Az önkormányzat tulajdonába ke­rült kárpótlási jegyeket - képviselői felhatalmazás alapján - a polgármes­ter fizetőeszközként, a lehető legjobb árfolyamon hasznosíthatja. Beruházás, felújítás A képviselők arról is döntöttek, hogy a kerékpárút az Árok utcából kifelé a Kis-Duna-partján haladjon, egyelőre a 0410 helyrajzi számú útig (a Szénrakodóig). A gázvezeték-építés lakossági be­fizetése ügyében is döntés született. 1995. december 31-ig Esztergom vá­ros egész területén háztartásonként 60 ezer forint, mely hozzájárulásnál március 31-ig 15 ezer forint sajátjo­gú kárpótlási jegyet címletértékben fogadnak el. A Montagh Imre (Kisegítő) iskola építési pályázatához az önkormány­zat a Dobogókői úton lévő laktanya­épület értékével, 27,8 millió forinttal járul hozzá. Majd 1998-ban a Baross úti épület eladási árával (5 millió fo­rinttal) támogatják az új iskola be­rendezéséi-felszerelését. A Bottyán szakközépiskola 48 mil­lió forintos felújításának műszaki terveit az önkormányzat elkészítteti, és hozzájárul a címzett támogatású pályázat benyújtásához. A pályázatot február 15-ig kell a Népjóléti Mi­nisztériumba eljuttatni. A képviselő-testület több mint hat órán át tartó ülését dr. Könözsy Lász­ló polgármester zárta be. Nyilatkoznak a hídépítés apostolai Mint lapunkban is megírtuk, január 24-ére dr. Haller Zoltán ország­gyűlési képviselő a Mária-Valéria híd ügyében szakértői értekezletet hívott össze, melyen részt vett Ján Oravec, Párkány város polgármes­tere és Gyurkovics Sándor, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium államtitkára. Most az ö véleményüket Ismertetjük. JAN ORAVEC: A Mária-Valéria híd ügye nem magyar és szlovák ügy, hanem ál­lampolgárok sürgős megoldásra váró gondja. A szünetben szólítot­tuk meg Párkány város első embe­rét. - Polgármester úr! Engedje meg, hogy lapunk nevében gratuláljak új­jáválasztásához! - Köszönöm. Azt hiszem, hogy megválasztásom mögött az a közös munka is ott volt, amelyet esztergo­mi barátaimmal együtt a hídért tet­tünk - Milyennek látja a híd megépíté­sének lehetőségeit ? - Ha négy éve ilyen szinten leül­hettünk volna tárgyalni, már állna a híd. Biztató szóval senki sem fukar­kodott, de a jogi problémákat nem tisztázhattuk, hiszen Szlovákia mi­niszteri szinten tárgyalta a híd ügyét, Meghátrál-e? ... (Folytatás az 1. oldalról) Ne járuljunk hozzá az újabb kör­nyezetszennyezéshez! - mondta. In­dítványozta, hogy a Zeiss gyár vo­nuljon ki az ipartelepre, a Suzuki, az AMP, a Fotex mellé. Ott nem veszé­lyeztet emberi életet. A környezet­szennyezés elhárításában testvérvá­rosok segítségét is kéri. Labanc Ferenc a Polgármesteri Hi­vatal határozott kiállását reméli: - A Zeiss galvánüzem ne kapjon építési engedélyt! Bánhidy László képviselő vélemé­nyének lényege: - A Zeiss jelenléte miatt a lakosság nagyon is nyugtalan. Ezért költözzön ki az ipartelepre! Berényi Vilmos képviselő: - Sze­rencsétlen dolog, hogy ilyen helyzet alakulhatott ki. Mindenekelőtt a Zeiss gyárat hibáztatom, hogy lakóházak közé települt! Varga János csalódott a hatóságok­ban, kérte a képviselők támogatását. Szabó Istvánné nyugdíjasok, az idő­sebbek nyugalmáért aggódott. Dr. Magyarsóki Ferenc felkérte a Zeiss gyár magyarországi képviselő­jét, hogy igyekezzen változtatni az Esztergomban kialakult helyzeten. Ziegler Gyula mérnök, Zeiss-sza­kértő: - Javasolni fogom a Zeiss Művek vezetőinek, hogy az üzem te­lepüljön ki az Erzsébet királyné útja 37. számú telephelyről! A döntés az ő kezükben van... Á lakossági fórum Kápolnai Dezső szavaival ért vcgett. Volt Vármegyeház, jelenleg Bottyán Kollégium, avagy: a katolikus egyetem jogi karának leendő épülete? míg az előző kormány azt csak re­gionális kérdésként kezelte. Nagyon remélem, hogy az állam­titkár úr jelenléte azt jelenti, hogy a meglévő műszaki egyeztetés mellett most már meglesz a politikai egyez­tetés és egyetértés is. - Optimista? - Hivatalból, mint Párkány város polgármestere optimista vagyok. Itt ketten is emlegették, hogy a jogászok (Haller Zoltán és Gyurkovics Sándor - a Szerk.) és én mint harmadik jo­gász látom a problémákat, de látom a megoldás lehetőségeit is. GYURKOVICS SÁNDOR: 1995. szeptember 28-ra, a Mária­Valéria híd felavatásának száz éves évfordulójára meglesz a politikai, a gazdasági és a műszaki döntés. - Államtitkár úr! Említette, hogy a megyei közgyűlésen elmondott vé­leményét többen félreértették. Beval­Mint előző számunkban hírt adtunk róla, a Pázmány Péter Katolikus Egye­tem jogi kara Esztergomban szeretne letelepülni. Az egyetem és Esztergom város vezetői február 7-én, kedden dél­ben találkoztak a Városházán. Ott dr. Könözsy Lászlópolgármester és dr. Ta­kács Márta jegyző fogadta az egyetem küldöttségét: dr. Gál Ferenc egyetemi tanárt, rektort, dr. Maróth Miklós egyetemi tanárt, a bölcsészettudomá­nyi kar dékánját, dr. Zlinszky János egyetemi tanárt, alkotmánybírót, dr. Kiss-Rigó László teológiai tanárt, a fő­egyházmegye iskolaügyi refemsét. Dr. Maróth Miklós dékán elmond­ta, hogy az egyetem bővülni készül, a teljes jogi kar kiépítésére már a kö­zeljövőben sor kerülhet. A kar elhe­lyezésére Budapesten vagy Eszter­gomban nyílik lehtőség. Mindkét vá­ros mellett szólnak érvek. Esztergom történelmi múltjával, az alkotmány­bíróság székhelyeként erős ellenpó­lom, hogy az Esztergom és Vidéke is ezek közé tartozott. - Ott volt a közgyűlésen? - Nem. Csak a Népszabadság in­formációját ismertük, arra reagál­tunk. - Sajnos az a cikk félreérthető volt. Most is világosan fogalmaztam meg, amit ott: az országos közleke­dési koncepcióban egy új tranzit-híd építése szerepel, tíz-húsz év távlatá­ban, de a Mária-Valéria híd ettől füg­getlenül megépíthető és megépíten­dő. - Államtitkár úr hozzászólásában száz millió forintot említett, ami az Útalapból a híd újjáépítésére fordít­ható - akár már az idén. Más állami forrásra nem számíthatunk? - A pénzügyi konstrukció kidolgo­zása időigényes. Elképzelhető, hogy minisztériumunk más állami támo­gatást is tud biztosítani, de ehhez még alapkérdéseket kell tisztázni. - Mi a véleménye a koncessziós megoldásról? - A koncessziós megoldáson is le­het gondolkodni, de tudomásul kell venni, hogy az a legdrágább megol­dás. - Leírhatjuk-e lapunkban, hogy 1995. szeptember 28-ig megszülethet a döntés? - Leírhatják. lus a fővárosnak. Hosszú távon a régi szeminárium felújításával adhatnak végleges otthont a jogi karnak. De ennél sokkal jobb állapotban van a volt Kanonoksor (legutóbb a Medi­kor épülete), mely jelenleg a Buda­pest Bank Rt. tulajdona. A leggyorsabb ideiglenes megol­dást a volt Vármegyeháza (Bottyán Kollégium) épülete jelentheti, ahol már szeptemberben megkezdheti működését a jogi kar egyik intézete. S hosszabb távon a jogi kar teljes kiépítésére is itt, Esztergomban ket­rülhetne sor. (1200 hallgató!) Dr. Könözsy László polgármester biztosította az egyetem vezetőit, hogy a konkrét elképzelések és igé­nyek megfogalmazása után a képvi­selő-testület rövid időn belül véle­ményt nyilvánít. A városnak érdeke, hogy újabb felsőoktatási intéz­ménnyel gazdagodjon. VAF%k EV íf 0 í.'o 5 LIYIUILMMV M.WiHIU.N SZAG HL- JTI./F.LRPKFAJ AS . • E^dlu.oMJ H»&6« : ' iiatmkm H wnntán jmm N WiU.fvt l-.\ UTMONDorr lÜJú «{ S?F»Tr«<Brr. • »)g c-«PTtM6fc-h H 0 A h 0*"»«*'.OMS Á K < UliA)ín i OLTALMAZZA !

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents